A híres vers 1848. március 13-án Pesten íródott. Petőfi 1848 márciusában az egész nemzet szószólója volt, s a Nemzeti dal is a közösséggel való egybeolvadását testesíti meg. Petőfi ekkor már nemcsak népies költő volt, hanem a nép költője, aki nemcsak egyéni érzéseit fogalmazta meg, hanem népének politikai érdekeit is tolmácsolta. „A nép az én vallásom, …
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor: Az apostol (elemzés)
Az apostol 1848-ban keletkezett. Petőfi néhány hét alatt, 1848 júniusa és szeptembere között írta, a szabadszállási választási kudarc okozta csalódott lelkiállapotban. Petőfi életében nem jelent meg, először 1851-ben adták ki, majd 1864-ben is kiadták egyszer, de úgy, hogy cenzúrázták, megcsonkították a szöveget. A teljes, gondozott szöveg 1874-ben jelent meg először az Athenaeum Kiadónál. Az …
Petőfi Sándor: Az országgyűléshez (elemzés)
A vers 1848 februárjában született Pesten. Petőfi nyíltan harcba szólít, a sajtószabadság kivívására szólítja fel az országgyűlésben szép szólamokat mondó, de egyébként tétlen nemességet. Az 1847-48-as mezőgazdasági válság az addiginál is nagyobb nyomorba döntötte a jobbágyságot, és az országgyűlés azért ült össze, hogy a jobbágyok sorsán könnyítő törvényeket hozzon. A cél tehát jó volt, csakhogy …
Petőfi Sándor: 1848 (elemzés)
A vers 1848 februárjában íródott Pesten, amikor egymást követték Európa-szerte a véres események: felkelések, lázadások, például több itáliai szabadság-megmozdulásról is érkezett hír, amelyről Petőfi is tudomást szerzett. Most már sokkal nagyobb volt a költő által régóta várt forradalom esélye, hiszen konkrét jelek is vannak, hogy valami történni fog. Mindez érződik a versen. 1848 Ezernyolcszáznegyvennyolc! az …
Petőfi Sándor: Olaszország (elemzés)
A vers 1848 januárjában íródott Pesten. Petőfi utolsó korszaka a forradalom és a szabadságharc jegyében telt. Forradalmi verseinek a népek felszabadító harcai adják a témáját. Nemcsak a magyarságé, hanem más népeké is: Európa forradalmi mozgalmairól, egy nagy vérözönről ír, ami sok áldozattal jár, de utána megszületik a végső nagy igazság. Petőfi szerint a népeknek ezt …
Petőfi Sándor: Szilveszter éje 1847-ben (elemzés)
A verset Petőfi az 1847-es év utolsó napján írta, 1847. december 31-én. Az év utolsó napján szokása volt számvetést készíteni, minthogy ő maga is szilveszterkor született. 1847-et jó évnek tartja, mert ez az év adta össze kedvesével. A vers legfontosabb üzenete az utolsó két versszakban található, ahol a költő két fogalmat vesz célba: ez a …
Petőfi Sándor: Az ítélet (elemzés)
A vers 1847 áprilisában Pesten keletkezett. Petőfi a várt és remélt nagy szabadságharc témáját dolgozza fel benne ismét. Hasonló motívumok jelennek meg, mint A XIX. század költői, az Egy gondolat bánt engemet és a Világosságot! című versekben. Amikor Az ítélet íródott, abban az időszakban Petőfi eszméi már radikalizálódtak, összekapcsolta a nemzeti szabadság és a világszabadság …
Petőfi Sándor: Világosságot! (elemzés)
A vers 1847 márciusában íródott Pesten. Bölcseleti költemény, sőt, nyugodtan mondhatjuk, hogy az egyik leggondolatibb költeménye Petőfinek. A Felhők-ciklus tekinthető előzményének, folytatásának pedig Az apostol című elbeszélő költemény. A Világosságot! azoknak a magyar irodalmi műveknek a sorába illeszkedik, amelyek lét-és történelemfilozófiai kérdéseket boncolgatnak (pl. Vörösmarty: Csongor és Tünde, Gondolatok a könyvtárban, Kölcsey: Vanitatum vanitas, Madách: …
Petőfi Sándor: A nép nevében (elemzés)
A vers 1847 márciusában íródott Pesten, Petőfi forradalmi lírájának része. A költő egyre radikálisabban gondolkodott, verseiben gyakran előfordultak a felvilágosodás és Rousseau eszméi. A francia forradalomban gyökerező radikalizmust képviselte, és radikális szerzőket olvasott, akik kortársai és szellemi társai voltak, pl. Lamartine, Béranger, Victor Hugo. Petőfi egyre várja a nagy „vérözön”, a világforradalom kitörését, mert úgy …
Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet (elemzés)
Az Egy gondolat bánt engemet 1846 decemberében Pesten született. Keletkezésekor a világ nagy változás előtt állt, melynek eljövetelét a legnagyobb lángelmék előre megsejtették. Petőfinek 1846-ban ez az utolsó verse, melyet az év utolsó napján, szilveszterkor írt. Ugyanazt a gondolatot fogalmazza meg, amit Széchenyi István, aki egyik cikkében a következőt írta: „Óh, Istenem, ne hagyj elvesznem …