Janus Pannonius Mars istenhez békességért című verse 1469 és 1471 között íródhatott, a költő második (magyarországi) pályaszakaszának termése. Janus Pannonius ekkorra már megundorodott mindennemű háborúskodástól. 1464-ben, a Mikor a táborban megbetegedett írása idején még hadba vonult Mátyás királlyal Zvornik ostroma céljából, és már akkor rájött, hogy a katonáskodás nem neki való. De a háborúról való …
Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (elemzés)
Janus Pannonius Pannónia dicsérete című verse 1464 és 1465 között keletkezett. Ez a költő legismertebb alkotása, második, magyarországi pályaszakaszának termése. Itáliai tanulóévei után Janus Pannonius hazatért Magyarországra, ahol fényes pálya várt rá. Nagybátyja a király kancellárja volt, ő maga pécsi püspök lett, és szép reményekkel nézhetett a jövőbe. A humanista műveltséget, reneszánsz kultúrát is magával …
Janus Pannonius: Mikor a táborban megbetegedett (elemzés)
Janus Pannonius Mikor a táborban megbetegedett című verse 1464-ben keletkezett. A költő második pályaszakaszának termése, vagyis Magyarországon keletkezett. Janus Pannonius részt vett Mátyás király egyik hadjáratában, melynek során a magyar sereg Zvornik várát vette ostrom alá. Janus tábori papként tevékenykedett a katonák között, de megbetegedett. A költeményt valószínűleg 1464. október-november végén írta, ihletője a betegsége …
Janus Pannonius: Búcsú Váradtól (elemzés)
Janus Pannonius Búcsú Váradtól című verse valószínűleg 1458/1459 telén született. Keletkezéséről sokféle nézet alakult ki, mert biztos időpontot nem tudhatunk (a régebbi nézet szerint a költő 1451 elején jött haza Ferrarából vakációra Nagyváradra, de nagybátyja Budára hívta). Annyi biztos, hogy a versben megjelenő személyes hang csak 1458 után jellemző Janus költészetére, ezért az irodalomtudósok ma …
Vörösmarty Mihály: A vén cigány (elemzés)
Vörösmarty Mihály A vén cigány című verse 1854 nyarán keletkezett. Az öreg költő utolsó befejezett költeménye, hosszú hallgatás után született. Vörösmarty „hattyúdalaként” tartják számon. Történelmi háttér: az 1848-as szabadságharc elvesztése az a történelmi élmény, amely ihlette a verset, és amelyet nemzeti katasztrófaként élt meg Vörösmarty. A korabeli aktualitások megjelennek a műben, a rengeteg szenvedés, amit …
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (elemzés)
Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzát 1645-1646 telén kezdte írni és feltehetőleg 1648 tavaszáig dolgozott rajta. A mű az Adriai Tengernek Syrenaia, groff Zrini Miklós című verses gyűjteményben jelent meg számos más költeménnyel együtt 1651-ben Bécsben. Nyomtatott kiadásában latinul szerepel az eposz címe: Obsidio Szigetiana. A kötetcím (az Adriai-tenger szirénje) jelentheti magát a költőt, és …
Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés)
Vörösmarty Mihály Előszó című verse 1850-1851 telén Baracskán keletkezett, legalábbis az irodalomtörténészek egy része szerint. A vers első három szava („Midőn ezt írtam”) és címe (Előszó) szó szerint utal arra, hogy Vörösmarty a költeményt egy másik, korábban keletkezett műve elé szánta bevezetőnek. Ám abban nincs egyetértés a kutatók között, hogy melyik volt ez a mű. …
Vörösmarty Mihály: Emlékkönyvbe (elemzés)
Az Emlékkönyvbe című vers megírásával egy hölgy akkoriban szokásos kérésének tett eleget Vörösmarty. Akkoriban a hölgyek ugyanis az emlékkönyvükbe írattak jeles emberekkel. Egy kis emlékversről van tehát szó, azonban úgy sikeredik, hogy a célnak nem felel meg. A témája miatt ugyanis nem emlékkönyve való. Ezt maga a költő is észreveszi, de annyira el van keseredve, …
Vörösmarty Mihály: Országháza (elemzés)
Az Országháza című vers 1846-ban íródott, Vörösmarty a Nemzeti Kör vagy Ellenzéki Kör egyik ülésén olvasta fel. A mű elsőként a Pesti Hírlapban jelent meg, amelyet Kossuth indított 1841-ben. Vörösmarty akkor írta ezt a verset, amikor az országgyűlést Pozsonyból Pestre helyezték, de nem volt pénz az országház megépítésére. A nemességből senki nem akart erre – …
Gabriel García Márquez: Száz év magány (elemzés)
Márquez Száz év magány című regénye 1967-ben jelent meg Argentínában. Irodalomtörténeti háttér: Az író a latin-amerikai irodalom jeles képviselője. Az 1960-as, 1970-es években terelődött a figyelem a latin-amerikai irodalomra, amikor a térség gyarmati helyzetének megszűnésével az itt élő népek ki tudták alakítani a spanyol irodalomtól eltérő, sajátos arculatukat. A latin-amerikai irodalom felfedezte az indián őslakosok, …