TALÁLATOK: 111 - 120 találat listázása a(z) 720 találatból
Kármán József, a Fanni hagyományai szerzője
Ismertető

Kármán József munkássága (pályakép)

Kármán József legfontosabb munkája a Fanni hagyományai c. levélregény, amely az Uránia 2. és 3. számában jelent meg először. Tartalmát Fanninak, egy vidéki nemesház leányának napi feljegyzései és báró L.-néhez írott levelei adják. Története röviden: Fanni mogorva apja, rideg szívű mostohája és elkényeztetett mostohatestvérei között teljesen elhagyatottnak érzi magát…

Kármán József, a Fanni hagyományai szerzője
Ismertető

Kármán József élete (1769-1795)

Kármán József 1769. március 14-én született Losoncon (Nógrád megyében). Elemi és középiskolai tanulmányait is itt végezte. 1785-ben Pestre ment jogi egyetemre, és jeleskedett tanulmányaiban. Fogékony lelke hamar telítődött a felvilágosodás eszméivel, melyek József császár rendszerével együtt jöttek be az országba. Az elnyomott nemzeti érzés is erős volt benne.

A Hét (irodalmi folyóirat) címlapja
Ismertető

A Hét folyóirat története

A Hét egy szépirodalmi hetilap, mely 1890-től 1924-ig működött. Kiss József alapította 1890-ben az ún. modern írói törekvések támogatására. Kiss József halála után Rózsa Miklós, Kázmér Ernő, Boros János és Fehér Árpád szerkesztette. A lapnak 1889 decemberében mutatványszáma jelent meg. 1894-ig társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny volt, 1894-től politikai és irodalmi szemle.

Tinódi Lantos Sebestyén, a históriás ének műfaj legkiválóbb művelője
Ismertető

A históriás ének mint irodalmi műfaj

A históriás ének zenei kísérettel előadott verses, történeti tárgyú epikai műfaj. A magyar irodalomban a 16. században terjedt el. Témája valamilyen fontos, a jelenben vagy a közelmúltban történt, az ország sorsát érintő esemény (vár eleste, csata stb.), amelyről az énekmondó adott hírt hallgatóságának. A históriás ének a feldolgozott témát mindig határozott…

Szentimentalizmus - énregény - énforma - Kármány József Fanni hagyományai
Ismertető

Az énforma mint előadásmód az epikus művekben

Az énforma első személyű előadásmód az epikus művekben. Az énformában írt regény vagy elbeszélés narrátora E/1. személyben szólal meg és a teremtett fiktív világot személyesen átélt történetként adja elő. Ezzel hitelesebbé, valószerűvé teszi, azaz nem kitalált történetté változtatja. Ez a szándék a regény műfajának kialakulásánál szembeötlő leginkább…

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Az elveszett alkotmány (elemzés)

Arany János Az elveszett alkotmány című műve 1845-ben keletkezett. A költő ezzel a művel indult el epikusként a pályáján. Epikusnak vallotta magát és mindvégig ragaszkodott a verses epikához, akkor is, amikor az elbeszélő költemény már korszerűtlen műfaj volt, s Európa-szerte prózában írtak (regényeket). Epikájának egyik első termése Az elveszett alkotmány. Keletkezése: a művet nem igazi …

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Buda halála (elemzés)

Arany János Buda halála című elbeszélő költeménye 1863-ban keletkezett. A költő által tervezett, de soha el nem készült Csaba-trilógia első része. Önállóan is megállja a helyét, teljes egész, kerek mű. Keletkezés: Aranynak régi álma volt egy három részből álló epikus ciklus, egy hun eposz megírása, melynek hőse Attila hun király, illetve Csaba királyfi lett volna. …

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Toldi szerelme (elemzés)

Arany János Toldi szerelme című elbeszélő költeménye 1849 és 1879 között keletkezett, a Toldi-trilógia 2. (középső) része. Időrendben utoljára készült el, sok kínlódás után. Arany úgy érezte, ezt a részt csak „reá disputálták”, azaz ráerőltették, ezért nem boldogul vele. Nem nagy meggyőződéssel dolgozgatott rajta, újra meg újra abbahagyta, aztán elölről kezdte. Harminc éven át „vonszolta” …

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Toldi estéje (elemzés)

Arany János Toldi estéje című elbeszélő költeménye 1847-48-ban keletkezett, a Toldi-trilógia 3. (befejező) része. 1848 márciusára készült el. Alig több mint egy évvel később keletkezett, mint az első rész (a Toldi), mégis egy világ választja el a kettőt (hangulata, életszemlélete egész más). A Toldi estéje arra a modern kori tapasztalatra irányítja rá a figyelmet, miszerint …

Vörösmarty Mihály: Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, Késő vágy, Országháza, Emlékkönyvbe, Előszó, A vén cigány, A Guttenberg-albumba, Ábránd, A merengőhöz, Csongor és Tünde, Szép Ilonka, Zalán futása
Elemzés

Vörösmarty Mihály: Zalán futása (elemzés)

Vörösmarty Zalán futása című eposza 1825-ben keletkezett. A 25 éves költő a nemzet tanítója kívánt lenni, mert az a hit éltette, hogy a régi erények feltámasztásával a nemzet ősi dicsősége is helyreállítható. Történelmi háttér: 1823-ban csapott legmagasabbra a magyar nemesség elégedetlensége a bécsi udvarral szemben. A nemesi vármegyék többsége megtagadta Bécs újabb alkotmányellenes rendeletének végrehajtását …