Helyszín: egy poros alföldi város (amely nincs megnevezve, de a Körös és a Berettyó közti vidéken található) Idő: 1896. június 7-én kezdődik a történet és június 11-én ér véget. Időtartam: 4 nap (péntektől hétfőig) Főszereplők: Szakhmáry Zoltán, Csörgheő Csuli, Borbíró (földbirtokosok), Lekenczey Muki könyvárus, Rozi summáslány, Wagner Szigfrid zenetanár Összefoglalás: a vidéki földbirtokos dzsentri világot …
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött (olvasónapló)
Helyszín: Ilosva, egy felvidéki kisváros. Poros, szürke vidéki „sárfészek”, ahol sivár a légkör. A zárt közösségben mindenki tud mindenről és a pletyka élteti az embereket. A történet tipikus kisvárosi helyszíneken zajlik: vendéglő, lakás, iskola, utca. Idő: 1910. június 7-én indul a cselekmény (a megírás ideje, Móricz jelene) Időtartam: 48 óra alatt játszódik le a cselekmény. …
Móricz Zsigmond: Árvácska (elemzés)
Móricz Zsigmond Árvácska című kisregénye 1941-ben jelent meg, az író kései művei közé tartozik. Utolsó nagy, szívbe markoló remekművének tartják. Keletkezése: 1936 őszén Móricz megismerkedett Littkey Erzsébettel, aki egy fiatal, árva, állami intézetben nevelkedett „kis proletárlány” volt. A sokat szenvedett kis lelenclány embertelen sorsa megihlette az írót, aki műveiben Csibének nevezte el Littkey Erzsébetet. A …
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött (elemzés)
Móricz Zsigmond Az Isten háta mögött című kisregénye az író egyik korai alkotása, 1911-ben jelent meg. Legkiválóbb művei között tartják számon. (Olvasónapló ITT található.) Keletkezése: a regényhez élményeket, ismereteket Móricz a Felvidéken, felesége családjánál tett rokoni látogatások, vendégeskedések során szerzett. Társadalmi háttér: Móricz ebben a regényben egy felvidéki kisváros életét írta meg. Előzmények, források: Flaubert …
Móricz Zsigmond: Úri muri (elemzés)
Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 1927-ben íródott. Olvasónapló ITT. Keletkezése: ebben az időben Móricz már Simonyi Mária színésznővel élt (feleségének, Holics Jankának öngyilkossága után). Az új házasságot állandó anyagi gondok kísérték. Ez és a két nő eltérő karaktere is megjelenik az Úri muri c. regényében. Társadalmi háttér: a regény a dzsentri rétegről szól, de …
Móricz Zsigmond: Szegény emberek (elemzés)
A Szegény emberek 1916-ban keletkezett. Móricz Zsigmond haditudósító volt az első világháború idején, s a fronton szerzett tapasztalatok hatására írt háborús novellákat, köztük ezt is. Eleinte Móricz Zsigmondot is megtévesztették a háborús uszítások, hatása alá került a hamis, félrevezető jelszavaknak. Azt remélte, a háború majd elemészti mindazt, ami már elavult a társadalomban, egyfajta tisztítótűznek tekintette. …
Móricz Zsigmond: Barbárok (elemzés)
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája az író 1932-ben megjelent Barbárok c. kötetének címadó alkotása. Móricz egyik legtöbbet olvasott és elemzett műve. Keletkezése: Móricz 1931-ben írta, azután, hogy végleg lezárta a dzsentritémát (a Rokonok c. regénnyel) és újra a nép problémái felé fordult. Regényekben, novellákban, riportokban számolt be a tanyákon élő emberek, és általában a parasztság …
Móricz Zsigmond: Tragédia (elemzés)
Móricz Zsigmond Tragédia című novellája 1909-ben keletkezett. Az író első elbeszéléskötetében, a Hét krajcár c. kötetben jelent meg. Keletkezése: Móricz az első néprajzgyűjtő körútja után hat évvel írta, kimutatható a műben Szatmár megyei gyűjtésének a hatása. Társadalmi háttér: Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte pályáját. Abban az időben még tartotta magát az illúzió, miszerint a falu …
Móricz Zsigmond: Rokonok (elemzés)
Móricz Zsigmond Rokonok című regénye könyv alakban 1932-ben jelent meg (az író a Pesti Napló c. lapban kezdte közölni 1930-ban). A könyv már egy átdolgozott, bővített kiadás, hangneme is keményebb, bírálóbb. A teljes kiábrándulás, a teljes illúzióvesztés regénye. Társadalmi háttér: A Rokonok ún. dzsentriregény. Móricz a dzsentriregényekben a Mikszáth Kálmán által elkezdett, jellegzetes témát folytatta. …
Móricz Zsigmond: Szegény emberek (elemzés)
A Szegény emberek Móricz egyik legsikerültebb háborús novellája, melyet 1916-ban írt. Az élményanyagot haditudósítói tapasztalataiból merítette. Eleinte lelkes híve volt az első világháborúnak, de a sok borzalom, amit a harctereken látott, megváltoztatta a véleményét, és háborúellenes lett. Ez a kiábrándulás jellemző volt a kor művészeire, kivéve Adyt, aki kezdettől fogva ellenezte…