Beteljesületlen élet, megvalósulatlan vágyak költője volt Berzsenyi Dániel, akinek életét elsősorban a várakozás töltötte ki: várt a kortársak, a társadalom megértésére, elismerésére, várt egy lelki társra. Sok gondolata maradt kimondatlan, sok vágya maradt kiéletlen. Nem élhetett a költői hivatásnak, de még a „niklai remeteként” is tudott olyat alkotni, ami…
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (verselemzés)
Berzsenyi első költői korszakát, mint tudjuk, ódák jellemezték: a nemesi világnézet égisze alatt magasztalta a Habsburgokat és az elmaradott, korlátolt magyar nemességet, amelyet nagynak és dicsőségesnek látott. Aztán érte néhány keserű tapasztalat: a napóleoni háborúk a fél világot felforgatták, és bebizonyították, hogy az öröknek hitt feudális rend nem megingathatatlan.
Berzsenyi Dániel: Búcsúzás Kemenes-Aljától (verselemzés)
Bár Kazinczy Ferenc ódaköltőnek szánta Berzsenyi Dánielt, elégiái is jelentősek. 1804 körül kezdte írni azt a 8-10 verset, amelynek alaptémája a mulandóság, az idő múlása – ezeket ma elégiának tekintjük, de maga Berzsenyi nem nevezte annak, mert nem disztichonban íródtak. Elsősorban nem a halálfélelem szólal meg elégiáiban, hanem inkább a kiégés és az elmagányosodás.
Berzsenyi Dániel: Osztályrészem (verselemzés)
Berzsenyi Dániel nagyjából 23-24 éves lehetett, amikor ezt a verset megírta (1799 körül). Fiatalkori viszontagságai ekkor értek véget, életkörülményei megváltoztak. Ennél a versnél, mivel létösszegző műről van szó, különösen fontos szemügyre venni, hogyan élte meg a költő mindazt, ami vele történt, ezért tárjuk fel először a költemény életrajzi hátterét!
Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz II. (verselemzés)
Berzsenyi Dánielnek A magyarokhoz címmel írt második ódája 1807-ben keletkezett, és a napóleoni háborúk adják történelmi hátterét. A költő 1797 és 1807 között egész sor közösségi ódát írt (olyan ódát, melyben egy sorsdöntő kérdésben fordul a közösséghez, mint pl. A tizennyolcadik század, A felkölt nemességhez a szombathelyi táborban, 1797, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás, 1805…
Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I. (verselemzés)
Egyik legismertebb hazafias ódáját Berzsenyi azzal a céllal írta, hogy a magyar nemzetet megmentse, a magyar lelket művelje, a magyarságot szolgálja. Ez a küldetés, amelyet – elfogadva példaképe, Horatius útmutatását – önként felvállalt, a reformkori költők számára a korszellem diktálta kötelesség volt. Nagy, felelősséggel gondolkodó művészeink érezték, hogy amikor alkotnak…
Csokonai Vitéz Mihály: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz (verselemzés)
Költői, műfordítói munkássága mellett Csokonai népdalokat is gyűjtött, s írt olyan költeményeket, amelyekben a magyar parasztdalok nyelve, ízlése jelenik meg. Ezekkel már Petőfi számára készítette elő az utat… A 18. század végén könnyedségre, felszabadultságra volt szüksége költészetünknek: ezt jelzi, hogy a német rokokó költészet, mely ontotta a játékot…
Csokonai Vitéz Mihály: A boldogság (verselemzés)
A vers 1797-ben született, ebben az évben ismerkedett meg Csokonai Vajda Juliannával, egy komáromi kereskedő lányával, akit verseiben Lillának nevezett. Ebben az időben a költőnek minden reménye megvolt rá, hogy boldogságra találjon: kilenc hónapon át udvarolt Lillának, aki kedvezően fogadta közeledését, kölcsönös szerelem szövődött közöttük.
Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz (verselemzés)
A vers, akárcsak A Magánossághoz című költemény, akkor keletkezett, amikor Csokonai élete zátonyra futott: nyilvánvaló lett, hogy szerelme soha nem lehet az övé, és a megállapodás, a tisztes polgári élet s anyagi biztonság helyett folytatódott zaklatott életvitele (évekig bolyongott a Dunántúlon, barátoknál, ismerősöknél vendégeskedett Keszthelyen, Kaposváron, Nagybajomban).
Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz (verselemzés)
Csokonai ezt a verset 1798-ban írta Kisasszondon, ahol csaknem egy éven át Sárközy István Somogy megyei alispán kastélyában vendégeskedett. Azért ment Somogy megyébe, hogy Festetics György, Széchényi Ferenc grófok pártfogását kérve állást szerezzen, s megházasodhasson. Tervei azonban füstbe mentek, ráadásul itt, Somogy megyében kapta a hírt, hogy Lilla férjhez ment…