Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai, Mint aki a sínek közé esett, Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Hajnali részegség, Szeptemberi áhítat, Mostan színes tintákról álmodom, Azon az éjjel, Vörös hervadás, Számadás, Őszi reggeli, Esti Kornél éneke, Marcus Aurelius, Ének a semmiről, Édes Anna, Esti Kornél, A kulcs

Első fejezet

A narrátor E/1. személyben mesél Esti Kornélról, akivel gyerekkorában elválaszthatatlan jó barátok voltak, de már 10 éve megszakadt a kapcsolatuk.

Esti Kornél teljesen ellentéte a narrátornak, már gyerekként is az volt. Semmirekellő, hanyag, pimasz fiú volt, rossz hatással volt a narrátorra, ezért el is tiltották tőle a szülei. Ők ennek ellenére is barátkoztak.

Külsőre nagyon hasonlítottak egymásra, ami sokakat meglepett. Annyira hasonlítottak, hogy gyakran előfordult, hogy összetévesztették őket az emberek. Emiatt a narrátort még felnőttként is érték néha atrocitások (azt hitték, hogy ő Esti Kornél, ezért beperelték, számlát fizetettek ki vele stb.)

10 év szünet után egy szeles este a narrátor felkeresi Esti Kornélt. Egy ócska szállodában talál rá. Megbeszélik, hogy közösen könyvet írnak Esti életéről, csavargásairól. Így íródott meg ez a könyv.

1933

Második fejezet

1891. szept. 1. Ezen a napon megy Esti Kornél először iskolába. Nemrég mellhártyagyulladáson mentkeresztül, emiatt még gyenge és sovány, azonkívül halálfélelmei vannak (fél a fulladástól stb.)

Az iskolában sírva fakad, mert a többi gyerek elutasító vele, de a tanárnak rokonszenves a fiú.

1929

Harmadik fejezet

1903-ban leérettségizik Esti Kornél. Apjától 120 koronát kap ajándékba, amiből oda utazhat, ahova akar (az utazást választja a kerékpár helyett). Összecsomagol, Olaszországba készül.

Először Budapestre utazik és elámul a nagyvároson, az embereken – itt mindenki tartózkodó, semmi nem olyan, mint Sárszegen, ahol Esti felnőtt. Városnézésre is elmegy: megnézi a Dunát, a Gellérthegyet stb. Minden nagyon tetszik neki.

Végül aztán felszáll a fiumei vonatra. 12 órás az út.

Furcsa utastársai vannak, egy szép középkorú nő és a kamasz lánya. A kamaszlány szájon csókolja Estit álmában, és ez szörnyű élmény a fiú számára, mert nagyon csúnyának, visszataszítónak találja a lányt.

Később azonban megsajnálja az elgyötört édesanyát és a lányát, mert rájön, hogy a furcsa viselkedés oka az, hogy szellemi fogyatékos a lány. Ez az első csók Esti Kornél életében.

Megérkezik Olaszországba a tengerhez. Nagyon boldog, hogy eljutott ide. És az is nagy dolog a számára, hogy életében először volt bátorsága kitörni a család védőszárnyai alól és elszakadni az anyja szoknyájától.

1930

Negyedik fejezet

Esti Kornél kirándulást tesz egy régi barátjával a „becsületes városba”, ahol minden fordítva van. A kereskedők nem felmagasztalják az áruik minőségét, hanem leszólják, pl. a cipőbolt cégérén ez áll: „Lábrontó cipők. Tyúkszem, tályog szavatolva. Több vevőnk lábát amputálták.” – Esti úgy véli, ez becsületesebb, mint a képmutatás. Ezt a barátja is belátja.

Esti le akar telepedni a városban, de a polgármester kitoloncoltatja, mert hazugnak tartja.

1930

Az olvasónaplónak még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!