A fekete zongora

TALÁLATOK: 1 - 1 találat listázása a(z) 1 találatból
Ady Endre: Új versek, Góg és Magóg fia vagyok én, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, A Tisza-parton, Páris, az én Bakonyom, A Szajna partján, A Gare de l’Esten. Vízió a lápon, A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Örök harc és nász, Lédával a bálban, Meg akarlak tartani, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Szeretném, ha szeretnének, Sírni, sírni, sírni, A fekete zongora, Mag hó alatt, Nekünk Mohács kell, Nézz, Drágám, kincseimre, Párisban járt az Ősz, A Halál rokona, A föl-földobott kő, Elbocsátó, szép üzenet, Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa, Új vizeken járok, Hunn, új legenda, A muszáj Herkules, Kocsi-út az éjszakában, Őrizem a szemed, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Rohanunk a forradalomba, A márciusi Naphoz
Elemzés

Ady Endre: A fekete zongora (elemzés)

A fekete zongora a Vér és arany című kötet A Halál rokona című ciklusának záró verse. 1907-ben íródott Dunavarsányban, a Vészi-kastélyban, Léda anyjának temetése után (tehát egy halálélmény ihlette). Özvegy Brüll Samuné, született Stern Cecília 1907. július 3-án halt meg Nagyváradon. Lédát, aki ekkor már állapotos volt (gyermeket várt Adytól) egy távirat hívta vissza Párizsból …