A 9. fejezet témája az imádság megtartása, azaz rendszeresen kell imádkozni, mert a király is csak így üdvözülhet. Az ima megtisztít a bűntől és feloldoz.
István idézi az imádság szövegét, amellyel a régi királyok imádkoztak, és meghagyja Imre hercegnek, hogy ő is ezzel az imádsággal fohászkodjon Istenhez.
Kérje Istent, hogy törölje el a vétkeit, hogy óvja meg a tétlenség, a tunyaság bűnétől, és hogy ajándékozza meg erényekkel, hogy ellenségeit legyőzhesse, és hogy alattvalóival együtt az ellenségtől háborítatlanul, békében élhessen.
A 10. fejezet témája a kegyesség és az irgalmasság, valamint a többi erény (a 10 parancsolatot be kell tartani, a király ne legyen zsarnok, hanem inkább legyen mértékletes, alázatos, becsületes és türelmes)
„Kell, hogy a királyt kegyesség s irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni.”
Ezért István arra kéri fiát, hogy mindig a szeretetre támaszkodva uralkodjon, és ne csak a barátaihoz, rokonaihoz vagy a főemberekhez és gazdagokhoz legyen kegyes, hanem mindenkihez, aki hozzá fordul. „Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz.”
A következő erényeket kell elsajátítania egy királynak:
- irgalmasság: „Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, őrizd szívedben mindig az isteni intést: »Irgalmasságot akarok és nem áldozatot.«”
- türelem mindenki irányába: „Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz.”
- lelkierő: „Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson.”
- alázatosság: „Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben.”
- mértékletesség: „Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass.”
- szelídség: „Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen.”
- becsületesség: „Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess.”
- szemérmesség: „Légy szemérmes, hogy elkerüld a bujaság minden bűzét, valamint a halál ösztönzőjét.”
A fentiek betartása nélkül a király se a földön nem tud uralkodni, se az égi királyságba nem jut be.
Az Intelmek érdekessége, hogy bemutatja a feudális állam viszonyait.
