
- 21. ének (Az íjverseny): Pénelopé megrendezi az íjászversenyt. Előhozatja Odüsszeusz régi íját és nyilait, valamint 12 fejszét. Kihirdeti, hogy ahhoz a kérőhöz megy hozzá, aki fel tudja húrozni Odüsszeusz íját és egyetlen íjjal át tud lőni mind a 12 balta fokán, melyeket sorban egymás után állítanak fel.
Télemakhosz az első próbálkozó. Ha sikerül neki, akkor anyja nem megy férjhez. Azonban három próbálkozásra se bírja kihúzni Odüsszeusz íját. Utána próbálkoznak a kérők is, de egyiknek se sikerül, még faggyúval bekenve se.
Közben a koldus megkérdezi a kondást és a tehénpásztort, hogy ha Odüsszeusz most megjelenne előttük, akkor harcolnának-e az oldalán a kérők ellen. Azt felelik, ez a leghőbb vágyuk, így Odüsszeusz felfedi magát előttük. Bizonyítékként megmutatja a lábán levő régi sebet is. Vagyont ígér nekik, ha segítenek. Két hű embere sírva borul a nyakába, annyira örülnek.
Odüsszeusz kiadja az utasításokat. A kondás szóljon a nőknek, hogy zárkózzanak be, a tehénpásztor pedig zárjon le minden kijáratot a házban, nehogy a kérők elszökhessenek.
A kérők közben már feladják az íjjal való próbálkozást aznapra. A koldus azt kéri, hadd próbálhassa meg ő is. A kérők kinevetik, Antinoosz korholja, de Pénelopé mellé áll. Hiszen még ha sikerül is neki, úgyse veheti őt egy koldus feleségül, akkor miért ne próbálhatná meg?
Télemakhosz azonban tudja, hogy ki kell küldeni a nőket a teremből, ezért ráripakodik anyjára, hogy ne avatkozzon a férfiak dolgába, hanem vonuljon vissza. Pénelopé engedelmeskedik.
A kondás odaviszi az íjat a koldusnak, aztán szól a dajkának, hogy zárkózzon be az összes szolgálólánnyal együtt. A tehénpásztor lezár minden kijáratot a házban.
Odüsszeusz könnyedén felajzza az íjat és átlő mind a 12 balta fokán. Ezután lakomára hívja a kérőket, de szemöldökével int a fiának, hogy készüljön a harcra.
- 22. ének (A kérők megölése): Odüsszeusz váratlanul lenyilazza Antinooszt. A kérők menekülnek, de az ajtók zárva vannak. Még nem tudják, hogy a koldus Odüsszeusz, de mivel látják, hogy egyetlenegy ember támadta meg őket, megfenyegetik. Odüsszeusz ekkor felfedi magát: hazatért és eljött a bosszú ideje.
A kérők megijednek, Eurümakhosz próbálja jobb belátásra bírni Odüsszeuszt, érvelésében a gonoszságokat a már halott Antinooszra keni. Kérleli Odüsszeuszt, hogy kímélje meg az életüket, felajánlja, hogy megtérítik neki a felélt vagyon árát, de hiába. Felveszik a harcot vagy sem, Odüsszeusz el van szánva, hogy megöli őket.
Ha már így van, akkor inkább a harc mellett döntenek. Eurümakhosz buzdítja és vezeti a kérőket. Odüsszeusz oldalán fia, Télemakhsoz, valamint Eumaiosz (kondás) és Philoitiosz (tehénpásztor) harcol. Négyen vannak a több mint száz kérő ellen.
Amikor elfogynak a nyilak, közelharc következik. 12 kérő van még, akiknek Melantheusz (kecskepásztor) fegyvereket hoz a fegyverraktárból. Odüsszeusz parancsára Eumaiosz és Philoitiosz elfogják Melantheuszt és bezárják a fegyverraktárba.
A kérők túlerőben vannak, így Pallasz Athéné is beszáll a küzdelembe Mentór képében (aki Odüsszeusz barátja). Mikor a kérők megfenyegetik Mentórt, Pallasz Athéné isteni erőt ad Odüsszeusznak és fiának, aztán fecske alakban figyeli a csatát.
Az összes kérő meghal. Terpiadész, a lantos átöleli Odüsszeusz térdét, neki és Medónnak, a hírnöknek megkegyelmeznek.
Odüsszeusz utasítja Eurükleiát, a dajkát, hogy vezesse elő azokat a szolgálólányokat, akik ágyasai lettek a kérőknek. Kiderül, hogy 12 szolgálólány lett hűtlen (az 50-ből) és hozott szégyent Odüsszeusz házára. A büntetésük halál (felakasztják őket). Melantheusz büntetése pedig csonkítás (orrát, füleit levágják és kiherélik).
- 23. ének (Pénelopé felismeri Odüsszeuszt): A dajka siet Pénelopéhoz a hírrel, hogy a férje visszatért. Pénelopé alig akarja elhinni, hogy Odüsszeusz itt van. Még akkor sem, mikor Eurükleia elárulja, hogy felismerte a sebet a koldus lábán. A dajka az életére is megesküszik, hogy tényleg visszatért Odüsszeusz és megölte a kérőket.
