A fekete zongora a Vér és arany című kötet A Halál rokona című ciklusának záró verse. 1907-ben íródott Dunavarsányban, a Vészi-kastélyban, Léda anyjának temetése után (tehát egy halálélmény ihlette). Özvegy Brüll Samuné, született Stern Cecília 1907. július 3-án halt meg Nagyváradon. Lédát, aki ekkor már állapotos volt (gyermeket várt Adytól) egy távirat hívta vissza Párizsból …
Irodalom
Petőfi Sándor Felhők-ciklusa
A Felhők-cíklus 1845 novembere és 1846 márciusa között keletkezett Szalkszentmártonban a szülői háznál és 66 kisebb költeményt tartalmaz. Nyolc vers a ciklusból 1846. március 19-én jelent meg a Pesti Divatlapban, a teljes ciklus pedig 1846. április 23-án látott napvilágot. Megjelenésekor zavarba ejtette a korabeli kritikusokat és olvasókat…
Ady Endre: Sírni, sírni, sírni (elemzés)
A Sírni, sírni, sírni című vers 1906-ban jelent meg a Vér és arany című kötet A Halál rokona című ciklusában. Ez a vers Ady nihilt idéző halálköltészetének egyik legjellegzetesebb darabja. Valamiféle abszurditásérzést tartalmaz, mivel nem a halál, hanem az élet üressége a riasztó benne: a halál csak ürügy Adynak, hogy az élet értelmetlenségéről, kiszámíthatatlanságáról írjon. …
Ady Endre: Az ős Kaján (elemzés)
Az ős Kaján című vers 1907-ben a Vér és arany kötet Az ős Kaján című ciklusában jelent meg a ciklus címadó, középső verseként (középső versként a kötet kitüntetett helyén áll). Először a Budapesti Napló közölte 1907. február 24-én. Az ős Kajánt Révész Béla szerint Ady 1907 elején Párizsban írta egy nyugtalan, borozással töltött, átmulatott éjszaka …
Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének / Sem utódja, sem boldog őse… (elemzés)
A Sem utódja, sem boldog őse… kezdetű vers (amelyet Szeretném, ha szeretnének címen is szoktak emlegetni, pl. Király István Ady-monográfiájában is így szerepel) 1909-ben íródott, s a Nyugat 1909. júliusi számában (a 14. számban) jelent meg először, majd a Szeretném, ha szeretnének című verseskötet címadó, programadó és bevezető költeménye lett. A versnek eredetileg nem volt …
A rapszódia mint irodalmi műfaj (ismertető írás)
A rapszódia eredetileg egy-egy ének volt Homérosz eposzaiból: az a részlet vagy töredék, amelyet ezeknek az eposzoknak hivatásos előadói, az ún. rapszódoszok (görög szó, jelentése: „vándorénekes”) szavaltak el egy-egy alkalommal. A szó jelentése is „kiszakított darab”, minthogy azt a bizonyos részt, töredéket a teljes műből kiszakítva, önállóan adták elő a rapszódoszok.
Kármán József: Fanni hagyományai (olvasónapló)
Az Uránia szerkesztőjének előszava. Kiderül belőle, hogy egy ismeretlen beküldte a szerkesztőséghez egy fiatal lány naplóját és leveleit. A szerkesztőnek tetszett, ezért úgy döntött, hogy leközli a lapban. Annál is inkább, mert szerinte az egyszerű emberek is megérdemlik, hogy emléket állítsanak nekik, ha olyan szeretetre méltók voltak, mint ennek a történetnek a hősnője.
Kármán József: Fanni hagyományai (elemzés)
A Fanni hagyományai a 18. századi magyar epika legjelentősebb alkotása, amelyet esztétikai szempontból máig értékesnek tartunk. Kármán József saját szépirodalmi folyóiratában, az Urániában jelent meg először 1794-95-ben, az író nevének feltüntetése nélkül, három folytatásban. Kármán rendkívül tehetséges író, kiváló stiliszta és merész gondolkodó volt, a magyar szentimentalizmus jeles képviselője.
Ady Endre: Harc a Nagyúrral (elemzés)
A Harc a Nagyúrral című vers 1905 májusában keletkezett és az Új versek kötet Szűz ormok vándora című ciklusában jelent meg 1906-ban. Annak ellenére, hogy a kezdet kezdetén íródott, ez a mű a pénz-motívum reprezentatív nagy verse, összegző költemény, amelyben összefonódnak a témakör legfőbb tartalmi elemei. A Harc a Nagyúrral Budapesten született. Ady a Budapesti …
Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet (elemzés)
Az Egy gondolat bánt engemet olyan költemény, amelyhez csak nagyon kevés más vers hasonlítható. Belső izzása miatt is páratlan, s az is ritkán tapasztalható, hogy a személyes sors és a közösségi érdek ennyire szétválaszthatatlan legyen egy költő számára. A vers a világszabadság eszméjét hirdeti, azt az eszmét, amely a legfontosabb volt Petőfi számára, amely…