Madách Imre 1859. február 17-én kezdte írni Az ember tragédiája c. művét és 1860. március 6-án fejezte be. Egy bő évnyi időszak elég volt hozzá. Amikor elkészült, barátján, Jámbor Pálon keresztül eljuttatta Arany Jánoshoz, aki először egy Faust-utánzatnak hitte és félretette. Csak többszöri sürgetés hatására (Jámbor Pál kérdezgette, hogy milyen) olvasta el.
Irodalom
Az Uránia folyóirat története
Az Uránia az első hölgyek számára szerkesztett szépirodalmi folyóiratunk. 1794 elejétől 1795 márciusáig működött, csak három száma jelent meg. Szerkesztője-kiadója Kármán József volt, aki Schedius Lajos egyetemi tanár és Pajor Gáspár orvosnövendék társaságában indította meg a lapot 1794 elején. A folyóiratot igyekeztek a nők nevelésének és műveltségük fejlesztésének…
A szentimentalizmus mint stílusirányzat
A szentimentalizmus a 18-19. század fordulóján keletkező irodalmi stílus, mely esztétikailag átmenetet képezett a klasszicizmus és a romantika között (ezek egymással szemben álló irányzatok voltak, és a szentimentalizmus a kettő között helyezkedett el). A „szentimentalizmus” szó eredete: latin sentio = érez, sensus = érzés, érzelem, vagy francia sentiment = érzelem.
Kármán József munkássága (pályakép)
Kármán József legfontosabb munkája a Fanni hagyományai c. levélregény, amely az Uránia 2. és 3. számában jelent meg először. Tartalmát Fanninak, egy vidéki nemesház leányának napi feljegyzései és báró L.-néhez írott levelei adják. Története röviden: Fanni mogorva apja, rideg szívű mostohája és elkényeztetett mostohatestvérei között teljesen elhagyatottnak érzi magát…
Kármán József élete (1769-1795)
Kármán József 1769. március 14-én született Losoncon (Nógrád megyében). Elemi és középiskolai tanulmányait is itt végezte. 1785-ben Pestre ment jogi egyetemre, és jeleskedett tanulmányaiban. Fogékony lelke hamar telítődött a felvilágosodás eszméivel, melyek József császár rendszerével együtt jöttek be az országba. Az elnyomott nemzeti érzés is erős volt benne.
A Hét folyóirat története
A Hét egy szépirodalmi hetilap, mely 1890-től 1924-ig működött. Kiss József alapította 1890-ben az ún. modern írói törekvések támogatására. Kiss József halála után Rózsa Miklós, Kázmér Ernő, Boros János és Fehér Árpád szerkesztette. A lapnak 1889 decemberében mutatványszáma jelent meg. 1894-ig társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny volt, 1894-től politikai és irodalmi szemle.
A históriás ének mint irodalmi műfaj
A históriás ének zenei kísérettel előadott verses, történeti tárgyú epikai műfaj. A magyar irodalomban a 16. században terjedt el. Témája valamilyen fontos, a jelenben vagy a közelmúltban történt, az ország sorsát érintő esemény (vár eleste, csata stb.), amelyről az énekmondó adott hírt hallgatóságának. A históriás ének a feldolgozott témát mindig határozott…
Az énforma mint előadásmód az epikus művekben
Az énforma első személyű előadásmód az epikus művekben. Az énformában írt regény vagy elbeszélés narrátora E/1. személyben szólal meg és a teremtett fiktív világot személyesen átélt történetként adja elő. Ezzel hitelesebbé, valószerűvé teszi, azaz nem kitalált történetté változtatja. Ez a szándék a regény műfajának kialakulásánál szembeötlő leginkább…
Arany János: Az elveszett alkotmány (elemzés)
Arany János Az elveszett alkotmány című műve 1845-ben keletkezett. A költő ezzel a művel indult el epikusként a pályáján. Epikusnak vallotta magát és mindvégig ragaszkodott a verses epikához, akkor is, amikor az elbeszélő költemény már korszerűtlen műfaj volt, s Európa-szerte prózában írtak (regényeket). Epikájának egyik első termése Az elveszett alkotmány. Keletkezése: a művet nem igazi …
Arany János: Buda halála (elemzés)
Arany János Buda halála című elbeszélő költeménye 1863-ban keletkezett. A költő által tervezett, de soha el nem készült Csaba-trilógia első része. Önállóan is megállja a helyét, teljes egész, kerek mű. Keletkezés: Aranynak régi álma volt egy három részből álló epikus ciklus, egy hun eposz megírása, melynek hőse Attila hun király, illetve Csaba királyfi lett volna. …