TALÁLATOK: 481 - 490 találat listázása a(z) 533 találatból
William Shakespeare, a Rómeó és Júlia, a Hamlet, a Lear király és a LXXV. szonett szerzője
Elemzés

William Shakespeare: Lear király (elemzés)

William Shakespeare Lear király című tragédiája 1605-ben keletkezett az irodalomtörténészek szerint. Feltevésüket arra alapozzák, hogy az első felvonásban a Gloster által említett nap-és holdfogyatkozás 1605-ben volt. A mű nyomtatásban 1608-ban jelent meg. Történelmi-társadalmi háttér: A 16. század az angol reneszánsz időszaka, mely virágkornak számít Anglia történetében. A korszak társadalmára az jellemző (nemcsak Angliában), hogy az …

William Shakespeare, a Rómeó és Júlia, a Hamlet, a Lear király és a LXXV. szonett szerzője
Elemzés

William Shakespeare: LII. szonett (elemzés)

Az LII. szonett témája is a szerelem, a vonzódás, akárcsak a LXXV. szonetté. Arról szól, mennyi mindent kaptam tőled, s mennyi mindent szeretnék neked cserébe adni:   LII Úgy vagyok, mint a gazdag, aki, bár Van kulcsa, elzárt kincse rejtekébe Örvendezni túlgyakran mégse jár, Hogy ne kopjék a ritka gyönyör éle. Az ünnepnap azért kápráztat …

William Shakespeare, a Rómeó és Júlia, a Hamlet, a Lear király és a LXXV. szonett szerzője
Elemzés

William Shakespeare: LXXV. szonett (elemzés)

William Shakespeare LXXV. szonett (75. szonett) című alkotása 1595 körül keletkezett. A főleg drámaíróként ismert szerző szonettköltő is volt, 154 szonettjét 1592 és 1596 között írta. A művek pontos keletkezési ideje nem tudható. Ihletőjük és megszólítottjuk két személy. Az egyik a költő mecénása, akit Shakespeare vonzó, szőke, előkelő ifjúként magasztal (ő az első 126 szonett …

William Shakespeare, a Rómeó és Júlia, a Hamlet, a Lear király és a LXXV. szonett szerzője
Elemzés

William Shakespeare: Rómeó és Júlia (elemzés)

William Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiája feltehetőleg 1594 és 1596 között keletkezett, nyomtatásban először 1597-ben jelent meg. Történelmi háttér: a 16. század vége virágkor az angol történelemben, az angol reneszánsz időszaka. Anglia nagyhatalom lett a 16. század végére, hajói legyőzték a legyőzhetetlennek hitt spanyol Armadát (hajóhadat) 1588-ban, így a tengereket egyedül uralta. A mohó …

angol reneszánsz, a rekonstruált Globe Színház belső tere
Ismertető

Az angol reneszánsz színház és dráma

Az angol kultúra virágkora az angol reneszánsz ideje, amely nagyjából I. Erzsébet királynő uralkodásával (1558-1603) esik egybe. Már Erzsébet királynő apja, VIII. Henrik király szakított Rómával és a katolicizmussal, így Angliában a protestantizmusnak egy sajátos válfaja jött létre, amelyben az egyház feje a király lett (anglikán egyház). Miután 1588-ban az angol hajók legyőzték a győzhetetlennek …

Reformáció: Luther Márton, Dévai Bíró Mátyás és Kálvin János
Ismertető

A reformáció kora és irodalma (ismertető leírás)

A reformáció a nyugati világ egyik legfontosabb történelmi eseménye, amely a 16. századi magyar szellemi élet fejlődésének is a legfőbb mozgatója volt. A reformáció a Luther-féle hitújítással indult el 1517-ben. Luther Márton egy német Ágoston-rendi szerzetes volt, aki 1517. október 31-én kiszögezte a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételét, amelyekben szembeszállt a római katolikus egyház számos …

Balassi Bálint: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett, Adj már csendességet, Hogy Júliára talála, így köszöne neki, Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról, Darvaknak szól, Júliát hasonlítja a szerelemhez, Kiben az kesergő Celiárúl ír, Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól , Egy katonaének, Ó, én édes hazám, te jó Magyarország, Borivóknak való, Széllel tünkdökleni
Elemzés

Balassi Bálint: Adj már csendességet (elemzés)

Balassi Bálint Adj már csendességet című verse talán Lengyelországban keletkezett 1591-ben, a lengyelországi bujdosás során, de a konkrét élmény háttérbe szorul. Balassi hiába kereste életében a harmóniát, nem találta, és a korszak eseményei, a kései reneszánsz évtizedei se a harmóniáról szóltak (az ország három részre szakadt, nem lehetett békében, biztonságban élni, és a keresztény hit …

Balassi Bálint: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett, Adj már csendességet, Hogy Júliára talála, így köszöne neki, Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról, Darvaknak szól, Júliát hasonlítja a szerelemhez, Kiben az kesergő Celiárúl ír, Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól , Egy katonaének, Ó, én édes hazám, te jó Magyarország, Borivóknak való, Széllel tünkdökleni
Elemzés

Balassi Bálint: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott (elemzés)

Balassi Bálint Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott című verse 1584-ben íródott. A költő 30 éves volt, és házasodni készült unokahúgával, Dobó Krisztinával. A vers a Balassa-kódex 33. darabja, mely Balassi ifjúkori költeményeit zárja le és egy újabb ciklus nyitó költeménye is egyben. Tehát kitüntetett helyen szerepel a költő versgyűjteményében. (Az előtte levő …

József Attila: Tiszta szívvel, Levegőt!, Óda. Klárisok, Medáliák, Holt vidék, Külvárosi éj, Téli éjszaka, A város peremén, Reménytelenül, Eszmélet, A Dunánál, Nagyon fáj!, Nem emel föl, Kései sirató, Flórának, Ars poetica, Bukj föl az árból, Hazám, Tudod, hogy nincs bocsánat
Elemzés

József Attila: Ime, hát megleltem hazámat (elemzés)

Az Ime, hát megleltem hazámat József Attila kései költészetének egyik létösszegző alkotása, melyben a költői magatartás már búcsúzó. 1937 novemberében írta Balatonszárszón (és december 3-án meghalt), valószínűleg utolsó verse. Ime, hát megleltem hazámat Ime, hát megleltem hazámat, a földet, ahol nevemet hibátlanul irják fölébem, ha eltemet, ki eltemet. E föld befogad, mint a persely. Mert nem …

József Attila: Tiszta szívvel, Levegőt!, Óda. Klárisok, Medáliák, Holt vidék, Külvárosi éj, Téli éjszaka, A város peremén, Reménytelenül, Eszmélet, A Dunánál, Nagyon fáj!, Nem emel föl, Kései sirató, Flórának, Ars poetica, Bukj föl az árból, Hazám, Tudod, hogy nincs bocsánat
Elemzés

József Attila: Talán eltűnök hirtelen (elemzés)

József Attila kései költészetének egyik nagy létösszegző verse, a költő életének összefoglalása és értelmezése. 1937-ben íródott Balatonszárszón. A címet az utókor adta a versnek (ez az oka, hogy a cím az első sorral azonos). Talán eltűnök hirtelen, akár az erdőben a vadnyom. Elpazaroltam mindenem, amiről számot kéne adnom. Már bimbós gyermek-testemet szem-maró füstön száritottam. Bánat …