Az Iskola a határon 1959-ben jelent meg, de Ottlik már 1948-ban befejezte, csak visszakérte kéziratát a kiadótól, hogy még dolgozhasson rajta (később, az ötvenes évek elején, a dogmatikus irodalompolitika időszakában viszont már nem lehetett kiadni). Ez a regény Ottlik életművének legjelentősebb darabja. Ez az életmű egyébként terjedelmét tekintve kicsike…
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Vörösmarty Mihály: A merengőhöz (verselemzés)
A merengőhöz című vers többek között arról híres, hogy ezt a művet adta Vörösmarty nászajándékul leendő feleségének, Csajághy Laurának. Emellett a magyar szerelmi lírának is egyik legszebb darabja, melyben a legábrándosabb magyar költő hirdet harcot az ábrándok ellen. Kivételes művészi sikerültségét szállóigévé vált sorai – „Hová merült el szép…
Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala (elemzés)
A Zrínyi dala sötét, komor hangulatú vers. Kölcsey borúlátó költő volt, akit a közéleti kudarcok és csekei elszigeteltsége mély pesszimizmusba sodortak. Látta, hogy a konzervatív erők ellenállnak a szükséges reformoknak (nemzeti függetlenség, jobbágyfelszabadítás), az első reformországgyűlés kudarccal ért véget, így a költőt egyre jobban nyomasztotta a nemzethalál víziója.
Vörösmarty Mihály: Ábránd (verselemzés)
Az Ábránd a magyar romantika egyik legszebb szerelmes költeménye, amely egy örökzöld, általános emberi élethelyzetet mutat be: a szerelmes férfiét, aki mindenét feláldozná azért, hogy kedvese viszontszeresse. Van valami tragikus a viszonzást sóvárgó, soha be nem teljesülő vágyban, ami kiérződik a költeményből.
Babits Mihály: Jónás könyve (elemzés)
Ady halála után Babits Mihály akarva-akaratlanul is irodalmi vezér lett, hiszen 1929-től ő szerkesztette a Nyugatot és a szegény sorsú írókat támogató Baumgarten Alapítványnak is kurátora volt. Sok fiatal alkotó ragaszkodott hozzá, pl. Radnóti Miklós és Illyés Gyula is. Akkora befolyása, tekintélye volt, mint egykor Kazinczy Ferencnek vagy Vörösmarty Mihálynak.
Vörösmarty Mihály: Szózat (verselemzés)
Vörösmarty Mihály nem véletlenül lett a magyar hazafias líra nagy alakja: a hazafias érzést, a nemzeti öntudatot otthonról hozta, szinte az anyatejjel szívta magába. Édesapja elszegényedett kisnemes volt (a család ősei a 17. század közepén szereztek nemességet), rokonai egyszerű foglalkozásokat űztek (egyik nagybátyja strázsamester volt, a másik csősz). Birtokuk nem lévén…
Arany János: Toldi estéje (elemzés)
Arany János, a magyar romantika nagy költője, a Toldival robbant be az irodalmi köztudatba 1847-ben. A művel megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát és jeles költőtársa, Petőfi Sándor barátságát is. A Toldi-trilógia 3. része, a Toldi estéje 1847-48 fordulóján született, alig néhány hónappal a Toldi után. Hangulata, életszemlélete mégis egészen más.
Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke (verselemzés)
Kölcsey halála évéből, 1838-ból való a vers, tehát utolsó nagy költeményéről van szó. Természetesen nem utolsó műnek szánta (végül utolsó előtti lírai alkotása lett), hanem még készült egy nagy műre, de mivel egy gyors lefolyású, váratlan betegségben elhunyt, a Zrínyi második éneke lényegében pályája befejező, összegző műve lett.
Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (verselemzés)
Kölcsey megfoghatatlan, elvont ideálokért rajongó költő volt. Ennek következményeként elégedetlenség, meghasonlás lett a sorsa. Mivel céljait nem érhette el és vágyai nem elégülhettek ki, fásult közönybe, pesszimizmusba zuhant, ami épp a vágyott ideálokat tagadtatta meg vele. Kiábrándult abból a hitéből is, hogy a világot a rend, igazság, tudatos célszerűség igazgatja.
Kölcsey Ferenc: Himnusz. A magyar nép zivataros századaiból (verselemzés)
Kölcsey Ferenc nem hagyott hátra túl sok lírai alkotást, de ő a legszentebb magyar költemény szerzője, és a 19. század egyik mintaszerű alakja, aki a közéletben is a Himnusz szellemiségének megfelelő feladatot vállalt. Irodalomtörténeti hatása hallatlanul nagy. Tépelődő, öngyötrő hajlamú költő volt. Ugyanolyan elszigetelten élt Csekén, mint Berzsenyi Niklán…