A haza fogalma mindaddig hiányzott Balassi szótárából, amíg 1589-ben, miután jó hírét és vagyonát is elvesztette, mindenéből kifosztva Lengyelországba nem kellett bujdosnia. Amikor távozni készült, megrohanták azok az emlékek, amelyek megszépítették szülőhazáját: most, amikor a költő hazátlanná vált, Magyarország „édes hazává” változott a számára, mint az kiderül az Ó, én édes hazám, te jó Magyarország …
Balassi Bálint: Egy katonaének (elemzés)
Balassi Bálint Egy katonaének című verse 1589-ben keletkezett, a költő lengyelországi bujdosása során írta. A jó hírnevét elvesztő, mindenéből kifosztott Balassinak talán honvágya volt Lengyelországban és emlékei, katonaélményei a távolból megszépültek. A végváraknak fontos stratégiai szerepük volt a három részre szakadt Magyarországon, fontosak voltak a török elleni küzdelem szempontjából. Hazánkban a törökveszély miatt a középkori …
Balassi Bálint: Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól (elemzés)
A Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól című vers a Célia-ciklus egyik legismertebb darabja. Feltűnő, hogy ebből már teljesen hiányoznak az epikus elemek, amelyek leírnák a vershelyzetet (ami a Júlia-versekre még jellemző volt, pl. a véletlen találkozás szituációja). Nincsen se konkrét, se fiktív történés, nincs semmilyen epikus keret. Csak költői képekből és hasonlatokból áll a …
Balassi Bálint: Kiben az kesergő Celiárul ír (elemzés)
Balassi Bálint Kiben az kesergő Celiárul ír… kezdetű verse 1590-91-ben keletkezett Dembno várában. Ihletője Wesselényi Ferenc felesége, Szárkándy Anna volt, akit verseiben Balassi Celiának (Célia) nevezett. Ezt a múzsanevet költői példaképétől, Hieronymus Angerianus nápolyi költőtől kölcsönözte, aki Caelia formában használta, a Balassa-kódexben pedig Coelia alakban szerepel. Maga Balassi Celiának vagy Celijának írta, és valószínűleg kiejteni …
Balassi Bálint: Júliát hasonlítja a szerelemhez (elemzés)
A Balassa-kódex 50. darabja a költemény, melynek tartalmát vagy a költő, vagy a kódex másolója így foglalta össze: Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezd el. Akárcsak a Júlia-ciklus többi darabját, ezt a művet is Losonczy Anna ihlette, aki megismerkedésük idején még Ungnád Kristóf felesége volt, de amikor a vers keletkezett, már …
Balassi Bálint: Darvaknak szól (elemzés)
A Darvaknak szól Balassi versgyűjteményének 44. darabja, a Júlia-ciklus része (a ciklusról és a Balassa-kódexről a Hogy Júliára talála, így köszöne neki című vers elemzésekor írtam). Igazi udvarló vers, amely nem életrajzi ihletésből fogant, hanem ún. inventio poetica, azaz tudós poézis (Balassi „versszerző találmány”-nak nevezte). Ez a megnevezés szerepel a vers eredeti latin címében (Inventio …
Balassi Bálint: Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról (elemzés)
Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról a vers címe, vagy nem is annyira cím, hanem inkább egy rövid közlemény, hogy miről fog szólni a vers. Szerelmes versről van szó, a Júlia-ciklus egyik darabjáról, de témája miatt különös alkotás. (Losonczy Annáról és a Júlia-ciklusról a „Hogy Júliára talála, így köszöne neki” című vers elemzése kapcsán …
Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki (elemzés)
Balassi Bálint Hogy Júiára talála, így köszöne neki… kezdetű verse 1588-ban keletkezett. Losonczy Annának hívták azt az előkelő asszonyt, akit Balassi verseiben Júliának nevezett. 1578-ban ismerkedtek össze, Anna férjes asszony volt, Ungnád Kristóf felesége. 10 év múlva, 1588-ban megözvegyült, ekkor ostromolta őt Balassi gyönyörű versekkel. Udvarlása nem ért célt, mert Anna tudta róla, hogy kicsapongó, …
Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról (elemzés)
Janus Pannonius Egy dunántúli mandulafáról című verse 1466 márciusában keletkezett Pécs városában. Egy szokatlan természeti jelenség ihlette, egy különleges látvány: télen virágba borult egy mandulafa. A vers a költő második, magyarországi pályaszakaszának egyik legismertebb alkotása. Ez a szakasz az itáliai tanulóévek után következett. Ekkor írt verseiben Janus Pannonius főleg saját költői helyzetét, saját életének problémáit, …
Janus Pannonius: A narni-i Galeottóhoz (elemzés)
Janus Pannoniusnak A narni-i Galeottóhoz írt verse arról szól, hogy a megfelelő szellemi közeg hiánya mennyire akadályozza egy költő kibontakozását. A vers megértéséhez azt is értenünk kell, hogy milyen szálak fűzték Janust Itáliához (a korabeli olasz területet hívták így, amely akkor még nem volt egységes Olaszország, hanem városállamokból állt), és az itáliai típusú, azaz a …