TALÁLATOK: 411 - 420 találat listázása a(z) 724 találatból
Juhász Gyula: Anna örök, Tiszai csönd, Tanár úr volnék, Milyen volt..., Tápai lagzi, Gulácsy Lajosnak
Elemzés

Juhász Gyula: Anna örök (elemzés)

Az Anna örök 1926-ban keletkezett, tehát egy kései versnek számít Juhász Gyula Anna-versei között. Sokan úgy tartják, ez az egyik legszebb verse a magyar irodalomnak. Emlékeztet Vajda János Ginához írt verseire (pl. Húsz év múlva), amelyek ugyanilyen típusú szerelmet mutattak be. Vajdáé is és Juhász Gyuláé is egy beteljesületlen, fájón elmúlt szerelem, amelyet visszatekintő, emlékező …

Babits Mihály: A lírikus epilógja, Cigány a siralomházban, In Horatium, Messze... messze..., Fekete ország, Hegeso sírja, Esti kérdés, Az őszi tücsökhöz, Húsvét előtt, Fortissimo, A gazda bekeríti házát, Mint különös hírmondó, Csak posta voltál, Ősz és tavasz között, Petőfi koszorúi, Vers a csirkeház mellől, Balázsolás, Jónás könyve, Jónás imája
Elemzés

Babits Mihály: A lírikus epilógja (elemzés)

A lírikus epilógja 1903 júniusában keletkezett, Babits legkorábbi verseinek egyike. Első kötetének, a Levelek Írisz koszorújából című kötetnek záró darabjaként jelent meg 1909-ben. Babits dőlt betűvel is kiemelte. Egyfajta költői utószóként funkcionál a kötetben. A kötet nyitó versének, az In Horatiumnak ellenverseként is olvasható, mivel mindkét szöveg arra kérdez rá, hogy lehetséges-e a művészi megismerés, …

József Attila: Tiszta szívvel, Levegőt!, Óda. Klárisok, Medáliák, Holt vidék, Külvárosi éj, Téli éjszaka, A város peremén, Reménytelenül, Eszmélet, A Dunánál, Nagyon fáj!, Nem emel föl, Kései sirató, Flórának, Ars poetica, Bukj föl az árból, Hazám, Tudod, hogy nincs bocsánat
Elemzés

József Attila: Tiszta szívvel (elemzés)

A Tiszta szívvel 1925-ben keletkezett, és József Attila harmadik, Nincsen apám, se anyám című kötetében jelent meg 1929-ben. A vers első sora tehát megegyezik a kötet címével. Ez József Attila egyik leghíresebb verse. Az a bizonyos vers, amely miatt eltanácsolta a szegedi egyetemről (és a tanári pályától) Horger Antal tanár úr. Végül a költő önként …

Örkény István, a Tóték szerzője
Elemzés

Örkény István: Tóték (elemzés)

Örkény István Tóték című műve kisregényként keletkezett 1964-ben (drámaként 1967-ben), és az író a háborúval kapcsolatos élményét írta meg benne. A fronton tapasztaltakat élete sorsdöntő élményének tekintette, a drámaváltozatban saját frontélményei is megjelennek. Híres nyilatkozata: „Én Tóttal érzek, de az őrnagy is én vagyok.” A Tóték műfaja groteszk dráma, tragikomédia, konfliktusos dráma, címe többes számú …

Babits Mihály: A lírikus epilógja, Cigány a siralomházban, In Horatium, Messze... messze..., Fekete ország, Hegeso sírja, Esti kérdés, Az őszi tücsökhöz, Húsvét előtt, Fortissimo, A gazda bekeríti házát, Mint különös hírmondó, Csak posta voltál, Ősz és tavasz között, Petőfi koszorúi, Vers a csirkeház mellől, Balázsolás, Jónás könyve, Jónás imája
Elemzés

Babits Mihály: Fekete ország (elemzés)

