9-12. ének: Odüsszeusz kalandjai (múlt):
9. ének (Odüsszeusz elbeszéli kalandjait Alkinoosznak. Küklópeia):
- Kikónok szigete – ide vitte őt és társait a szél Trója alól. Feldúlják a szigetet, asszonyokat rabolnak, elveszik a helyiek kincseit (mohóság, kapzsiság). Odüsszeusz sok társát elveszti, mert nem hallgatnak figyelmeztetésére és elesnek. A szigetet elhagyva viharba kerülnek, 9 napi hányódás után kerülnek a lótuszevők földjére.
- Lótuszevők szigete – Odüsszeusz társai közül azok, akik ettek a lótuszból, nem akarnak többé hazatérni, csak a szigeten maradni és lótuszt enni. Ugyanis mámort okoz a növény fogyasztása. Odüsszeusznak erővel kell elvinnie innen az embereit. (Csak erőszakkal lehet őket kiszakítani a minden gondot feledtető mámorból, kábulatból.)
- Küklopszok szigete – ez az epizód részletesebben van előadva (mert ez Poszeidón későbbi haragjának indoklása). A szigetén minden megterem szántás-vetés nélkül. A küklopszok (hatalmas egyszemű szörnyek) barlangokban laknak, nincsenek hajóik, se törvényeik, és dölyfösek, nem tisztelik a vendégjogot. Alakjukban Homérosz a civilizálatlan barbárságot, a vad és vak erőszakot szemlélteti.
Odüsszeusz 12 társával indul szétnézni, bemennek egy nagy barlangba, ahol juhokat és kecskéket találnak összeterelve. Jóllaknak a sajttal, amit találnak. A következő veszélyes kaland elkerülhető lett volna. Azért kerül rá sor, mert Odüsszeusz kíváncsi, kielégíthetetlen tudásvágy dolgozik benne: látni akarja a barlang gazdáját.
Este tér haza a barlang gazdája, egy Polüphémosz nevű küklopsz, betereli a nyájat és egy nagy kővel elzárja a barlang bejáratát. Ezután Odüsszeusz két emberét földhöz csapja és felfalja. A kiszolgáltatottság és tehetetlenség állapotával szemben, amibe kerülnek, csak az okosság, a leleményesség segíthet: Odüsszeusz sziporkázó ötlete.
Odüsszeusz kiterveli a szökést: leitatja a küklopszot és elhiteti vele, hogy a neve Senkise. Ezután megtüzesített szálfával kiszúrják Polüphémosz egyetlen szemét.
A juhok hasa alá kapaszkodva jutnak ki, amikor az óriás elmozdítja a követ a bejárat elől. Hiába panaszkodik Polüphémosz, a többi küklopsz nem érti, mi baja van, hiszen amikor megkérdezik, ki bántja, azt feleli: Senkise.
Ez a kaland az ész diadalát szemlélteti. Odüsszeusz hat társát elveszti ugyan, de a másik hatot és önmagát megmenti, és gazdag zsákmánnyal tér vissza a hajókhoz.
A megvakított Polüphémosz Poszeidón fia, s apjához megy panaszra. Azt kéri, Odüsszeusz soha ne jusson haza, vagy ha mégis, akkor nagyon sokára, és társai nélkül, otthon pedig baj várjon rá. Poszeidón meghallgatja fiát, s azóta akadályozza Odüsszeusz hazatérését.
10. ének (Aiolosz. A Laisztrügónok. Kirké)
- A szelek királya, Aiolosz szigete, Aiolié – szép, úszó sziget, egy teljes hónapig vannak itt Odüsszeusz és – egyre kevesebb – társa. Amikor a szélkirály útjukra bocsátja őket, egy nagy bőrtömlőbe zárva nekik adja az összes szelet, hogy könnyen hazajussanak (ne lehessen vihar). Csak a lenge Zephírt nem zárja a tömlőbe, hogy az vigye a hajójukat.
