A Toldi szerelme keletkezése
Petőfi Sándor, aki megjelenésekor olvasta a Toldit és ismerte a Toldi estéjét is kéziratban, váltig unszolta barátját, hogy a feje meg a lába után csinálja meg a nagy mű derekát is. „Ha így bevégzed Toldit, Homér és Ossián szerencséjének fogja tartani, ha kezet fogsz velük.”
Aranyt a középső rész megírásától az „epikai hitel”, a mondai vagy történelmi alap hiánya tartotta vissza, valamint az első részbe beleírt három sor: „Szívét nem bántá még nyíla szerelemnek; / Nem is lőn asszonnyal tartós barátsága, / Azután sem lépett soha házasságra.”
Barátai unszolására mégis belefogott a munkába s megírta az I. éneket, amely Daliás idők címen a Losonczi Phönixben jelent meg. Egy-két éneket még írt hozzá, de azután abbahagyta.
1863 őszén ismét elővette a mű töredékeit. Arra gondolt, hogy az eddig mellőzött mondarészeket (a prágai kalandot és a sírrablást vagy sírbontást) is beleszövi és a két olasz hadjáratot eggyé vonja össze. A műfajon is változtatni akart: eposz helyett verses regényt szeretett volna alkotni. Meg is írt hamarjában pár éneket, de megint abbahagyta a munkát.
Csak 10 év múlva, 1874-ben vette újra elő és négy év alatt befejezte. 1879-ben, saját kiadásában meg is jelentette. A kiadást, melyet barátainak, Csengery Antalnak és Gyulai Pálnak úgy kellett kierőszakolniuk tőle, az Akadémia könyvesboltjának engedte át.
A Toldi szerelme fogadtatása
Gyulai Pál a Kisfaludy Társaság havi ülésén felolvasott belőle részleteket a közönség tetszésnyilvánítása közepette.
A Toldi szerelme forrásai
Ilosvai Selymes Péter Toldijából csak a sírrablás és a prágai kaland epizódjait merítette Arany. Elsősorban más forrásokból dolgozott, főleg ami a történelmi eseményeket, a háborúk lefolyását illeti, úgy mint Küküllei János, a Dubnici Krónika, Oláh Miklós, Szalárdi János, Wagner, Palacky, Fessler Aurél, Szalay László, Nagy Iván.
A mű motívumainak feltételezhető forrásai:
- Az álharc motívuma Szigligeti Ede Rózsa c. vígjátékából származhat, melyben ugyancsak Toldi küzd meg zárt sisakban Bábel lovag érdekében egy szép nő kezéért. De Arany megtalálhatta ezt a motívumot már Ariosto Orlando Furiosójában is. Az álöltözetben való harcolás motívuma megjelenik ezen kívül Jósika Miklós A csehek Magyarországban c. regényében is.
- A kobzos Szeredai Kisfaludy Károly Tihamér c. művének egyik alakját juttatja az ember eszébe.
- A várostromok leírására Tasso Megszabadított Jeruzsáleme lehetett hatással.
- A sírbolt-jelenet Shakespeare Rómeó és Júlia c. tragédiájából származhat.
- Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska bús szerelmének története felépítésében és tragikus végkimenetelében emlékeztet Kemény Zsigmond Özvegy és leánya c. regényének menetére és befejezésére.
A kutatók rámutattak még egyes meserészletek forrásaira, ilyen források: Byron Kalóza, Pegner Frithiof-mondája és más régi német mondák.
Saját életének eseményeiből Arany lánya halálát szőtte bele a történetbe, az ő emlékének szentelt megható sorokat, valamint megemlékezett családjáról és szülőföldjéről, Karlsbadról és a Margitszigetről is.
A Toldi szerelme értékelése
Az egész trilógia leggazdagabb része ez a hármas szerelmi epizóddal átszőtt regényes történet, melynek során a költő elénk tárja a történelmi hátteret is.
A kissé szétfolyó történetben Arany a daliás időknek, a magyar lovagvilágnak nagyszabású és teljes rajzát adja. A Toldi szerelmét nyelvének népies és régies fordulatokban gazdag magyarossága, választékossága, könnyed és zengzetes verselése a legjelesebb művek közé emelik.