A Fekete ország 1906-1907-ben keletkezett, a Levelek Iris koszorújából című kötet egyik darabja, amely jól mutatja, milyen fontos volt Babits számára az Írisz jelképezte sokszínűség, tarkaság, változatosság. Visszariadt a színtelenségtől és a sötétségtől (mert a sötétben nem látszanak a színek). A Fekete ország ihletője Edgar Allen Poe egy fantasztikus novellája, melynek címe Arthur Gordon Pym …

Ady és Léda
Érdekesség

Hogyan inspirálta Léda Adyt? Ady és Léda kapcsolata

Ady és Léda kapcsolata legendásan viharos volt. Tudvalevő Adyról, hogy nagyon zaftos életet élt. Az ő életében minden volt: bordélyházak, kocsmák, orgiák, színésznők bájai, ivás és tivornya. Kívánta az egzotikusat, megdöbbentőt, meghökkentőt. A szalonokban attrakciónak számított. Egy ilyen szalonban, Nagyváradon ismerte meg későbbi szeretőjét, Diósyné Brüll Adélt, akit verseiben Lédának nevezett. Léda akkor már érett …

Ady Endre: Új versek, Góg és Magóg fia vagyok én, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, A Tisza-parton, Páris, az én Bakonyom, A Szajna partján, A Gare de l’Esten. Vízió a lápon, A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Örök harc és nász, Lédával a bálban, Meg akarlak tartani, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Szeretném, ha szeretnének, Sírni, sírni, sírni, A fekete zongora, Mag hó alatt, Nekünk Mohács kell, Nézz, Drágám, kincseimre, Párisban járt az Ősz, A Halál rokona, A föl-földobott kő, Elbocsátó, szép üzenet, Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa, Új vizeken járok, Hunn, új legenda, A muszáj Herkules, Kocsi-út az éjszakában, Őrizem a szemed, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Rohanunk a forradalomba, A márciusi Naphoz
Elemzés

Ady Endre: Párisban járt az Ősz (elemzés)

A Párisban járt az Ősz című vers 1906 augusztusában keletkezett Párizsban, s az 1907-es Vér és arany című kötet A Halál rokona című első ciklusában kapott helyet. Ez az egyik legismertebb és legszebb költemény Ady halál-motívumot tartalmazó versei közül. A költő még csak 29 éves volt, amikor ezt a verset írtra. Messze járt még az …

Honoré de Balzac, a Goriot apó szerzője
Elemzés

Honoré de Balzac: Goriot apó (elemzés)

A Goriot apó 1834-ben íródott. Először folytatásokban jelent meg egy folyóiratban még ugyanabban az évben, 1834-ben, majd nem sokkal ezután könyv alakban is napvilágot látott. Balzac ekkor 35 éves volt, és már régóta vágyott az irodalmi sikerre, amely addig nem adatott meg neki. A Goriot apóval végre sikerült elnyernie a közönség szeretetét.

Lendvay Márton Bánk bán szerepében (Barabás Miklós festménye, részlet, 1856)
Olvasónapló

Katona József: Bánk bán (olvasónapló)

Ottó herceg és Bíberách beszélgetéséből megtudjuk, hogy Ottó el akarja csábítani Melindát, Bánk bán feleségét. Szavaiból érezhető, hogy nem tartja sokra a női nemet, és magát Melindát sem. Szerinte minden asszony gyenge, egyik se tud ellenállni a kísértésnek, egyik se hűséges a férjéhez és „Melinda is csak asszony.” Bíberách figyelmezteti gazdáját, hogy Melinda férje…

Részlet Honoré de Balzac Goriot apó c. művéből
Idézet

Honoré de Balzac: Goriot apó (idézetek)

Az alábbiakban Balzac Goriot apó című regényéből vett idézetek olvashatók, kiegészítésül az olvasónaplóhoz és az elemzéshez. Ezek részben az író általános megállapításai, életből vett megfigyelései, részben pedig a regény legjellemzőbb részletei, leírásai vagy párbeszédei. „A nőknek a boldogság a költészetük, ahogy a szép ruha a díszük.”