Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, A jó palócok (elemzés)

A jó palócok jellemzői

• Egy kis közösség életébe nyerünk betekintést: megismerjük hagyományaikat, babonáikat, pletykáikat (szép asszonyok kalandjai, bosszúálló férjek, álszentség, félrelépések stb.).
• A babonák, hiedelmek, látomások világa a palócok életét ugyanúgy át-meg átszövi, mint a tótokét. „A palóc nép babonás, szereti a misztériumokat, hisz az ördögben és rémlátásokban” – írja Mikszáth a palócokról (Galandáné asszonyom).
• Hősei közlékeny, beszédes palóc emberek, barátságosak, közvetlenek (egyetlen kivétel van: az öreg csizmadia, Filcsik István, aki nem palóc, hanem tót, talán ezért is számít különcnek).
• Némelyik figura több novellában is szerepel, ami a belülről ismert kisvilág intimitását, bensőségességét sugallja. A szereplők jól ismerik egymást, nincsenek titkaik egymás előtt, érzelmeiket nem rejtegetik.
• A szomszédos helységek lakosai is tudnak egymásról, mintha mind „rokonok” lennének, mintha mindenki ugyanabba a tágabb családba tartozna. Az életük nyitott könyv: ha akarnának, se tudnának eltitkolni egymás elől semmit, mert van a faluban néhány pletykás vénasszony (pl. Tél Gáborné A gyerekek című novellában), aki gondoskodik róla, hogy minden titok kiderüljön.
• Balladai jelleg, tragikus befejezés, elhallgatás jellemző. Mikszáth él a tömörítés eszközével: kihagyásokat alkalmaz, egy-egy szóval, szófordulattal jellemez, gyakoriak a történeti kihagyások, bizonyos elemek szándékosan homályban maradnak (balladisztikus homály). Ilyen balladaszerű novellákat először a 19. század végén és a 20. század elején hozott létre a magyar irodalom.
• Az író mindig igazságot szolgáltat: a bűnt bűnhődés követi. Nem is akármilyen bűnhődés, a legtöbb szereplő halállal lakol, így gyakoriak a megrendítő, tragikus mozzanatok. Timár Péter az életével fizet házastársi hűtlenségéért, és meghal Péri Judit is, aki összeszűrte a levet egy nős férfival, és Filcsik Terka is, aki szeretője lett a szolgabírónak. A csapodár Vér Klára vesztét férje okozza, aki saját magát és őt is halállal bünteti.
• Érdekesség az állandó jelzők használata (akárcsak a homéroszi eposzokban), pl. a „pogány Filcsik”, „szegény Gélyi János” – ezek a jelzők a közösség értékítéletét tükrözik az adott szereplőről.

A kötet szerkezete

A jó palócok 15 rövid novellából áll, amelyek lazán kapcsolódnak, de önállóan is megállják a helyüket (hasonló módon, mint később majd Kosztolányi Dezső Esti Kornél ciklusának darabjai).

A novellák közti laza kapcsolatot olyan összefüggések jelzik, mint pl. hogy Vér Klárát s a Péri lányokat is többször emlegetik. Vér Klára az egyik novellában még a bágyi molnár hitvese és Gélyi János szeretője, a másikban már Gélyi János csalfa felesége, aki új férjéhez is hűtlen.

Ugyanakkor a novellák nem mindig időrendben követik egymást, vegyük például a már említett Gélyi János és Vér Klára történetét:

• Vér Klára, a molnár felesége a 7. novellában (A bágyi csoda) lesz Gélyi János szeretője.
• A 13. novellában (Szegény Gélyi János lovai) már házasok, és Vér Klára új férjéhez is hűtlen, ezért a férfi szakadékba hajt a lovaival, s mindketten meghalnak.
• A 6. novellában (Az a pogány Filcsik) azt az utalást olvashatjuk, hogy: „Egy cserjéshez érve, a majornoki hegyszakadéknál (ott, ahol éjjelente, mint mondják, a Gélyiné lelke nyargal megriadt lovakon) megbotlott valamiben a gyalogúton.” Itt tehát már mindketten halottak, pedig ez a novella sorrendben a másik kettő előtt helyezkedik el (időrendben viszont utánuk jönne).

Ez azt jelzi, hogy az elbeszélések nem követnek szigorú időrendet.

A szereplők gyakran visszatérnek, de a novellák nem állnak össze egy lineáris eseménysorrá, hanem csak laza rendben maradnak. A folytonosság hiánya miatt nem lehet novellaciklusként vagy regényként olvasni őket, legalábbis régen nem lehetett volna.

Manapság kicsit más a helyzet, mivel a modern prózában megjelent a mozaikos (fragmentált) szövegalkotás, ami azt jelenti, hogy a szöveg megszakításokkal van kialakítva. A mai olvasó hozzá van szokva a folytonosság hiányához, korunk olvasásmódja is más már, ezért ma akár regényként is lehetne olvasni a kötetben levő novellákat.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!