A paródia eszközei
Parodizálni azt jelenti, hogy valamit úgy utánzunk, hogy a tulajdonságait eltorzítjuk, felnagyítjuk, és ezáltal nevetségessé tesszük az adott dolgot. Parodizálni, karikírozni lehet művet, műfajt vagy stílust is (sőt, élő személyt is, ezt teszik a humoristák). Petőfi elsősorban az eposzt mint műfajt parodizálja, méghozzá úgy, hogy a formai jellemzőit felnagyítja, miközben a témáját alantasra cseréli.
A paródia két legfontosabb eszköze a karikírozás és az ellentétezés. A karikírozás során mindig van egy minta, amit ki akarunk gúnyolni. Petőfi valószínűleg valamelyik Vörösmarty-eposzt használta, talán a Zalán futását (de a homéroszi eposzokra is támaszkodott: a témát pl. az Odüsszeia adta, hiszen A helység kalapácsa is egy „hazatérő” férfiról szól, akinek a szerelmét más férfi ostromolja, és aki ezért bosszút áll).
A karikírozás során a szerző megfigyeli a mintául választott mű alkotásmódját, formai elemeit, stb. és ezeket a jellemző tulajdonságokat aztán felnagyítja, eltúlozza, eltorzítja.
A karikírozás többnyire akkor sikeres, ha az olvasó ismeri az eredeti művet is (a korabeli közönség jól ismerte az eposzokat, Vörösmarty műveit pedig különösen, mégis a dolog visszafelé sült el, nem vették jó néven a nagy költőtekintély kigúnyolását).
A parodizálás másik fontos eszköze az ellentétezés, amelynek során két össze nem illő minőséget tesz egymás mellé a szerző, pl. a témához nem illő stílust használ. Ha a két dolog üti egymást, akkor meghökkentő hatást tesz a mű.
Az eposz esetében ez azt jelentette, hogy Petőfi kisszerű, hétköznapi történetet mondott el nagy témákhoz illő, méltóságteljes, emelkedett stílusban, megtartva közben az eposzok szerkezetét, hagyományos költői eszközeit és állandósult elemeit.
A karikírozás és az ellentétezés egyszerre van jelen a paródiában. A karikírozás kapcsolja össze a parodizált művet a paródiával, és segíti az olvasót abban, hogy felismerje a mintát, vagyis rájöjjön, melyik műről készült a paródia. Az ellentétezés pedig arra szolgál, hogy elválassza a paródiát a parodizált műtől, kizárva azt a lehetőséget, hogy az olvasó összetévessze egyiket a másikkal.
A helység kalapácsa egyrészt stílusparódia, ami a romantika mint stílusirányzat ellen szóló támadás, másrészt műfajparódia, ami az eposz mint műfaj ellen szóló támadás.
Először nézzük meg, milyen eszközökkel hozza létre a költő a műfajparódiát, később majd kielemezzük a stílusparódia eszközeit is!
Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
