A főhős karaktere, az Odüsszeia értékrendje, világképe
Odüsszeusz jelleme: találékony, kíváncsi, bátor, okos (sőt, ravasz), megfontolt, bölcs, igazságos és kompromisszumkész (képes hajlékonyságra a jó ügy érdekében).
Legfontosabb tulajdonsága az éles ész, az okosság, az értelem és a tudásszomj, a megismerés vágya. Nem véletlen, hogy az olümposzi istenek közül a legfőbb segítője Pallasz Atnéné, az értelem istennője.
Természetére nyugtalanság jellemző: borzad az egyhangúságtól, az örökös változatlanságtól. (Ez az oka, hogy lemond a halhatatlanságról és az örökifjú Kalüpszó istennő szerelméről, aki zavartalan, örök boldogságot kínál neki).
Király létére különféle mesterségekhez is ért, pl. tutajt készít magának, és hozzáértő hajóácsnak bizonyul.
Fontos tulajdonsága az önuralom, vissza tudja fogni a vágyait, sőt, társai emberi gyarlóságai ellen is küzd.
Utazása során szerzett tulajdonságai: felelősségérzet, önkritika, körültekintés, megfontoltság, tapasztalat szülte óvatosság, tettei következményeinek latolgatása. Töpreng és mérlegel, hogy az adott helyzetben mi lenne a leghelyesebb.
Az utazás által világlátott és sokat tapasztalt emberré válik. Személyisége egyre gazdagodik, mélyül. Sokkal összetettebb jellem, mint az Iliász hősei.
Korábbi kalandjaira visszatekintve értékeli korábbi döntéseit, reflektál rájuk (pl. a küklopsz-kaland kapcsán: „noha jobb lett volna bizony” azt tenni, amit társai akartak: élelmet lopni és gyorsan elmenekülni.). Képes belátni, ha rosszul döntött, pl. hallgatnia kellett volna társaira. Tanul az esetből (ezt jelzi, hogy a szirénekkel kapcsolatban már óvintézkedéseket tesz).
Kalandjai során szüksége van jó tulajdonságaira: képzelőerejére, empátiájára (beleérző-képességére), eszére, leleményességére, bátorságára, kitartására, előrelátására. Amikor hazatér Ithakába és 108 kérő eszi a kenyerét, akik megalázzák őt mint koldust, akkor pedig rengeteg önuralomra van szüksége, hogy mindezt eltűrje és ne árulja el magát idő előtt.
Állandó jelzői is utalnak tulajdonságaira: fényes Odüsszeusz, leleményes Odüsszeusz, isteni hős Odüsszeusz, bajnok Odüsszeusz, bölcs Odüsszeusz, tűrőlelkű Odüsszeusz, bátor Odüsszeusz, tarkaeszű Odüsszeusz, nagyszívű Odüsszeusz, ithakai Odüsszeusz, dicső Odüsszeusz, hősszívű Odüsszeusz, városokat dúló Odüsszeusz, nagyszerű férfi Odüsszeusz, isteni sarj Odüsszeusz, nagyhírű Odüsszeusz. tisztanevű Odüsszeusz stb.
Odüsszeusz alkalmazkodóképességét, tanulékonyságát mutatja, hogy mások tapasztalataiból is képes okulni. Például az alvilágban Agamemnóntól megtudja, hogy őt saját felesége, Klütaimnésztra gyilkolta meg a szeretőjével, amikor hazatért a trójai háborúból. Így aztán Odüsszeusz elővigyázatos: álruhában tér haza, és addig nem fedi fel magát, amíg ki nem kémlelte, hogy kiben bízhat meg és kiben nem. Agamemnón esete lehet az oka annak, hogy csak fiának árulja el kilétét, feleségének nem. Csak Télemakhoszt avatja be bosszútervébe, akinek felnőtté válása e bosszú kivitelezésével zárul le.
Az eposz értékrendje: Az eposz értékrendjében az otthon és a család mindenek felett álló érték. Odüsszeusz elkeseredetten vágyódik haza, pedig Ogügié szigete valóságos paradicsom, s Kalüpszó nimfa, aki férjül akarja őt, örök fiatalságot és halhatatlanságot ígér neki. Ő mégis menni akar. Teljes életre (földi életre) törekszik, amit csak otthonában, családja és háznépe körében találhat meg.
