TALÁLATOK: 491 - 500 találat listázása a(z) 533 találatból
József Attila: Tiszta szívvel, Levegőt!, Óda. Klárisok, Medáliák, Holt vidék, Külvárosi éj, Téli éjszaka, A város peremén, Reménytelenül, Eszmélet, A Dunánál, Nagyon fáj!, Nem emel föl, Kései sirató, Flórának, Ars poetica, Bukj föl az árból, Hazám, Tudod, hogy nincs bocsánat
Elemzés

József Attila: Karóval jöttél (elemzés)

A Karóval jöttél 1937-es költemény, József Attila halálának évéből való. Egyik utolsó verse tehát, késői költészetének létösszegző költeménye, melyben még egyszer utoljára mérlegre teszi életét, sorsát, lehetőségeit, még egyszer utoljára rákérdez élete értelmére. Karóval jöttél, nem virággal, feleseltél a másvilággal, aranyat igértél nagy zsákkal anyádnak és most itt csücsülsz, mint fák tövén a bolondgomba (igy …

Vörösmarty Mihály: Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, Késő vágy, Országháza, Emlékkönyvbe, Előszó, A vén cigány, A Guttenberg-albumba, Ábránd, A merengőhöz, Csongor és Tünde, Szép Ilonka, Zalán futása
Elemzés

Vörösmarty Mihály: Késő vágy (elemzés)

Vörösmarty Mihály Késő vágy című verse 1839-ben keletkezett. A költő szerelmi lírájának egyik legszebb darabja. Akkor íródott, amikor Vörösmarty számára az első szerelem már nem volt több puszta emléknél, mégis sokáig tovább élt költészetében. A verset az Etelka-élményhez szokta kötni az irodalomtörténet, bár Tóth Dezső monográfiájában felveti azt a gondolatot, hogy esetleg lehetett Etelka után, …

Vörösmarty Mihály: Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, Késő vágy, Országháza, Emlékkönyvbe, Előszó, A vén cigány, A Guttenberg-albumba, Ábránd, A merengőhöz, Csongor és Tünde, Szép Ilonka, Zalán futása
Elemzés

Vörösmarty Mihály: Az emberek (elemzés)

Vörösmarty Mihály Az emberek című verse 1846-ban keletkezett. Irodalmunk egyik legelkeseredettebb, az emberi fajt és a történelmet legreménytelenebbnek látó alkotása. Gyulai Pál 1866-os Vörösmarty-monográfiája óta többen úgy tartják, hogy a vers megírásának legközvetlenebb kiváltója az 1846-os galíciai felkelés volt, melynek során a lengyel függetlenségért fegyvert ragadó Habsburg-ellenes nemeseket a bécsi udvar az elégedetlen galíciai (lengyel …

Vörösmarty Mihály: Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, Késő vágy, Országháza, Emlékkönyvbe, Előszó, A vén cigány, A Guttenberg-albumba, Ábránd, A merengőhöz, Csongor és Tünde, Szép Ilonka, Zalán futása
Elemzés

Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (elemzés)

Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című verse 1844-ben keletkezett. Vörösmarty költészetének és egyben a magyar romantika irodalmának egyik csúcsteljesítménye, egész líránk egyik legmonumentálisabb alkotása. Jelentőségét már a kortársak is felismerték: a Pesti Divatlap 1845. évi első száma vezető helyen közölte. Életrajzi háttér: egy unalmas akadémiai ülés. A költő az Akadémia könyvtárában felkereste régi barátját, Toldy …

Móricz Zsigmond: Tragédia, Barbárok, Rokonok, Szegény emberek, Úri muri, Az Isten háta mögött, Árvácska
Elemzés

Móricz Zsigmond: Barbárok (elemzés)

Móricz Zsigmond Barbárok című novellája az író 1932-ben megjelent Barbárok c. kötetének címadó alkotása. Móricz egyik legtöbbet olvasott és elemzett műve. Keletkezése: Móricz 1931-ben írta, azután, hogy végleg lezárta a dzsentritémát (a Rokonok c. regénnyel) és újra a nép problémái felé fordult. Regényekben, novellákban, riportokban számolt be a tanyákon élő emberek, és általában a parasztság …

Móricz Zsigmond: Tragédia, Barbárok, Rokonok, Szegény emberek, Úri muri, Az Isten háta mögött, Árvácska
Elemzés

Móricz Zsigmond: Tragédia (elemzés)

Móricz Zsigmond Tragédia című novellája 1909-ben keletkezett. Az író első elbeszéléskötetében, a Hét krajcár c. kötetben jelent meg. Keletkezése: Móricz az első néprajzgyűjtő körútja után hat évvel írta, kimutatható a műben Szatmár megyei gyűjtésének a hatása. Társadalmi háttér: Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte pályáját. Abban az időben még tartotta magát az illúzió, miszerint a falu …

Móricz Zsigmond: Tragédia, Barbárok, Rokonok, Szegény emberek, Úri muri, Az Isten háta mögött, Árvácska
Elemzés

Móricz Zsigmond: Rokonok (elemzés)

Móricz Zsigmond Rokonok című regénye könyv alakban 1932-ben jelent meg (az író a Pesti Napló c. lapban kezdte közölni 1930-ban). A könyv már egy átdolgozott, bővített kiadás, hangneme is keményebb, bírálóbb. A teljes kiábrándulás, a teljes illúzióvesztés regénye. Társadalmi háttér: A Rokonok ún. dzsentriregény. Móricz a dzsentriregényekben a Mikszáth Kálmán által elkezdett, jellegzetes témát folytatta. …

Jókai Mór, Az arany ember szerzője
Elemzés

Jókai Mór: Az arany ember (elemzés)

Jókai Mór Az arany ember című regénye 1872-ben keletkezett. Ez a remekmű Jókai alkotói fénykorának (1867-1875) csúcspontja. Először a Hon című napilap közölte folytatásokban 1872. január 1-jétől, kötetben 1873-ban jelent meg. Jókai Mór irodalmunk legtermékenyebb és legolvasottabb írója, hatalmas életművet hagyott maga után. A mai ember számára szinte elképzelhetetlen az a népszerűség, amit Jókai a …

Madách Imre, Az ember tragédiája szerzője
Elemzés

Madách Imre: Az ember tragédiája (elemzés)

Madách Imre Az ember tragédiája c. műve 1860-ban keletkezett, nyomtatásban először 1862-ben jelent meg (1861-es évszámmal). A szerző egykönyves író: bár élete során sok művet írt (tragédia, szatirikus vígjáték), csak ez az egy kiemelkedő alkotása van. Többi művét az irodalomtudomány csak eszköznek tekinti a nagy remekmű magyarázatához. Keletkezés: remekművét Madách rövid idő alatt alkotta meg, …

Alexandr Szergejevics Puskin, az Anyegin szerzője
Elemzés

Alexandr Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin (elemzés)

Puskin Anyegin című verses regénye 1823 és 1830 között keletkezett. A szerző részletekben adta ki. 1825-ben kis kötetben került az olvasó elé az első rész, 1828-ban az addig írt hat ének hagyta el a nyomdát. A teljes mű 1833-ban jelent meg először. Keletkezés: Puskin dél-oroszországi száműzetése idején, Kisinyovban kezdte el írni 1823. május 9-én és …