Odüsszeusz társai azt hiszik, arany van a tömlőben, és kapzsiságból kinyitják. Így az összes szél kiszabadul, és Ithaka partjaitól visszasodorja hajójukat Aioloszhoz, aki másodszorra nem segít, hanem elzavarja őket. 6 nap hajózás után érnek újra partot.
- Laisztrügónok szigete, városuk: Télepülosz – emberevő óriások lakják, akik felfalják azt a két embert, akit Odüsszeusz kiküld tudakozódni. A többiek után hatalmas sziklákat hajigálnak, amelyek összezúzzák Odüsszeuszék hajóit. Végül a 12 gályából csak Odüsszeusz hajója marad épen, mert a többi nem tud időben kimenekülni a szűk bejáratú kikötőöbölből, ahol lehorgonyoztak (Odüsszeusz óvatosságból nem ott horgonyzott le).
- Kirké szigete, Aiaié – az istennő Odüsszeusz 21 társát disznóvá változtatja. Hermész varázsfüvet ad Odüsszeusznak és elmondja, hogy bánjon el Kirkével. Odüsszeusznak sikerül túljárnia Kirké eszén, megmenti társait méltatlan helyzetükből, és egy évet töltenek a szigeten, ahol ezután Kirké vendégszeretetét élvezik.
Amikor már mehetnékjük van, akkor Kirké az Alvilágba, Hádészhoz küldi őket, hogy találkozzanak Teiresziásszal, a vak jóssal, és megtudják tőle további sorsukat.
11. ének (Neküia):
Alvilág – ide érve juhot áldoznak, ennek vérére jönnek elő a halottak lelkei. De Odüsszeusz addig egy lelket se enged közel, amíg a jóssal nem beszélt. Teiresziász megjövendöli Odüsszeusznak, hogy keserves lesz a hazaútja, sok baj fogja még érni, teljesen egyedül marad, legénysége elpusztul, de végül hazaér, és otthon rendet teremt. Később majd újra tengerre száll, hosszú élet áll még előtte. A lassú öregedés következtében fog meghalni.
A jóslat után már a többi lélek is ihat a vérből, Odüsszeusz velük is találkozik, pl. halott édesanyjával, aki a fia utáni sóvárgásba halt bele. Tőle hall először hírt feleségéről és az ithakai állapotokról.
Találkozik rég halott ismerőseivel is, a trójai háborúban elesett görög hősökkel: Agamemnón, Aiász, Akhilleusz, Minósz, Orion, Titüosz, Tantalosz, Sziszüphosz.
További sorsára nézve az Agamemnónnal folytatott beszélgetés lesz meghatározó. A mükénéi király keserűen meséli el neki, hogy a Trójából való győztes hazatérése napján felesége, Klütaimnésztra és annak szeretője kegyetlenül meggyilkolta. Agamemnón tragikus, csúf halála riasztó lehetőség, ami Odüsszeuszt óvatosságra készteti.
Agamemnón nemcsak feleségét gyalázza, amit jogosan tesz, hanem minden nőt, a jókat és szelídeket is elátkoz. Még Pénelopét is gyanúba keveri, s azt tanácsolja, Odüsszeusz titokban térjen haza, mert „asszonyban már senkise bízhat”.
Ez a tanács fogja megszabni a főhős ithakai tetteit, mivel Odüsszeusz elbizonytalanodik. Elutazása előtt ő maga kérte feleségét, hogy ha nem tér vissza, s fia felnő, menjen újra férjhez. Így most kénytelen azt latolgatni, mi van, ha az asszony nem vár rá hűségesen otthon. Maga Pallasz Athéné sem biztos Pénelopé hűségében.
A feleségével kapcsolatos bizonytalanság is hozzájárul ahhoz, hogy Odüsszeusz, bár hazafelé igyekszik, valahogy nem mindenáron. Lehetséges, hogy az isteni végzés mellett ez is oka annak, hogy 7 évet marad Ogügié szigetén Kalüpszóval.
