
Első fejezet
A narrátor E/1. személyben mesél Esti Kornélról, akivel gyerekkorában elválaszthatatlan jó barátok voltak, de már 10 éve megszakadt a kapcsolatuk.
Esti Kornél teljesen ellentéte a narrátornak, már gyerekként is az volt. Semmirekellő, hanyag, pimasz fiú volt, rossz hatással volt a narrátorra, ezért el is tiltották tőle a szülei. Ők ennek ellenére is barátkoztak.
Külsőre nagyon hasonlítottak egymásra, ami sokakat meglepett. Annyira hasonlítottak, hogy gyakran előfordult, hogy összetévesztették őket az emberek. Emiatt a narrátort még felnőttként is érték néha atrocitások (azt hitték, hogy ő Esti Kornél, ezért beperelték, számlát fizetettek ki vele stb.)
10 év szünet után egy szeles este a narrátor felkeresi Esti Kornélt. Egy ócska szállodában talál rá. Megbeszélik, hogy közösen könyvet írnak Esti életéről, csavargásairól. Így íródott meg ez a könyv.
1933
Második fejezet
1891. szept. 1. Ezen a napon megy Esti Kornél először iskolába. Nemrég mellhártyagyulladáson mentkeresztül, emiatt még gyenge és sovány, azonkívül halálfélelmei vannak (fél a fulladástól stb.)
Az iskolában sírva fakad, mert a többi gyerek elutasító vele, de a tanárnak rokonszenves a fiú.
1929
Harmadik fejezet
1903-ban leérettségizik Esti Kornél. Apjától 120 koronát kap ajándékba, amiből oda utazhat, ahova akar (az utazást választja a kerékpár helyett). Összecsomagol, Olaszországba készül.
Először Budapestre utazik és elámul a nagyvároson, az embereken – itt mindenki tartózkodó, semmi nem olyan, mint Sárszegen, ahol Esti felnőtt. Városnézésre is elmegy: megnézi a Dunát, a Gellérthegyet stb. Minden nagyon tetszik neki.
Végül aztán felszáll a fiumei vonatra. 12 órás az út.
Furcsa utastársai vannak, egy szép középkorú nő és a kamasz lánya. A kamaszlány szájon csókolja Estit álmában, és ez szörnyű élmény a fiú számára, mert nagyon csúnyának, visszataszítónak találja a lányt.
Később azonban megsajnálja az elgyötört édesanyát és a lányát, mert rájön, hogy a furcsa viselkedés oka az, hogy szellemi fogyatékos a lány. Ez az első csók Esti Kornél életében.
Megérkezik Olaszországba a tengerhez. Nagyon boldog, hogy eljutott ide. És az is nagy dolog a számára, hogy életében először volt bátorsága kitörni a család védőszárnyai alól és elszakadni az anyja szoknyájától.
1930
Negyedik fejezet
Esti Kornél kirándulást tesz egy régi barátjával a „becsületes városba”, ahol minden fordítva van. A kereskedők nem felmagasztalják az áruik minőségét, hanem leszólják, pl. a cipőbolt cégérén ez áll: „Lábrontó cipők. Tyúkszem, tályog szavatolva. Több vevőnk lábát amputálták.” – Esti úgy véli, ez becsületesebb, mint a képmutatás. Ezt a barátja is belátja.
Esti le akar telepedni a városban, de a polgármester kitoloncoltatja, mert hazugnak tartja.
1930
Az olvasónaplónak még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!


