A Tiszai csönd valószínűleg Juhász Gyula szegedi vakációzása alatt született, amikor a költő távol volt Budapesttől, a szellemi központtól. Egy estéjét a Tisza partján töltötte és az ott átélt hangulatot fejezte ki versében, amely A Hét című lapban jelent meg 1910 őszén (A Hét Kis József konzervatív, de népszerű lapja volt). Juhász Gyula tájköltészetének meghatározó …
Irodalom
Ady Endre: Mag hó alatt (elemzés)
A Mag hó alatt 1914-ben íródott, Ady háborúellenes költészetének egyik darabja. Először 1914 októberében jelent meg a Nyugatban, kötetben pedig A halottak élén című kötetben látott napvilágot 1918 augusztusában (akkor már négy éve folyt az első világháború; a háború kitörése óta Adynak nem jelent meg kötete, de folyamatosan írta a verseket). Ady szerint a háború …
József Attila: Óda (elemzés)
Az 1933-ban született Óda a világirodalom egyik legszebb szerelmes verse (ezt maga József Attila írta róla). Ez az egyetlen szerelmi költemény, amit József Attila a Vágó Márta-szerelem és a Flórához írt szerelmi ciklus között eltelt tíz évben írt. A vers keletkezésének apropója, hogy 1933 júniusában Lillafüredre hirdetett összejövetelt az IGE (Írók Gazdasági Egyesülete, olyan szervezet, …
Radnóti Miklós: Kortárs útlevelére (elemzés)
A Kortárs útlevelére 1934-ben íródott, az Újhold kötet utolsó verse. Nagyon komoly témát dolgoz fel a költő. Háromféle magatartást mutat meg, amit követni lehet egy olyan korban, amely piszkosságával és bűnösségével bemocskolja az embert. Kortárs útlevelére A SZEGEDI FIATALOK MŰVÉSZETI KOLLÉGIUMÁNAK, A NÖVELŐ KÖZÖSSÉGNEK, A BARÁTAIMNAK Surranva kell most élned itt, sötét vadmacskaként, ki …
Radnóti Miklós: Negyedik ecloga (elemzés)
A Negyedik ecloga 1943. márc.15-én íródott, a tervezett eklogaciklus része. Ekkor Radnóti második alkalommal volt munkaszolgálaton, így ott a versben az erős fenyegetettség érzése, a közeledő pusztulás tudata. Azt mondhatjuk, hogy a Negyedik ecloga a halálfélelem miatt való kétségbeesés verse. A mű a költő és a hang párbeszéde. A költő szövege tiltakozás, a hangé érvelés. …
Weöres Sándor: Háromrészes ének (elemzés)
A Háromrészes ének 1943-ban keletkezett és a Harmadik szimfónia című kötetben jelent meg. A költőnek határozottan szándéka, hogy rátaláljon saját létezésének a költészet által megfogható alakjaira. Egyéniségtől független, sőt, az egyéniség mélyén rejtőző közös emberi lét megragadása a célja. Barátai, kutatásai, levelezése, fordításai, versei mind arra törekszenek, hogy megfejtsék, hogyan ragadható meg a mindannyiunkban közös, …
Berzsenyi Dániel: Horác (elemzés)
Berzsenyi Dániel Horác című verse 1799 körül keletkezett Sömjénben. Akárcsak Nikla, Sömjén is egy civilizációtól elzárt, poros falucska volt, távol a szellem világától, a kulturális pezsgéstől. A költőnek tudomásul kellett vennie, hogy erre az elszigetelt életre van kárhoztatva. Gazdálkodott a birtokán, és jó gazda volt, de a környezet nem volt megfelelő arra, hogy intellektuális éhségét …
Petőfi kedvenc írója: Alexandre Dumas
Erről nem nagyon esik szó az irodalomkönyvekben. Pedig a magyar költészet büszkesége, Petőfi Sándor rajongott a francia lektűrszerzőért, Alexandre Dumas-ért. Ezzel persze nem volt egyedül: A három testőr és a Monte Cristo grófja íróját nemcsak ő szerette: népszerűsége a mai napig töretlen. 1847-ben Petőfi azt írta a szórakoztató könyveiről híressé vált Alexandre Dumas-ról: „Legkedvesebb regényíróm …
Ki volt József Attila „édes mostohája”? József Jolán története dióhéjban
Volt valaki, aki nagyon hasonlított József Attilára: ugyanolyan zárkózott, titokzatos, rejtőzködő, szerepet játszó egyéniség volt a nővére, József Jolán is, aki a költő első, utolsó, és még sok versében szerepel. Édesanyjuk halála után Jolán lett a családfenntartó. Átvette az anya szerepét öccse életében, egyfajta pótmamát jelentett József Attila számára. József Jolán tizenhét-tizennyolc éves korától a …
Radnóti Miklós: Hetedik ecloga (elemzés)
A Hetedik ecloga az utolsó időszak verse, Radnóti legtragikusabb verseinek egyike, a bori notesz egy darabja, amelyet Radnóti 1944 júliusában írt a bori munkatáborban. Radnótit és fogolytársait Szerbiába vitték kőtermelésre, útépítésre. A tábornak Lager Heidenau volt a neve, és Žagubica fölött a hegyekben helyezkedett el. Innen a táborból küldte haza verseit a költő. A Hetedik …