Odüsszeusz családja is vágyik Odüsszeusz hazatérésére. Édesanyja belehal a várakozásba, édesapja megtört, megkeseredett öregember lesz, mert elveszítette a fiát. Pénelopé nem hajlandó férjét halottnak tekinteni, nem akar újra férjhez menni. Télemakhosz pedig felnőve elmegy apja után tudakozódni.
Odüsszeusz hazatérésével helyreáll a család egysége, így az Odüsszeia a családegyesítés történeteként is olvasható.
Értékváltás, más világkép: A műben megfogalmazódó embereszmény és értékrend erősen eltér az Iliász embereszményétől és értékrendjétől. Ennek oka a megváltozott társadalmi környezet, amely egy másik fajta világképet eredményezett. (Világkép: a világról, az életről, a társadalmi jelenségekről vallott nézetek összessége, összefüggő rendszere s ennek jelentkezése valamely irodalmi műben.)
Az Iliászban ábrázolt közösség a királyok és a fegyveres arisztokrácia közege, a legfontosabb emberi érték pedig a hősiesség. Az életideált, a boldogságot a harci dicsőség által megszerzett halhatatlanság, a sohasem múló hírnév jelentette. Akhilleusz a hosszú, de dicstelen, hírnév nélküli élet helyett tudatosan választja a hősi életformát, a rövid, de dicsőséges életet és a hírnév általi halhatatlanságot.
Ugyanez az Akhilleusz már alvilági lélekként az Odüsszeiában így panaszkodik: „Csak ne dicsérd a halált nékem soha, fényes Odüsszeusz. / Napszámban szívesebben túrnám másnak a földjét, / egy nyomorultét is, kire nem szállt gazdag örökség, / mint hogy az összes erőtlen holt fejedelme maradjak.” Ez jól mutatja azt, hogy az Odüsszeia keletkezésekor a régi eszmények már megrendültek. Az Odüsszeiában már az élet a legfőbb érték. A mű ugyanis egy új történelmi korszak kezdetén született.
Az Odüsszeia keletkezésének idejére a görög társadalom megváltozott, és ez a változás megjelenik az eposz értékvilágában is. Az arisztokrácia hanyatlani kezdett, szerepe, jelentősége csökkent. A hősi arisztokrácia élősdivé vált (mint a kérők Ithakában).
A meginduló árutermelés, a kereskedelem és a gyarmatosítás új társadalmi réteg, a polgárság kialakulását eredményezte. Ennek a polisz-polgárságnak más szükségletei voltak, így új gondolkodásmód és új értékrend jött létre a társadalomban, mely majd a görög rabszolgatartó demokráciában teljesedik ki.
A hősi világ értékei háttérbe szorultak, és megnőtt a család szerepe, jelentősége. A személyiségértékek terén pedig a hősiesség helyett már olyan tulajdonságok számítottak értékesnek, mint a leleményesség, a kitartás, a bölcsesség és a kézügyesség. Ugyanis most már elsősorban az egyéni kezdeményezés, a találékonyság, a szellemi mozgékonyság volt kívánatos a mindennapi életben.
A két világkép közti nagy különbség az oka annak, hogy a kutatók egy része szerint az Iliász és az Odüsszeia nem lehet ugyanannak a személynek a műve. Legfontosabb érvük az, hogy teljesen más értékrend jelenik meg a két eposzban. A társadalomban lezajló értékváltozás mindig lassú folyamat, így az Odüsszeia legalább egy emberöltővel (25-35 évvel) később keletkezhetett, mint az Iliász.
Tehát vagy két külön személy írta őket, vagy ha mindkettőt Homérosz írta, akkor az Odüsszeiát már nagyon öregen kellett alkotnia.
Verselés: időmértékes (hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozásán alapul). Hexameterekben íródott. A hexameter 6 verslábból álló sorfaj, melyben az ötödik láb kötelezően daktilus, az első 4 láb daktilus vagy spondeus, a hatodik láb trocheus vagy spondeus. Szótagszáma nem kötött, 13 és 17 közt ingadozik. Az Odüsszeia 10110 hexameterből áll.
Az Odüsszeia utóélete:
- Vergilius: Aeneis, hatott rá mindkét mű.
- Dante: Isteni színjáték – Teiresziász jóslata, újra útra kel nyugat felé Odüsszeusz.
- James Joyce: Ulysses.
Az Odüsszeia magyar fordítói: az első Vályi Nagy Ferenc (1821), a legjelentősebb Devecseri Gábor. Janus Pannonius latinra fordította.
