Az Odüsszeia szerkezete, elbeszéléstechnika
Szerkezet: az Odüsszeia 24 énekből áll. 12 ének szól az előzményekről (Odüsszeusz kalandjai), és 12 ének a jelenről (Odüsszeusz hazatérésének körülményei). Sokkal szövevényesebb, változatosabb a mese, mint az Iliász cselekménye.
A történet 3 fő eseményszála:
- Télemakhosz útja
- Odüsszeusz hazatérése és bosszúja
- Az előzmények (közbeékelt kitérő: Odüsszeusz korábbi csodás kalandjai, melyeket a phaiákok szigetén mesél el)
Az első két cselekményszál egymással párhuzamosan fut. Az Odüsszeusz hazaindulásáról és az otthon maradottakról (Télemakhosz utazásáról) szóló két külön eseménysor a mű felénél (a 14. énekben) összekapcsolódik (amikor Odüsszeusz felfedi magát fiának).
Szerkezet:
1. egység (1-4. ének): Télemakhosz elindul, hogy apjáról hírt szerezzen Nesztórnál Püloszban és Meneláosznál Spártában.
Az első négy énekben hallunk Odüsszeuszról, de ő maga még nem jelenik meg. E rész funkciója: bemutatja Ithakát, ahol most anarchia dúl, bizonyítja Pénelopé hűségét, és ábrázolja Télemakhosz gyermekből férfivá érését.
2. egység (5-8. ének): Ogügié szigetén találkozunk először a főhőssel, aki elindul Kalüpszótól, és partra vetődik a phaiákoknál.
3. egység (9-12. ének): Odüsszeusz elmeséli kalandjait Kalüpszóhoz való megérkezéséig. Ez az egység szerkezetileg különleges helyet foglal el az eposzban. A jelen idejű elbeszélés itt megszakad, a múltat ismerjük meg, mintegy a jelen okaként és magyarázataként.
Az elmondott kalandsorozat egy ősibb, Homérosznál jóval régebbi mesei mélyrétegbe vezet el (emberevő óriások, egyszemű küklopszok, hatfejű szörnyetegek, csodás átváltozások, varázslatok). A helyszín sem meghatározható földrajzilag (a főhős „lemegy a térképről”).
Ezt a részt Odüsszeusz meséli el, így 10 év történetét rövid időre össze lehet fogni, és a sokféle kaland nem zilálja szét az eposz szerkezetét. Azzal, hogy átadja a szót Odüsszeusznak, Homérosz mintegy távol tartja magát a fantasztikus eseményektől: mint aki hiszi is, nem is, ami elhangzik. (A közönség ki volt éhezve az izgalmas mesére.)
A mesés kalandok további funkciója: alátámasztja a főhős sokrétű tapasztalatait, több oldalról világítja meg jellemét, egyéniségét.
4. egység (13-14. ének): Odüsszeusz elhajózik a phaiákoktól, és megérkezik Ithakába. Innentől már időrendben adja elő Homérosz az eseményeket.
5. egység (15. ének): Télemakhosz visszaérkezik Ithakába. Időben szinte egyszerre érkezik haza a fiú és az apa, és mindketten titokban jönnek vissza. Mindketten halálos veszélyben vannak (a kérők meg akarják őket ölni).
6. egység (16-24. ének): Télemakhosz felismeri Odüsszuszt, együtt eltervezik a bosszút. Az újabb küzdelmek színtere tehát földrajzilag Ithaka, jelképesen azonban a főhős lelke. Ugyanis hihetetlen önfegyelem és lelkierő kell ahhoz, hogy ami következik, azt Odüsszeusz dühkitörés nélkül elviselje.
Agamemnón példáján okulva, aki diadalmenetben, bíborszőnyegen vonult be mükénéi palotájába, és ennek köszönhetően gyilkosság áldozata lett, Odüsszeusz vén koldusnak öltözve, titokban tér haza. Célja, hogy senki ne ismerje fel, így bárkivel találkozik, csupa hazug, koholt meséket ad elő arról, hogy ki ő.
Nyíltan nem támadhat egymaga 108 kérőre, így cselhez kell folyamodnia, és bajtársakra is szüksége van. Ezért próbára teszi környezetét, hogy lássa, kiben bízhat. Talál szolgákat, akik hűek maradtak hozzá és még most is hazavárják. De míg bosszúját végre tudja hajtani, embertelen megaláztatásokat, durva sértéseket kell végigszenvednie (megvetik, lenézik, gúnyolják, belerúgnak, mindenféléket hozzávágnak stb.).
Odüsszeusznak sikerül megfékeznie indulatait, tud uralkodni magán, le tudja győzni önmagát. Ez a legnehezebb harca, de sikerrel megvívja. Nem árulja el magát, sikerül rejtve maradnia.
A kérők mindent el akarnak tőle venni: megfosztanák feleségétől, kiforgatnák vagyonából, sőt, egyetlen fia meggyilkolását tervezik. Saját szemével tapasztalja gonoszságukat, alattomosságukat. Ez az oka annak, hogy nincs számukra bocsánat: Odüsszeusz irgalmatlanul leöli őket, és a kérőket segítő, hűtlenné vált szolgáit is kegyetlenül kivégezteti.
Az öldöklés, a vérfürdő leírása megdöbbentő a mai olvasónak, de Odüsszeusz a büntetést a bűnhöz méri, és jogos ítéletet hajt végre. A bosszú végrehajtása nem okoz neki örömet és nem öncélú kegyetlenség, hanem feladat, amit szükséges elvégezni.
Bosszúja majdnem polgárháborúhoz vezet, mivel a kérők rokonai ellene támadnak. Az ő haláluk már nem volna törvényes, hiszen ők nem követtek el semmit. Pallasz Athéné segítségével jön létre a békekötés. Odüsszeusz megkönnyebbülten hagyja abba a harcot, helyreáll a jog és az erkölcs uralma.
Elbeszéléstechnika:
Az 1-8. énekben folyamatos (lineáris) elbeszélést látunk. Az előadásmód E/3. személyű.
A 9-12. énekben Odüsszeusz átveszi a szót, hogy elmondja hányattatásainak, csodás kalandjainak történetét. Elbeszélése az eposz cselekményét megelőző időszakról szól, így lényegében az előzményeket mondja el a trójai háborúból való hazaindulásától az Ogügié szigetén való tartózkodásáig.
Ez az időbeli vágás (visszatekintés) bonyolulttá teszi az eposz szerkezetét. Homérosz az in medias res kezdésnek sokkal bonyolultabb technikáját valósítja meg, mint az Iliászban.
A jelen idejű cselekménybe ékelődő múltbeli történetek a trójai hősök múltját beszélik el, ezért a 3. személyű elbeszélő átadja a szót a szereplőknek. Vagy Meneláosz, vagy Odüsszeusz beszél E/1. személyben. Az első személyű elbeszélői technika közelebb hozza a szereplőket az olvasóhoz, aki mintegy átminősül az elbeszélést hallgató közönséggé (mintha a phaiák hallgatóság közt ülne).
A 13-24. énekben ismét folyamatos (lineáris) elbeszélést látunk. Az előadásmód E/3. személyű.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
