Az állatirodalom egy gyűjtőfogalom: azon alkotások gyűjtőneve, amelyeknek hősei állatok. Ugyanakkor ezek az állatok nem tudat nélküli lényként, hanem emberi tulajdonságokkal felruházottan jelennek meg, vagyis antropomorfizáltan (lásd: antropomorfizmus). Csak a 19. században kezdődik meg a valódi állati sajátosságok figyelembevétele. Az állatirodalom gyökerei…
fogalom
A mitológia fogalma és megjelenése az irodalomban
A mitológia mint kifejezés egy szóösszetétel (eredete: görög müthológia), jelentése: egy bizonyos kultúra, vallás vagy valamely nép mítoszainak összessége, rendszere. Minden közösség, nép és társadalom alkotott magának mítoszokat, melyek szájhagyomány útján terjedtek, nem jegyezték le őket. Ma különféle régészeti leletek és korai feljegyzések alapján következtethetünk rájuk.
Az elbeszélő / narrátor fajtái és szerepe az epikus művekben
Az elbeszélő / narrátor az a valóságos vagy fiktív személy az epikus művekben, aki a történetet elmeséli (azaz közvetíti a hallgatóhoz vagy az olvasóhoz), bizonyos nézőpontból láttatva azt (lásd: elbeszélői nézőpont). Az elbeszélői hang kifejezést is használjuk az epikus művek elemzésekor, ami azt jelzi, hogy a beszélő milyen helyet foglal el a történetben.
Az elbeszélői nézőpont az epikus művekben
Az elbeszélői nézőpont az elbeszélő művek elemzésénél használt fogalom. Az elbeszélői nézőpont az író, a narrátor, az elbeszélt történet és az olvasó viszonyrendszerét tárja fel. Az elbeszélői nézőpontot a következő szempontok vizsgálatával határozzuk meg…
A belső fokalizáció mint narrációs technika
A belső fokalizáció egy sajátos narrációs technika. Az elbeszélői nézőpontnak az a fajtája, amelyben a szereplő nézőpontjából fakadó tudás, érzékelési tartomány nagyjából megegyezik az elbeszélőével. Stendhal fontos újítása volt, hogy szakított a mindentudó narrátor pozíciójával, amely a modern regény történetében addig uralkodott.
Az énforma mint előadásmód az epikus művekben
Az énforma első személyű előadásmód az epikus művekben. Az énformában írt regény vagy elbeszélés narrátora E/1. személyben szólal meg és a teremtett fiktív világot személyesen átélt történetként adja elő. Ezzel hitelesebbé, valószerűvé teszi, azaz nem kitalált történetté változtatja. Ez a szándék a regény műfajának kialakulásánál szembeötlő leginkább…
Irodalomelméleti alapfogalmak: episztémé, diskurzus, paradigma
Az irodalomra hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mintha egy befejezett és állandó dolog lenne, pedig az irodalom egy időnek kitett, változó dolog, amelyhez három fontos fogalom kapcsolódik: episztémé, diskurzus, paradigma. Ebből a három alapfogalomból kettőt Michel Foucault, az 1960-as, 1970-es évek posztmodern időszakának filozófusa alkotott meg, a harmadik pedig…