A Négysoros című vers 1956-ban íródott. Pilinszky korábbi lírai műveinek alapélményét – a koncentrációs táborokról szerzett tapasztalatot – négy sorba sűrítve adja át. A Harmadnapon című kötetben jelent meg 1959-ben. Az ún. „négysorosok” egyik darabja, amelyek a kötetben az Apokrif után következnek (négy van belőlük: Négysoros, Agonia Christiana, A harmadik, Hideg szél). Ezek szűkszavúan, négy …
Pilinszky János: Apokrif (elemzés)
Az Apokrif című vers 1954 decemberében készült el hosszú alkotófolyamat után (a költő 1950-ben kezdte írni), és 1956-ban jelent meg először a Csillag című folyóiratban. Később Pilinszky János Harmadnapon című verseskötetében kapott helyet, amely 1959-ben jelent meg, s amelyet a kritika és az irodalomtörténet a háború utáni magyar líra legnagyobb teljesítményei közt tart számon. Az …
Pilinszky János: Harbach 1944 (elemzés)
A Harbach 1944 című vers 1946-ban keletkezett. Egy, a közelmúltban átélt élethelyzetet idéz fel és él át újra Pilinszky: a lágerrabok menetét, ahogy kígyózik a tájon. Valós élményből, a költőt ért tapasztalatból fakad a KZ-táborokban megkínzott, megalázott rab, a fogolylét poklába taszított ember kiáltása. Pilinszky első verseskötete, a Trapéz és korlát 19 verse a második …
Pilinszky János: Halak a hálóban (elemzés)
A Halak a hálóban egy korai vers: 1942-ben íródott, és Pilinszky János legelső, Trapéz és korlát című kötetében jelent meg. A kötet első ciklusának címadó verse (a kötet versei összesen három ciklusba rendeződnek). A Trapéz és korlát 19 verset tartalmaz, mindegyik megjelent már korábban folyóiratokban (a Halak a hálóban a Vigília című lapban 1942-ben), de …
Németh László: Iszony (elemzés)
Iszony című regényét Németh László 1942-ben kezdte írni Móricz Zsigmond kérésére a Kelet Népe számára. A lap Móricz halálával megszűnt, így a regény is félbemaradt. Az író 1947-ben vette újra elő a kéziratot (kiadója biztatására), és karácsonyra megjelent a kész regény. A többéves szünet nem érződik a művön. Németh László regényírói munkássága a 20. századi …
Illyés Gyula: Koszorú (elemzés)
A Koszorú című vers a magyar nyelvről szól, és 1970-ben keletkezett. A nemzeti-közösségi élmény egyik legszebb vallomása, mely a nyelv élete mögött megidézi a történelmet, a nemzet élethalálharcát is. Keletkezésének hátterét önéletrajzi elemek adják. A fiatal Illyés Gyula annak idején a pusztáról került egy mezővárosi gimnáziumba és tájszólásban beszélt. Egyik tanára kigúnyolta ezért, megszégyenítette. Ez …
Illyés Gyula: Bartók (elemzés)
A Bartók című vers 1955-ben íródott Bartók Béla halálának 10. évfordulójára, és a Színház és mozi című hetilapban jelent meg 1955 októberében. Az országban ekkor rendkívül rossz volt a közhangulat. A lapot a pult alól elkapkodták, mivel már a vers megjelenése előtt híre ment, hogy a kommunista hatalom megpróbálta betiltani a költeményt (a számot elkobozták, …
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról (elemzés)
Az Egy mondat a zsarnokságról 1950-ben keletkezett, de politikai okokból 1956-ig nem jelenhetett meg. Külföldön előbb jelent meg (fordításban), mint idehaza magyarul. 1956-ban az Irodalmi Újság november 2-i számában látott napvilágot. Ehhez az első kiadáshoz a költő emlékezetből írta le a verset, így ez a változat szöveghiányos, mégis a legtöbb későbbi kiadás ezt vette alapul. …
Molière: Tartuffe (elemzés)
A Tartuffe volt az a mű, amellyel a francia és egyben az európai klasszikus vígjáték létrejött. Az írói álnevet viselő Molière (eredeti neve: Jean-Baptiste Poquelin) teremtette meg, aki műveiben a 17. század teljes társadalmát színpadra vitte, hogy kacagva leplezze le kora hibáit: a képmutatást, a nagyzolást, a zsarnokoskodást és az ostobaságot. A Tartuffe 1664-ben íródott …
Kassák Lajos: Fújjad csak furulyádat (elemzés)
A Fújjad csak furulyádat 1939-ben keletkezett, pár hónappal a Fújjad csak furulyádat című kötet megjelenése előtt, melynek ez a címadó alkotása. Életrajzi háttere Kassák élettársának halála, a szövegben is megjelenik a gyász motívuma. Simon Jolán a költő feleségeként szerepelt mindenhol, de semmi dokumentáció nincs arról, hogy valóban összeházasodtak volna, furcsa vadházasságban éltek. Simon Jolán versmondó-előadóművész …