A vers 1847 decemberében íródott Pesten. Viszonylag hosszabb lélegzetű költemény, amelynek igen provokatív, gúnyos, számon kérő hangvétele van. Petőfi a politikusokat, az ország ügyeire nagy befolyással rendelkező „kevély urakat” szólítja meg, de nem annyira róluk, mint inkább a költőkről szól a vers általában. Petőfi természetesen önmagáról is beszél, de nemcsak önmagáról, hanem a hozzá hasonló …
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor: Okatootáia (elemzés)
A vers 1847 decemberében keletkezett Pesten. Okatootáia egy ország neve, amely a valóságban nem létezik. Petőfi ezt a fiktív országot a térképen is elhelyezi: Kína és Ausztrália szomszédja. Valójában persze egy seholsincs ország. Okatootáia című versében a költő maró gúnnyal, szatirikusan összegzi mindazt, amit egy életképtelen és pusztulásra ítélt társadalmi berendezkedésről el lehet mondani. Okatootáia …
Petőfi Sándor: A nép (elemzés)
A vers 1846 júniusában-augusztusában íródott Pesten, és Petőfi forradalmi versei közé tartozik, amelyek eszmeileg a francia felvilágosodásban és a francia forradalomban gyökereznek. A költő a paraszti sorsról való véleményét mondja el. Egyre radikálisabban, harcosabban, egyértelműbben, szélsőségesebben, egyszerűbben és erőteljesebben fogalmaz. Habár ez a verse meglepően tárgyilagos: itt most nem vádol, nem fenyeget, nem ítélkezik, még …
Petőfi Sándor: A XIX. század költői (elemzés)
A XIX. század költői nem előzmények nélkül született meg Petőfi tollán: már korábban is vallott és hirdetett művészetfelfogásának legjobb megfogalmazása ez a vers. 1847 körül több magyar költő is kinyilatkoztatta, hogy szerinte mi az irodalom hivatása és a költő feladata (pl. Eötvös József az Én is szeretném című költeményében). Petőfi is több verset írt erről a témáról.
Petőfi Sándor: Levél Várady Antalhoz (elemzés)
A vers 1846. május 22-én íródott Dömsödön, Petőfi a Felhők-ciklus után ezzel a verssel adott hírt arról, hogy túljutott a magánéleti és költői válságon. A vers kedélyes, tréfálkozó hangneme érzékelteti, hogy Petőfi újra derűlátó, bizakodó és magabiztos. Sőt, új célok felé indult el. A mű egy episztola, azaz költői levél, amely egy kortárs irodalmárnak, Várady …
Petőfi Sándor: A XIX. század költői (elemzés)
A vers 1847 januárjában Pesten született, és Petőfi újfajta művészetfelfogását tükrözi, amely 1846 óta alakult ki. Egy olyan ars poeticáról van szó, amelyben a költő új szerepet vállal fel, méghozzá a váteszi szerepet, így a vers lényegében Petőfi forradalmi látomásköltészetének egyik jellegzetes darabja. Azt is mondhatjuk, hogy a forradalomvárásból nő ki ez az újfajta költői …
Petőfi Sándor: A kutyák dala és A farkasok dala (elemzés)
A kutyák dala és A farkasok dala egy ikerpárvers, így érdemes a kettővel egyszerre foglalkozni. Mindkét vers 1847 januárjában született, és mindkettő allegorikus vers (egy átvitt értelmű gondolatsort fejt ki), azaz nem tényleg kutyákról és tényleg farkasokról van szó, hanem kétfajta emberi magatartásformáról. A kutyák dala Süvölt a zivatar A felhős ég alatt; A tél …
Petőfi Sándor: Képzetem (elemzés)
A Képzetem 1845 augusztusában íródott, és akárcsak A természet vadvirága című versben, a kritikusoknak szánt válasz fogalmazódik meg benne. A Honderű című lapban 1845. július 29-én megjelent egy bírálat, mely szerint Petőfi „múzsája, mint legtöbbnyire, nagyon alant repked”. Vagyis képzelete „alant jár”. Vélhetőleg arra gondol a kritikus, hogy Petőfi versei csekély képzelőerőről tesznek tanúbizonyságot. A …
Petőfi Sándor: Dalaim (elemzés)
A Dalaim 1846 áprilisában íródott Pesten. Egy költői számvetés, melyből kiderül, hogy Petőfinek változott a költői felfogása: világszemlélete már a romantika hatását mutatja. Akárcsak A természet vadvirága, a másfél évvel később keletkező Dalaim című vers is inkább csak ars poetica jellegű költemény, tehát nem hagyományos ars poetica. Az ars poetica ugyanis a költő eszményeit, alkotói …
Petőfi Sándor: A természet vadvirága (elemzés)
A vers 1844 decemberében született Pesten, és a Pesti Divatlapban jelent meg. Petőfi korai versei közé tartozik, amely nem más, mint gúnyos, ironikus válasz, reagálás azokra a támadásokra, amelyeket a költő a kritikusoktól kapott. Ebben az időszakban Petőfi még nem futott be: fiatal, el nem ismert költő volt, akit kortársai élesen bíráltak a kordivatot mellőző, …