Csillag a máglyán:
Keletkezése: 1974-ben, év elején készült el. Első vázlatát Sütő még diákként írta 1943 nyarán Pusztakamaráson. A Bethlen Kollégium igazgatósága meghirdetett a nyári vakációra egy pályázatot, melyben a versenytéma Kálvin élete és munkássága volt.
Sütő Andrást a közéletbe kényszerült magány témája vonzotta legjobban Kálvin karaktere kapcsán: az, ahogy Kálvin a cselekvés szorításába, kilátástalan helyzetbe kerül, de megragadta a fantáziáját a szerencsétlen Szervét Mihály sorsa is.
A pályázati dolgozat sorsa ismeretlen, de a téma továbbra is erősen foglalkoztatta az írót. (Szóba kerül az Anyám könnyű álmot ígér c. művében, hogy édesanyja elborzadt, mikor megmondta neki, hogy Kálvin döntése nyomán égették meg lassú tűzön Szervétet.)
A Csillag a máglyán vázlata, terve már 1971-ben elkészült.
Helye a szerző életművében: egy történelmi drámatetralógia része: Egy lócsiszár virágvasárnapja (1974); Csillag a máglyán (1975); Káin és Ábel (1977), A szuzai menyegző (1980).
Műnem: dráma
Műfaj: tragédia
Típus: filozófiai, gondolati, történelembölcseleti
Filozofikus jellegű. A tettek, a cselekményesség háttérbe szorul, a gondolatiság dominál benne. Hitvita keretében ütközteti a magatartás-választás dilemmáit.
Az akció helyett a párbeszédek kerülnek előtérbe, a nézetek ütköztetése kapja a főszerepet. A dialógusokban gondolatiság, önértelmező és önelemző hajlam uralkodik.
A konfliktus jellege alapján középpontos dráma.
Téma: a reformáció egy-egy irányzatának alapítója, Kálvin János és Szervét Mihály kapcsolatát, valamint egy történelmi eseményt, a genfi pert és Szervét Mihály kivégzését dolgozza fel a dráma.
A reformációnak és vívmányai megőrzésének kérdésében két régi barát kerül szembe egymással nagyon élesen. A két eltérő felfogás azért lesz sorsdöntő, mert egyikük közben hatalomhoz is jut. Az évek során a két barát végképp eltávolodik egymástól, és végül az egyik a halálba küldi a másikat.
Történelmi hitelesség: Sütő alaposan utánajárt a történelmi eseményeknek, és kisebb módosításokat leszámítva a valós tényekhez igazította a dráma cselekményét.
Úgy vélte, a valóság (a történelmi tények) már önmagukban is drámai erejűek, és változtatás nélkül is alkalmasak arra, hogy egy tragédia szülessen belőlük. („Meglepő, hogy mindeddig nem akadt jelesebb magyar író, aki a nevezetes konfliktus színpadra vitelét megkísérelte volna.”)
Alapgondolat: a mű az egyén és a hatalom viszonyát vizsgálja Kálvin és Szervét vitáján keresztül, akik két magatartásmintát, két eszmeiséget képviselnek.
Sütő nemcsak a hatalommal küzdő embert (Szervét) mutatja be, hanem a hatalomhoz jutott embert (Kálvin) is a maga igazságaival. Az intézményesített hatalom és az egyén, az egység és a különbözőség, a hatalom és a szabadság kérdéseit elemzi.
Előzmények, források: a mű a 16-17. század hitvitázó drámáinak (disputa) irodalmi hagyományait követi.
Irodalmi minták: a Kálvin és Szervét közti vita leírásához Sütő ösztönzést kaphatott Illyés Gyula Fáklyaláng c. művéből, amelyben Kossuth és Görgey között zajlik le egy hasonlóan nagy hőfokú vita.
Dramaturgiailag a Csillag a máglyán kétféle hagyományt folytat:
- cselekménybonyolítása Illyés Gyula Tiszták és Testvérek c. műveire emlékeztet
- a végkifejlet olyan, mint Páskándinál Dávid Ferenc elárultatása és Apáczai vitája
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 5. oldalra!