Pénelopé lemegy megnézni a kérők holttestét, férje lent várja. Pénelopé bizonytalan, alig akar ráismerni Odüsszeuszra. Próbára teszi az előtte álló férfit, hogy tényleg ő-e Odüsszeusz.
Odüsszeusz áll a próba elébe, de előbb utasít mindenkit, hogy fürödjön meg és öltözzön szép ruhába, a lantos pedig kezdjen játszani, mintha lakodalom lenne. Ő maga is megfürdik, átöltözik, Pallasz Athéné varázslattal megszépíti.
Pénelopé közli, hogy hisz Odüsszeusznak, de még nem szokta meg, hogy férje hazatért. Ezért utasítást ad, hogy vigyék ki Odüsszeusz olajfa ágyát a hálószobájából, hogy férje lepihenhessen.
Ez a próba. Odüsszeusz közli, hogy azt az ágyat ugyan senki meg nem tudja mozdítani, mert egy olyan fa törzséből van kifaragva, amely a mostani hálószoba helyén állt és nem lett teljesen kivágva, hanem a gyökerei a földben maradtak, és köré épült fel a ház.
Erről senki nem tudhat, csak Odüsszeusz, mivel Pénelopé hálószobájában még soha nem járt férfi a férjén kívül. Így Pénelopé már hisz Odüsszeusznak.
Odüsszeusz és Pénelopé tehát egymásra találnak. Odüsszeusz elmondja, hogy hamarosan ismét el kell mennie, mert Teiresziász jóslata szerint még sok helyet be kell járnia, hogy Poszeidón megbocsásson neki, és hosszú, békés öregkora lehessen.
Ezután visszavonulnak hálószobájukba, és Odüsszeusz elmeséli feleségének a veszedelmeket, amiken keresztülment.
- 24. ének (Békekötés): Az alvilágban vagyunk, ahová a kérők lelkei mennek Hermész vezetésével. Az alvilágban épp Agamemnón mesél a többi hősi halott lelkének Akhilleusz temetéséről. Megérkeznek a kérők lelkei, mindenki csodálkozik, hogy hogyan halhattak meg ilyen fiatalon, és egészségesek is voltak. A kérők elmesélik versengésüket Pénelopé kezéért és Odüsszeusz bosszúját.
Közben Odüsszeusz elmegy meglátogatni az apját, Láertészt, aki egy vidéki házban él visszavonultan. Odüsszeusz próbára teszi apját, mert kíváncsi, hogy az öreg felismeri-e.
Láertész magában kapálgat és fia miatti gyászában nem ruházkodik nemeshez méltóan. Odüsszeusz úgy tesz, mintha kertésznek nézné. Megkérdezi tőle, tényleg Ithakában jár-e, mert barátját, Odüsszeuszt keresi, aki a vendége volt, és most visszaadná a látogatást.
Láertész nem ismeri őt fel. Azt feleli, ez Ithaka, de Odüsszeusz nincs itt, nem tért vissza a trójai háborúból, talán meg is halt régen.
Ezután megkérdezi, ki az idegen, Odüsszeusz pedig elmesél egy kitalált történetet (ő Epéritosz és Szíkaniából való, 5 éve járt nála Odüsszeusz). Láertész a fia nevét hallva elsírja magát, így Odüsszeusz szíve megesik rajta és nem játszik vele tovább, hanem megöleli az édesapját és felfedi magát.
Láertész nem hisz neki, ő is bizonyítékot akar, ezért Odüsszeusz megmutatja a combján levő sebhelyet, amelyről a dajka is felismerte. Aztán felsorolja, milyen gyümölcsfái vannak apjának. Ekkor Láertész ráismer a fiára és hálát ad az isteneknek, hogy visszatért. Azonban aggódik, hogy mi lesz abból, hogy Odüsszeusz megölte a kérőket.
Jogos az aggodalom. A városban gyorsan elterjed a hír, hogy Odüsszeusz lemészárolta a kérőket, akik gazdag, befolyásos családokból jöttek, így most rokonaik megtorlást terveznek. Antinoosz apja, Eupeithész vezeti a többieket. Meg akarják ölni Odüsszeuszt.
A hírnök, Medón próbálja nekik elmondani, hogy a kérők is hibásak (felélték Odüsszeusz vagyonát), és hogy valamelyik isten segítette Odüsszeuszt.
Pallasz Athénének nem tetszik az események alakulása. Zeusz, a főisten azt akarja, legyen béke, és Odüsszeusz maradjon Ithaka királya. Az ügy megoldását azonban lányára, Athénére bízza.
Közben a kérők rokonai odaérnek Láertész házához. Odüsszeusz és apja, fia valamint szolgáik felveszik velük a harcot. Pallasz Athéné ismét Mentór képében száll be a küzdelembe.
A harcban Odüsszeusz megöli Eupeithészt, Pallasz Athéné pedig megállásra inti a kérők rokonait. Azok megijednek a haragos istennőtől, eldobják fegyvereiket és elszaladnak. Odüsszeusz üldözni akarja őket, de Zeusz egy villámot csap az útjába, s ezzel megállítja. Pallasz Athéné inti Odüsszuszt is, hogy vessen véget a vérontásnak. Így lesz béke Ithakában.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!


