A csárda romjai című vers 1845 októberében íródott Szalkszentmártonban. A költő hazalátogatott szüleihez, de az otthon remélt békesség helyett fájdalom várta, ugyanis azt kellett látnia, hogy szülei minden eddiginél nagyobb nyomorban élnek. A költő, akinek a Pesti Divatlapnál betöltött segédszerkesztői állás biztos megélhetést nyújtott…
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor: Honfidal (elemzés)
A Honfidal című vers 1844 január-februárban íródott Debrecenben, ahol Petőfi egy igen nehéz, nyomorúságos telet töltött el (erről az Egy telem Debrecenben című versében számol be). Honfidal Tied vagyok, tied, hazám! E szív, e lélek; Kit szeretnék, ha tégedet Nem szeretnélek? Szentegyház keblem belseje, Oltára képed. Te állj, s ha kell: a templomot Eldöntöm érted; …
Petőfi Sándor: Falun (elemzés)
A Falun című vers 1845 augusztusában íródott. Azt a nyarat Petőfi a szüleinél töltötte, akik ekkor már nem Dunavecsén, hanem Szalkszentmártonban laktak. Itt írta A jó öreg kocsmáros mellett ezt a verset is. Falun Király vagyok most minden alkonyon: A nap pirosló fényt lövel reám, A nap pirosló búcsusúgara Biborra festi egyszerű ruhám. Gyönyörrel járom …
Petőfi Sándor: Egy telem Debrecenben (elemzés)
Az Egy telem Debrecenben című vers 1844 júliusában és augusztusában íródott. Élményi alapja, hogy 1843 novemberétől 1844 februárjáig Petőfi egy nyomorúságos telet volt kénytelen eltölteni Debrencenben. A költő színésznek ment Debrecenbe az ottani társulathoz, mert a székesfehérvári társulat, amelynél vándorszínészként dolgozott, és amely később Kecskemétre költözött, csődbe ment. Debrecen színházának igazgatója befogadta Petőfit, de valószínűleg …
Petőfi Sándor: Az alföld (elemzés)
Ma már furcsának tűnhet, de Petőfi előtt az alföldi táj nem volt költői téma, minthogy a romantika korában vagyunk, és a síkság nem számított romantikus helyszínnek. A romantika a vadregényes, zord tájakat, a hegyes-völgyes vidékeket kedvelte. Igaz, volt egy-két költő, aki leírta az alföld szépségeit, de nem azzal a szeretettel és líraisággal, mint Petőfi.
Petőfi Sándor: Az alföld (elemzés)
Petőfi Sándor Az alföld című verse 1844 júliusában keletkezett Pesten. Jelentősége az új tájeszmény megfogalmazása: Petőfi a rónaságot, az alföldet magasztalta, amivel újat hozott a magyar irodalomba. Tudjuk, hogy a romantika tájeszménye másmilyen volt. A romantikus táj mindig vadregényes, zordon, ember nem lakta hegyvidék. Ezzel szemben Petőfi a síkságot, a rónaságot tette meg új tájeszménnyé. …
Petőfi Sándor: A vén zászlótartó (elemzés)
A vén zászlótartó című vers 1848-ból való. Petőfi Erdődön írta ’48 októberében. Mint tudjuk, márciusban a nép fegyvert fogott, s ennek láttán Petőfi versben magasztalta fel a szegény nép hazaszeretetét. Bár a forradalom első csatája adja a vers történelmi hátterét, A vén zászlótartó inkább a családversek közé tartozik, mivel Petőfi édesapjáról szól. A költő az …
Petőfi Sándor: A jó öreg kocsmáros (elemzés)
A Jó öreg kocsmáros című vers 1845 nyarának végén íródott Szalkszentmártonban, ahol szüleit látogatta meg a költő (a Petrovics család ekkor már nem Dunavecsén, hanem Szalkszentmártonban lakott). A vers beszélője egy kocsmában lakik, ahol nem kell fizetnie az életért-italért. Kiderül, hogy azért nem, mert a kocsmáros az édesapja. Mindez életrajzi ihletésű motívum, Petőfi családversei közé …
Petőfi Sándor: Szülőimhez (elemzés)
A Szülőimhez című vers Pesten született és 1844 augusztusából való. Petőfi azután írta, hogy kétszer hazalátogatott szüleihez Dunavecsére: először áprilisban, de csak néhány napig maradt, aztán visszatért Pestre. Második látogatásakor két teljes hónapot töltött otthon, egészen júniusig maradt. Utána visszament Pestre, június elején kellett ugyanis megkezdenie munkáját segédszerkesztőként a Pesti Divatlapnál. A tréfás-kedélyes hangvételű versben …
Petőfi Sándor: István öcsémhez (elemzés)
Az István öcsémhez egy nagy vallomás a családról és a család iránti szeretetről. Hogy mit jelentett Petőfinek a család, arról így vallott Arany Jánosnak írt második levelében (1847. február 23-án): „Igaz, hogy ismernünk kell annak jellemét, kit barátunknak választunk; de hiszen, gondoltam, te az enyémet már ismerheted munkáimból, valamint én kiismerhetem a tiedet Toldidból…