Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés c. regénye 1865-66 folyamán íródott Szentpéterváron. Először folytatásokban jelent meg 1867-ben Mihail Nyikiforovics Katkov Russzkij Vesztnyik c. folyóiratában. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821-1881): nehéz sorsú orosz író, akinek rengeteg szenvedés jutott osztályrészül. Moszkvában született egy városi szegénykórház orvosának gyermekeként. Apja despotikus hajalmú, fukar és gonosz ember volt, aki megkeserítette családja életét. Volt …
Honoré de Balzac: Goriot apó (elemzés)
A regény olvasónaplója ITT, részletes elemzése ITT található. Honoré de Balzac (1799-1850) Goriot apó című regénye 1834-ben keletkezett. A szerző alkotás közben döntötte el, hogy regényeit összefüggő ciklusba rendezi. A ciklus az Emberi színjáték címet kapta, s mintegy 90 önmagában is önálló művet tartalmaz, melyekben az író több mint kétezer szereplőt mozgat. A Goriot apó az …
Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála (elemzés)
Tolsztoj Ivan Iljics halála című műve 1886-ban készült el. A szerző egyik legkiválóbb kisregénye. Történelmi-társadalmi háttér: Az orosz társadalom ugyanúgy megrekedt a feudális viszonyok közt, mint a magyar, ezért nem volt erős, művelt polgári réteg. Így a nemességből került ki a cári önkényuralom megdöntését és a polgári reformokat követelő értelmiség. A nemesi fiatalság 1825-ös felkelése …
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A köpönyeg (elemzés)
Gogol A köpönyeg című elbeszélése 1834 és 1842 között keletkezett. Az író egyik legismertebb alkotása, melyen sokáig dolgozott. Első változata 1835-ben jelent meg, végleges változata 1842-ben látott napvilágot a Pétervári elbeszélések című kötetben. Történelmi-társadalmi háttér: Oroszországban hasonlóan elmaradott volt a társadalmi fejlődés, mint Magyarországon, és nem volt még erős, művelt polgári osztály. Ezért a polgári …
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (elemzés)
Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regénye könyv alakban 1908-ban jelent meg. Mikszáth 1906 őszén fogott hozzá a regény írásához, melyet először a Vasárnapi Újság közölt folytatásokban 1906 októberétől 1907 decemberéig (a mű 63 részben látott napvilágot). Jókai mellett Mikszáth (1847-1910) volt a 19. század legolvasottabb írója, irodalmunk fejlődésében korszakos érdemei vannak. …
Franz Kafka: Az átváltozás (elemzés)
Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélése 1912-ben keletkezett. Franz Kafka (1883-1924): Csehországban élő, német ajkú zsidó szerző. Prágában született német anyanyelvű zsidó kereskedőcsaládban. Három lánytestvére volt. Apja, Hermann Kafka jól menő divatüzletet vezetett, ezzel megteremtette a családnak a polgári jólétet. Alulról küzdötte fel magát, erős akaratú, nagy erejű ember volt, míg fia gyönge testalkatú és …
Balassi Bálint: Széllel tündökleni (elemzés)
A Balassa-kódex 12. verse a Széllel tündökleni, melynek címe azonos a vers kezdő sorával (Széllel tündökleni nem ládd-é ez földet stb.), ami dalok esetében gyakori. Mintája egy latin nyelvű vers, amint azt Balassi az utolsó strófában jelzi is („Marullus poéta azt deákul írta”). Michael Tarchaniota Marullus 15. századi itáliai humanista költő Non vides verno című …
Balassi Bálint: Borivóknak való (elemzés)
A Balassa-kódex 11. verse a Borivóknak való, amelyet az első sor – Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje – kiemelésével is meg szoktak nevezni. Ez a mű Balassi leghíresebb tavasz-éneke, mely a vitézi énekek motívumait is tartalmazza. Azonban nem nevezhető katonaéneknek, minthogy a vitézi élet elemei csak azért vannak benne, mert Balassi a vers írásakor maga …
Balassi Bálint: Ó, én édes hazám, te jó Magyarország (elemzés)
A haza fogalma mindaddig hiányzott Balassi szótárából, amíg 1589-ben, miután jó hírét és vagyonát is elvesztette, mindenéből kifosztva Lengyelországba nem kellett bujdosnia. Amikor távozni készült, megrohanták azok az emlékek, amelyek megszépítették szülőhazáját: most, amikor a költő hazátlanná vált, Magyarország „édes hazává” változott a számára, mint az kiderül az Ó, én édes hazám, te jó Magyarország …
Balassi Bálint: Egy katonaének (elemzés)
Balassi Bálint Egy katonaének című verse 1589-ben keletkezett, a költő lengyelországi bujdosása során írta. A jó hírnevét elvesztő, mindenéből kifosztott Balassinak talán honvágya volt Lengyelországban és emlékei, katonaélményei a távolból megszépültek. A végváraknak fontos stratégiai szerepük volt a három részre szakadt Magyarországon, fontosak voltak a török elleni küzdelem szempontjából. Hazánkban a törökveszély miatt a középkori …