Homérosz: Odüsszeia, Iliász

Az Odüsszeia témája, motívumai, mintája

Téma: a főszereplő bolyongása és hazatérése. A mű a görög mitológia utazáshoz kötődő történetei közül való (utazástoposz). Akárcsak más hazatérés-történetek (melyek töredékben maradtak fenn vagy elvesztek) egy Trója alól hazatérő hős viszontagságos útjáról szól. Mellesleg szerepel benne Agamemnón, Nesztór és Meneláosz hazatérés-története is.

Odüsszeusz majd 20 éve van távol hazájától, Ithakától (ahol ő a király), és családjától (feleségétől, Pénelopétól és fiától, Télemakhosztól). A trójai háború annak idején egy tökéletesen boldog házasságból szólította el, hűséges felesége és kisfia mellől. Így aztán legfőbb célja, hogy hazatérjen a királyságába, családjához és népéhez.

Az Odüsszeia azt mutatja be, miként küzd meg egyetlen ember az ismeretlennel, váratlan és veszélyes helyzetekkel, természeti és természetfeletti erőkkel, hogy célját elérje, azaz hazajusson, és megtalálja régen odahagyott világát, boldogságát.

Előzmény: a trójai háború vége. Az akhájok győzelmet aratnak Trója felett, a harcosok hazaindulnak. Ekkor, a trójai háború után kezdődik meg Odüsszeusz bolyongása.

Az Odüsszeia az Iliászhoz hasonlóan a trójai mondakörbe tartozik, melynek a kutatók szerint hiteles történelmi alapja van.

Cím: a főhősre, Odüsszeuszra utal.

Főhős: Odüsszeusz, a társaiért és a hazajutásért küzdő ember.

Nyelvezet: irodalmi műnyelv, az ókori görög nyelv ión dialektusa.

Idő: Homérosz 41 nap eseményeit emeli ki Odüsszeusz 10 éves bolyongásából.

Ez a 41 nap behatárolt idő, de az eposz időbeli tere sokkal tágasabb, hiszen Odüsszeusz elmeséli az előzményeket, korábbi bolyongásait. (Ezzel szemben az Iliászban csak elszórt utalások, célzások találhatók a múlt és a jövő eseményeire.) Az Odüsszeia háborús hősei részletes „visszatekintő” (retrospektív) elbeszélésekben adják elő a trójai háború utolsó mozzanatait.

Az idő hangsúlyosan jelölve van, az új nap kezdetét gyakran ismétlődő eposzi formula jelzi: „És hogy a rózsásujjú Hajnal kélt ki a ködből”.

Helyszín: Ithaka, szigetek. (Sok helyszín található benne és sok mitológiai alak.)

Minta: az Iliász, különösen, ha a két mű szerzője nem ugyanaz a személy. Az Odüsszeia költője átvette az Iliász teljes mitológiai apparátusát, számos sort és kész mondatformulát, használta az eposzi kellékeket, szerkesztési technikájában átvette az „in medias res” kezdést.

A szövegbeli egyezések ellenére nincs egy olyan történet, epizód sem, amit mindkét eposz elmondana. Vagyis az Odüsszeia eseményei kiegészítik és magyarázzák az Iliász cselekményét és fordítva. (Például a trójai háborút véglegesen eldöntő faló története csak az Odüsszeiában olvasható – a 8. énekben: Démodokosz énekel róla a phaiák udvarban.)

Motívumok:

  • utazás – az emberiség ősképei (archetípusai) közt tartjuk számon, a világirodalom egyik leggyakoribb toposza. Egyszerre félelmetes és vonzó, kalandra csábító és honvágyat ébresztő dolog.

Az Odüsszeia tartalmazza az utazási mítoszok jellemző kiindulópontját: egy feladatot kell végrehajtani (hazatérni). Az utazó ezt a feladatot csak akkor tudja teljesíteni, ha rendkívüli képességű ember, aki helyt tud állni embert próbáló körülmények közt is.

  • úton levés – modern értelemben vett jelentése: tanulás, megismerés, olyan tapasztalatszerzés, amely megváltoztatja az utazót. A főhős személyisége útközben fejlődik, gazdagodik. Az új világok, népek és helyzetek megismerése által ő maga is bölcsebb, tapasztaltabb emberré válik. A megszerzett tapasztalatok birtokában másként látja a világot és önmagát.

Az Odüsszeia nemcsak Odüsszeusz utazását beszéli el, hanem fia, Télemakhosz is útnak indul, hogy apjáról hírt szerezzen (1-4. ének) – ez az ún. „Télemakhia”, amely szintén jelképes értelmű.

A fiú kimozdul otthonról, a tétlen várakozásból. Az ő utazása a felnőtté válás folyamata, amely azt a célt szolgálja, hogy apja méltó társa és segítője lehessen a kérőkkel való leszámolásnál. Útja során a püloszi Nesztór és a spártai Meneláosz udvarában jár, így megismeri az apjához hasonló, Trója alól hazatért hősöket, egyfajta beavatást nyer a felnőttek világába.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!