A fabula (latin szó, jelenése: „kitalált történet”, „mese”, fabulista: „meseköltő”) egy epikus műfaj, versben vagy prózában írt tanmese. Maga a mese egy tanulságos, példázatul szolgáló, gyakran csodás és naiv elemekkel átszőtt, kitalált történet, melynek szereplői sokszor emberi tulajdonságokkal felruházott állatok (lásd: állatirodalom). Gyökerei az ősköltészet…
Irodalom
Az énregény fajtái és jellemzői
Az énregény énformában írt regénytípus, melyben az író fikciója szerint a hős maga meséli el a történetet első személyben. Vagyis az elbeszélő szereplőként jelenik meg, és vagy saját maga által átélt, vagy a többi szereplőtől megtudott eseményeket mesél el. Eleinte azért vonzódtak a szerzők az énregényhez mint műfajhoz, mert megerősítette a valódiság látszatát (pl. Swift: Gulliver utazásai).
Arany János: Buda halála (tartalom röviden + műismertető)
A Buda halála Arany János meghatározása szerint „hun rege” 12 énekben, páros rímű tizenkettesekben íródott. A hun nép tragikus pusztulásának kezdeti eseményeit bemutató mű Arany költői tehetségének és a magyar elbeszélő költészetnek egyik legművészibb alkotása. Buda hun király hadvezéri hatalmát öccsére, Etelére ruházta. Idegenek…
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (elemzés)
Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye 1894-ben keletkezett. Mikszáth először folytatásokban közölte a Pesti Hírlapban, könyv alakban 1895 novemberében jelent meg. Keletkezése: megírásának körülményeiről maga Mikszáth számol be a Bevezetésben és más hírlapi cikkeiben is. Egyik képviselő barátja, gróf Pongrácz Károly mesélte el neki gróf Pongrácz István furcsa históriáját kedélyes anekdotázgatás közben. Történelmi háttér: Mikszáthot …
Arany János: Toldi szerelme (tartalom röviden + műismertető)
A Toldi szerelme Arany János 12 énekből álló elbeszélő költeménye, a Toldi-trilógia középső része, mely azonban jóval később készült el az első (Toldi) és a harmadik (Toldi estéje) résznél. Arany Daliás idők címen kezdte írni 1848-ban és 31 év múlva fejezte be. A mű témája Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska szerelmének szomorú története. Toldi a lovagi tornán barátja, Tar Lőrinc öltözetében…
Arany János: Toldi estéje (tartalom röviden + műismertető)
A Toldi estéje Arany János 6 énekből álló elbeszélő költeménye, melyet a kritika és a közönség egyaránt elismeréssel, bámulattal fogadott. A Toldi estéje azzal kezdődik, hogy az agg Toldi végzetes sejtelemtől elragadva saját sírját ássa. Ám sorsa az utolsó nagy próbát még tartogatja számára. Még egyszer megvédi nemzete becsületét a már-már győztes, kevély olasz vitézzel szemben.
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (elemzés)
A regény 1908-ban keletkezett és egy újságcikk ihlette. Mikszáth regényeinek mindig volt híradás-alapjuk. Beszterce ostroma, Különös házasság, Szent Péter esernyője: mindnek van egy valóságmagja, amit Mikszáth kiszínezve előad. A forrásul szolgáló újsághír szerint egy elszegényedett bácskai nemesifjú megszöktette egy milliomos polgár lányát. Az apa tudta, hogy a fiú hozományvadász, ezért látszólag belement, hogy a fiatalok összeházasodjanak, de …
Arany János: Toldi (tartalom röviden + műismertető)
A Toldi Arany János 12 énekből álló elbeszélő költeménye, amely páratlan remeke a magyar elbeszélő költészetnek mind alaki, mind tartalmi tekintetben. Verselésétől (12 szótagú, páros rímű), nyelvétől kezdve cselekményszövéséig, jellemalkotásáig, szerkezetéig, eszmei mondanivalójáig egyaránt kiváló remekmű, amely Kisfaludy Társaság által 1846-ban meghirdetett…
Arany János munkássága (pályakép)
Arany János a magyar irodalom egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Lírája sok évszázados irodalmi hagyományaink betetőzője és összegzője. Nemcsak költő volt, hanem a Világos utáni magyar irodalmi élet egyik fő szervezője is, valamint drámafordító, tanulmányíró és kritikus. Tehát nemcsak költői, hanem…
Arany János élete (1817-1882)
Arany János (pályakép: ITT) 1817. március 2-án született Nagyszalontán (Bihar megye, ma Romániához tartozik) elszegényedett hajdúcsalád kései gyermekeként. Apja Arany György, anyja Megyeri Sára volt. A család a Kraszna (ma Szilágy) vármegyei Nagyfaluból származott. Volt ugyan nemeslevelük, melyet I. Rákóczi Györgytől kaptak 1634-ben, de a nemességgel járó jogokat…