A Levegőt! 1935-ben született, nagy ívű vers. Keletkezésének apropója, hogy az 1935-ös országgyűlési választáson szándékosan erőszakkal megbuktatták Bajcsy-Zsilinszky Endrét saját falujában, Tarpán. (Az emberek félelmére alapoztak). Nincs, aki a költőnél jobban megértené az idők szavát. A fasizmus akkor nőtt és virágzott, és voltak népboldogító, nagy kérdésekre választ adó, szociális motívumai is. Tehát úgy indult, hogy …
Irodalom
Babits Mihály: Cigány a siralomházban (elemzés)
A Cigány a siralomházban jóval 1919 után született, és a bomlasztó folyamatot, a sivárságot, a rossz társadalmi helyzetet tükrözi. Az istenek halnak, az ember él című kötetben jelent meg 1929-ben. A címben reminiszcenciát találunk (a reminiszcencia jelentése költői átérzés, más költőelődöktől, művészektől való áthatás, átvétel): Vörösmarty verse jut eszünkbe, A vén cigány. Ugyanakkor ehhez a …
Arany János Világos utáni sorsa és költészete
Arany Jánost a verses epika mindig foglalkoztatta, de az ötvenes években újra megszólalt benne a lírikus. A szabadságharc alatt ő is írt buzdító verseket, de ezek nem voltak nagy hatásúak, nem léphetett volna Petőfi nyomába, nem az az alkat volt. Ő inkább befelé forduló, szemlélődő, elégikus hajlamú. Az ötvenes évek első felében különösen a személyes …
Hogyan dúlta fel Ady és Csinszka boldogságát a történelem?
Ady és Csinszka kapcsolata megszenvedte a történelem viharait, minthogy háborúellenessége miatt sok támadás érte Adyt 1914 után. A költő utálta a háborús idők Magyarországát, unta az embereket, magányos volt, harcostársai elhagyták. Egyre jobban eluralkodott rajta a betegség és a búskomorság. Egy fázós, hideg, a világtól elbújó Ady lett a társa a társasági életre, csillogásra, pompára …
Jókai, a nemzetvigasztaló
A XIX. század második felében Jókainak volt köszönhető, hogy Magyarországon divattá vált az olvasás. Egy olvasóközönség, egy nemzedék nőtt fel Jókai regényein. Maga a kor is, az elkeseredettség is kellett ehhez, hogy ennyien olvassanak, és persze Jókai is kellett hozzá. Nagyon népszerű, olvasott, keresett, ünnepelt író volt az 1870-es évektől. Munkásságának 50. évét jubileumi megemlékezéssel …
Arany János: Toldi (elemzés)
Arany János Toldi című műve 1846-ban keletkezett (fél év alatt) és 1847-ben jelent meg. Nagyobb siker aligha volt azelőtt a magyar irodalomban. A mű szerzőjét egy csapásra az irodalom első vonalába emelte. Keletkezéstörténet: 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett (kitétel volt a népies forma és tartalom), melyen magyar és történelmi témájú elbeszélő költeménnyel (költői beszély) …
Juhász Gyula: Anna örök (elemzés)
Az Anna örök 1926-ban keletkezett, tehát egy kései versnek számít Juhász Gyula Anna-versei között. Sokan úgy tartják, ez az egyik legszebb verse a magyar irodalomnak. Emlékeztet Vajda János Ginához írt verseire (pl. Húsz év múlva), amelyek ugyanilyen típusú szerelmet mutattak be. Vajdáé is és Juhász Gyuláé is egy beteljesületlen, fájón elmúlt szerelem, amelyet visszatekintő, emlékező …
Babits Mihály: A lírikus epilógja (elemzés)
A lírikus epilógja 1903 júniusában keletkezett, Babits legkorábbi verseinek egyike. Első kötetének, a Levelek Írisz koszorújából című kötetnek záró darabjaként jelent meg 1909-ben. Babits dőlt betűvel is kiemelte. Egyfajta költői utószóként funkcionál a kötetben. A kötet nyitó versének, az In Horatiumnak ellenverseként is olvasható, mivel mindkét szöveg arra kérdez rá, hogy lehetséges-e a művészi megismerés, …
József Attila: Tiszta szívvel (elemzés)
A Tiszta szívvel 1925-ben keletkezett, és József Attila harmadik, Nincsen apám, se anyám című kötetében jelent meg 1929-ben. A vers első sora tehát megegyezik a kötet címével. Ez József Attila egyik leghíresebb verse. Az a bizonyos vers, amely miatt eltanácsolta a szegedi egyetemről (és a tanári pályától) Horger Antal tanár úr. Végül a költő önként …
Örkény István: Tóték (elemzés)
Örkény István Tóték című műve kisregényként keletkezett 1964-ben (drámaként 1967-ben), és az író a háborúval kapcsolatos élményét írta meg benne. A fronton tapasztaltakat élete sorsdöntő élményének tekintette, a drámaváltozatban saját frontélményei is megjelennek. Híres nyilatkozata: „Én Tóttal érzek, de az őrnagy is én vagyok.” A Tóték műfaja groteszk dráma, tragikomédia, konfliktusos dráma, címe többes számú …