A romantika kétségtelenül a legnagyobb hatású művelődéstörténeti korszak volt a 19. században, amely nemcsak a művészeti ágakat és az irodalmat érintette, hanem szellemi, politikai mozgalmakat is magába foglalt. Nagyon összetett, sokarcú irányzat volt, teli ellentmondásokkal: minden országban, időpontban és művészeti ágban mást és mást jelentett.
Irodalom
Ady Endre: Meg akarlak tartani (elemzés)
A Meg akarlak tartani című vers 1904-ben íródott és 1906-ban jelent meg az Új versek kötetben, a Léda asszony zsoltárai című ciklusba sorolva. Típusa szerint tehát Léda-vers, azaz Ady első nagy szerelméhez és múzsájához, Diósyné Brüll Adélhoz íródott. Ady költészetének újdonságai közé tartozik a korban szokatlanul merész érzékiség és a testiség nyílt ábrázolása. Az Új …
Ady Endre: Örök harc és nász (elemzés)
Az Örök harc és nász 1906-ban íródott, Ady szerelméhez, Lédához (valódi nevén Diósyné Brüll Adélhoz), és a Vér és arany című kötetben jelent meg. Témája, mondanivalója nagyon hasonló a Héja-nász az avaron című verséhez. Ady lírájának egyik újdonsága, hogy szerelmi költészetében megjelenik a testiség. A magyar költészetben azelőtt nem volt szerepe az erotikának, aztán jött …
Ady Endre: Héja-nász az avaron (elemzés)
A Héja-nász az avaron című költemény 1905-ben íródott, és 1906-ban jelent meg az Új versek kötet Léda asszony zsoltárai című ciklusának utolsó verseként. Ady Endre Nagyváradon ismerte meg első nagy szerelmét és múzsáját, Diósyné Brüll Adélt, akit verseiben Lédának nevezett (ez a női név egyrészt kiadja az „Adél” betűit visszafelé olvasva, másrészt Léda a görög …
Ady Endre: A magyar Ugaron (elemzés)
A magyar Ugaron című költemény 1905-ben íródott, és 1906-ban jelent meg az Új versek című, korszakalkotó Ady-kötet legfontosabb ciklusának utolsó s egyben címadó verseként. A magyar Ugaron volt az a versciklus, amely miatt a kötetnek akkora visszhangja lett. Itt érezhető legmarkánsabban az újfajta, kritikus szemlélet, az indulatos, keserű nemzetbírálat, sőt, „nemzetostorozás”, amellyel Ady támadások özönét …
Ady Endre: Vízió a lápon (elemzés)
A Vízió a lápon 1903-ban keletkezett és először az 1903-as Még egyszer című Ady-kötetben jelent meg A láp címen. Később a költő felvette az Új versek kötetbe is a Szűz ormok vándora című ciklusba. Ady kevés verset vett át a korai művei közül, de a Vízió a lápon valóban kiemelkedik a lírai én erős érzelmi …
Ady Endre: A Tisza-parton (elemzés)
A Tisza-parton című költemény 1905-ben keletkezett és az 1906 februárjában megjelent Új versek kötet A magyar Ugaron című ciklusába került. A ciklus versei a tájversek hagyományára építenek, de nem a táj, hanem a lírai én és környezetének viszonya áll a középpontjukban. A botrányt kavaró Új versek kötet ciklusai közül A magyar Ugaron ciklus versei váltották …
Ady Endre: A Gare de l’Esten (elemzés)
A Gare de l’Esten Ady Új versek kötetében jelent meg A daloló Páris című versciklus részeként 1906-ban. Ez is azok közé a művek közé tartozik, amelyek Adyt költővé emelték, és amelyek a hazai viszonyokkal elégedetlen, nyugatra vágyódó, haladást sürgető fiatalok közös érzéseit szólaltatták meg. Ady először 1904 februárjában utazott Párizsba, és egy teljes évig maradt …
Ady Endre: A Szajna partján (elemzés)
A Szajna partján az Új versek című, első Ady-kötet A daloló Páris ciklusának utolsó és legfontosabb verse. A daloló Páris a kötet harmadik ciklusa, amelyben a Párizs-téma kap helyet: minden verscímben szerepel valamilyen francia tulajdonnév. Ady nem sokkal az Új versek keletkezése előtt járt Párizsban, ahová Léda után utazott el. Párizs nemcsak világváros volt, hanem …
Ady Endre: Páris, az én Bakonyom (elemzés)
A Páris, az én Bakonyom 1906-ban íródott. A Vér és arany című Ady-kötetben jelent meg A magyar Messiások című versciklus részeként. Ady szembeállítja a szabad Párizst, a szabad nyugatot a zűrös Magyarországgal. Párizs minden álmot megvalósít: a szépség, a fény, a gazdagság, a szabadság és a kultúra városa, Magyarország ellenben kicsi, szegény, elmaradott, szellemtelen és …