Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye 1894-ben keletkezett. Mikszáth először folytatásokban közölte a Pesti Hírlapban, könyv alakban 1895 novemberében jelent meg. Keletkezése: megírásának körülményeiről maga Mikszáth számol be a Bevezetésben és más hírlapi cikkeiben is. Egyik képviselő barátja, gróf Pongrácz Károly mesélte el neki gróf Pongrácz István furcsa históriáját kedélyes anekdotázgatás közben. Történelmi háttér: Mikszáthot …
Irodalom
Arany János: Toldi szerelme (tartalom röviden + műismertető)
A Toldi szerelme Arany János 12 énekből álló elbeszélő költeménye, a Toldi-trilógia középső része, mely azonban jóval később készült el az első (Toldi) és a harmadik (Toldi estéje) résznél. Arany Daliás idők címen kezdte írni 1848-ban és 31 év múlva fejezte be. A mű témája Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska szerelmének szomorú története. Toldi a lovagi tornán barátja, Tar Lőrinc öltözetében…
Arany János: Toldi estéje (tartalom röviden + műismertető)
A Toldi estéje Arany János 6 énekből álló elbeszélő költeménye, melyet a kritika és a közönség egyaránt elismeréssel, bámulattal fogadott. A Toldi estéje azzal kezdődik, hogy az agg Toldi végzetes sejtelemtől elragadva saját sírját ássa. Ám sorsa az utolsó nagy próbát még tartogatja számára. Még egyszer megvédi nemzete becsületét a már-már győztes, kevély olasz vitézzel szemben.
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (elemzés)
A regény 1908-ban keletkezett és egy újságcikk ihlette. Mikszáth regényeinek mindig volt híradás-alapjuk. Beszterce ostroma, Különös házasság, Szent Péter esernyője: mindnek van egy valóságmagja, amit Mikszáth kiszínezve előad. A forrásul szolgáló újsághír szerint egy elszegényedett bácskai nemesifjú megszöktette egy milliomos polgár lányát. Az apa tudta, hogy a fiú hozományvadász, ezért látszólag belement, hogy a fiatalok összeházasodjanak, de …
Arany János: Toldi (tartalom röviden + műismertető)
A Toldi Arany János 12 énekből álló elbeszélő költeménye, amely páratlan remeke a magyar elbeszélő költészetnek mind alaki, mind tartalmi tekintetben. Verselésétől (12 szótagú, páros rímű), nyelvétől kezdve cselekményszövéséig, jellemalkotásáig, szerkezetéig, eszmei mondanivalójáig egyaránt kiváló remekmű, amely Kisfaludy Társaság által 1846-ban meghirdetett…
Arany János munkássága (pályakép)
Arany János a magyar irodalom egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Lírája sok évszázados irodalmi hagyományaink betetőzője és összegzője. Nemcsak költő volt, hanem a Világos utáni magyar irodalmi élet egyik fő szervezője is, valamint drámafordító, tanulmányíró és kritikus. Tehát nemcsak költői, hanem…
Arany János élete (1817-1882)
Arany János (pályakép: ITT) 1817. március 2-án született Nagyszalontán (Bihar megye, ma Romániához tartozik) elszegényedett hajdúcsalád kései gyermekeként. Apja Arany György, anyja Megyeri Sára volt. A család a Kraszna (ma Szilágy) vármegyei Nagyfaluból származott. Volt ugyan nemeslevelük, melyet I. Rákóczi Györgytől kaptak 1634-ben, de a nemességgel járó jogokat…
Madách Imre: Az ember tragédiája (elemzés színenként)
Madách Imre 1859. február 17-én kezdte írni Az ember tragédiája c. művét és 1860. március 6-án fejezte be. Egy bő évnyi időszak elég volt hozzá. Amikor elkészült, barátján, Jámbor Pálon keresztül eljuttatta Arany Jánoshoz, aki először egy Faust-utánzatnak hitte és félretette. Csak többszöri sürgetés hatására (Jámbor Pál kérdezgette, hogy milyen) olvasta el.
Az Uránia folyóirat története
Az Uránia az első hölgyek számára szerkesztett szépirodalmi folyóiratunk. 1794 elejétől 1795 márciusáig működött, csak három száma jelent meg. Szerkesztője-kiadója Kármán József volt, aki Schedius Lajos egyetemi tanár és Pajor Gáspár orvosnövendék társaságában indította meg a lapot 1794 elején. A folyóiratot igyekeztek a nők nevelésének és műveltségük fejlesztésének…
A szentimentalizmus mint stílusirányzat
A szentimentalizmus a 18-19. század fordulóján keletkező irodalmi stílus, mely esztétikailag átmenetet képezett a klasszicizmus és a romantika között (ezek egymással szemben álló irányzatok voltak, és a szentimentalizmus a kettő között helyezkedett el). A „szentimentalizmus” szó eredete: latin sentio = érez, sensus = érzés, érzelem, vagy francia sentiment = érzelem.