Berzsenyi Dániel Horác című verse 1799 körül keletkezett Sömjénben. Akárcsak Nikla, Sömjén is egy civilizációtól elzárt, poros falucska volt, távol a szellem világától, a kulturális pezsgéstől. A költőnek tudomásul kellett vennie, hogy erre az elszigetelt életre van kárhoztatva. Gazdálkodott a birtokán, és jó gazda volt, de a környezet nem volt megfelelő arra, hogy intellektuális éhségét …
Irodalom
Petőfi kedvenc írója: Alexandre Dumas
Erről nem nagyon esik szó az irodalomkönyvekben. Pedig a magyar költészet büszkesége, Petőfi Sándor rajongott a francia lektűrszerzőért, Alexandre Dumas-ért. Ezzel persze nem volt egyedül: A három testőr és a Monte Cristo grófja íróját nemcsak ő szerette: népszerűsége a mai napig töretlen. 1847-ben Petőfi azt írta a szórakoztató könyveiről híressé vált Alexandre Dumas-ról: „Legkedvesebb regényíróm …
Ki volt József Attila „édes mostohája”? József Jolán története dióhéjban
Volt valaki, aki nagyon hasonlított József Attilára: ugyanolyan zárkózott, titokzatos, rejtőzködő, szerepet játszó egyéniség volt a nővére, József Jolán is, aki a költő első, utolsó, és még sok versében szerepel. Édesanyjuk halála után Jolán lett a családfenntartó. Átvette az anya szerepét öccse életében, egyfajta pótmamát jelentett József Attila számára. József Jolán tizenhét-tizennyolc éves korától a …
Radnóti Miklós: Hetedik ecloga (elemzés)
A Hetedik ecloga az utolsó időszak verse, Radnóti legtragikusabb verseinek egyike, a bori notesz egy darabja, amelyet Radnóti 1944 júliusában írt a bori munkatáborban. Radnótit és fogolytársait Szerbiába vitték kőtermelésre, útépítésre. A tábornak Lager Heidenau volt a neve, és Žagubica fölött a hegyekben helyezkedett el. Innen a táborból küldte haza verseit a költő. A Hetedik …
József Attila: Levegőt! (elemzés)
A Levegőt! 1935-ben született, nagy ívű vers. Keletkezésének apropója, hogy az 1935-ös országgyűlési választáson szándékosan erőszakkal megbuktatták Bajcsy-Zsilinszky Endrét saját falujában, Tarpán. (Az emberek félelmére alapoztak). Nincs, aki a költőnél jobban megértené az idők szavát. A fasizmus akkor nőtt és virágzott, és voltak népboldogító, nagy kérdésekre választ adó, szociális motívumai is. Tehát úgy indult, hogy …
Babits Mihály: Cigány a siralomházban (elemzés)
A Cigány a siralomházban jóval 1919 után született, és a bomlasztó folyamatot, a sivárságot, a rossz társadalmi helyzetet tükrözi. Az istenek halnak, az ember él című kötetben jelent meg 1929-ben. A címben reminiszcenciát találunk (a reminiszcencia jelentése költői átérzés, más költőelődöktől, művészektől való áthatás, átvétel): Vörösmarty verse jut eszünkbe, A vén cigány. Ugyanakkor ehhez a …
Arany János Világos utáni sorsa és költészete
Arany Jánost a verses epika mindig foglalkoztatta, de az ötvenes években újra megszólalt benne a lírikus. A szabadságharc alatt ő is írt buzdító verseket, de ezek nem voltak nagy hatásúak, nem léphetett volna Petőfi nyomába, nem az az alkat volt. Ő inkább befelé forduló, szemlélődő, elégikus hajlamú. Az ötvenes évek első felében különösen a személyes …
Hogyan dúlta fel Ady és Csinszka boldogságát a történelem?
Ady és Csinszka kapcsolata megszenvedte a történelem viharait, minthogy háborúellenessége miatt sok támadás érte Adyt 1914 után. A költő utálta a háborús idők Magyarországát, unta az embereket, magányos volt, harcostársai elhagyták. Egyre jobban eluralkodott rajta a betegség és a búskomorság. Egy fázós, hideg, a világtól elbújó Ady lett a társa a társasági életre, csillogásra, pompára …
Jókai, a nemzetvigasztaló
A XIX. század második felében Jókainak volt köszönhető, hogy Magyarországon divattá vált az olvasás. Egy olvasóközönség, egy nemzedék nőtt fel Jókai regényein. Maga a kor is, az elkeseredettség is kellett ehhez, hogy ennyien olvassanak, és persze Jókai is kellett hozzá. Nagyon népszerű, olvasott, keresett, ünnepelt író volt az 1870-es évektől. Munkásságának 50. évét jubileumi megemlékezéssel …
Arany János: Toldi (elemzés)
Arany János Toldi című műve 1846-ban keletkezett (fél év alatt) és 1847-ben jelent meg. Nagyobb siker aligha volt azelőtt a magyar irodalomban. A mű szerzőjét egy csapásra az irodalom első vonalába emelte. Keletkezéstörténet: 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett (kitétel volt a népies forma és tartalom), melyen magyar és történelmi témájú elbeszélő költeménnyel (költői beszély) …