12. ének (A szirének. Szkülla és Kharübdisz. Héliosz tehenei):
- Kirké szigete, Aiaié – Odüsszeusz és társai visszatérnek Kirkéhez, aki elmondja Odüsszeusznak, milyen megpróbáltatások várnak még rá, és hogyan küzdje le a nehézségeket. Ezután távoznak, és ahogy Kirké megjósolta, elérik a szirének szigetét.
- Szirének szigete – aki a szirének énekét meghallja, az többé nem tér haza, mert a két szirén megigézi. Ezért Odüsszeusz betapasztja társai fülét viasszal, hogy ne hallják a szirének énekét. Azt csak ő hallhatja, mert ő már megtanult uralkodni önmagán, tudja fékezni a vágyait, ösztöneit.
De azért óvatosságból az árbochoz kötözteti magát, arra az esetre, ha nem tudna ellenállni a kísértésnek, a szirének „csengőszavú, mézes” dalának.
A szirének a legsebezhetőbb pontján támadják Odüsszeuszt: megígérik, hogy kielégítik olthatatlan tudásszomját, kíváncsiságát. Nem maga az ének, a bűvös dallam a veszélyes, hanem a nagy ígéret, hogy minden titkot feltárnak előtte. Mert ők mindent tudnak, ami valaha történt, és „mindent, ami az életadó földön megesik még.” Ekkora csábítás még Odüsszeusznak is sok: nem tud vele szembeszállni.
Megmenekülését csak annak köszönheti, hogy nem tud kiszabadulni kötelékeiből: hiába int szemöldökével, társai, akiket előre felkészített, hogy semmi könyörgésre ne oldozzák őt el, nem engedelmeskednek. Így győz újra az előrelátás és az óvatosság.
A szigetet elhagyva nagy zúgást hallanak, ez jelzi, hogy a tengeri szörnyek tanyája felé közelednek.
- Szkülla és Kharübdisz – két tengeri szörny. Szkülla hatfejű szörny, aki egy barlangban tanyázik, és még egyetlen hajós se siklott el mellette sértetlenül. Szemben vele van egy szirt, amely alatt Kharübdisz szívja magába a tengert, és naponta 3-szor ereszti ki, de aztán újra beszívja. Az így keletkező félelmetes örvény elnyeli a hajókat.
Szkülla és Kharübdisz közül az egyikkel muszáj szembenézni: ha ugyanis a hajós az egyiket el akarja kerülni, akkor a másikhoz kerül közel, és fordítva.
Ha Kharübdiszt választják, és az örvény beszippantja őket, mind meghalnak, ezért Odüsszeusz úgy dönt, hogy Szkülla közelében hajózzanak el. A szörny hat feje hat embert azonnal elragad a hajóból. Odüsszeusz tudatosan áldoz fel társai közül hatot azért, hogy a többieket megmenthesse.
- Héliosz, a napisten szigete (Thrinakié) – míg Odüsszeusz egy távoli ligetben jó szélért könyörög, társai leölik a napisten tehenei közül a legszebbeket és nyársra húzzák. Hiába eskette meg őket Odüsszeusz, hogy nem nyúlnak a marhákhoz, ők megszegik esküjüket és hat napon át lakomáznak.
Héliosz megharagszik rájuk és Zeuszhoz fordul, akit meg is fenyeget: ha nem bosszulják meg az istenek a rajta esett sérelmet, akkor Hádészhoz megy és ezután csak a holtaknak fog világítani. Zeusz erre összetöri Odüsszeusz hajóját – a viharban társai mind odavesznek, egyedül ő marad életben. Megmenekül, Ogügié szigetére veti a hullám, ahol Kalüpszó nimfa szívesen fogadja és magánál tartja 7 évig.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
