Maga a műfaj is és a műfaj neve is Örkénytől származik, ő nevezte egyperceseknek rövid novelláit, amelyekkel új műfajt teremtett. A jelző arra utal, hogy ezek a művek olyan rövidek, hogy egyetlen perc alatt elolvashatóak. Valójában hosszabbak és rövidebbek is vannak köztük: akad néhány soros és akad 2-3 oldalas „egyperces” is. Novella műfaj egy percben: …
Irodalom
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (elemzés)
Karinthy Frigyes Tanár úr kérem c. kötete 1916-ban jelent meg. Karinthy Frigyes (1887-1938): a Nyugat első nemzedékéhez tartozott. Költőnek, írónak, műfordítónak indult, de elsősorban mint humorista lett közismert. Ez mindig is zavarta, mert valójában filozofikus alkatú szerző. Jellegzetesen nagyvárosi ember volt, szenvedélyesen érdekelte a technika és a tudomány. Életét tragédiák árnyékolták be. Budapesten született egy …
A példázat műfaja az újszövetségi evangéliumokban és A tékozló fiú története
Mielőtt a példázatokra konkrétan rátérnénk, ejtsünk szót röviden ezek lelőhelyéről, a Bibliáról, és azon belül az Újszövetségről, mindenekelőtt az evangéliumokról, amelyekben a példázatok megtalálhatók. A Bibliának két önálló része van, az Ószövetség és az Újszövetség, ezeket Hieronymus (Szent Jeromos) kapcsolta egybe, amikor latinra fordította a Bibliát (390-405 között Betlehemben). A híres latin fordítás neve Vulgata. …
Az avantgárd irányzatok az európai irodalomban
A 20. században nincsenek egységes korstílusok, hanem egymással párhuzamosan létező irányzatok jellemzőek. A 20. század elejét egyrészt még a 19. században elindult realizmus, szimbolizmus és szecesszió határozzák meg, és olyan nagy alkotók életműve, mint Franz Kafka vagy nálunk Ady Endre. Másrészt viszont megjelennek újfajta irányzatok is, amelyekhez képest…
Szophoklész: Antigoné (elemzés)
Szophoklész Antigoné című műve a Kr. e. 5. században keletkezett (feltehetőleg Kr. e. 441-ben mutatták be drámai versenyen). Egyike annak a 7 drámának, amely teljes terjedelmében ránk maradt a szerző életművéből (mintegy 120 alkotásból). Szophoklész (i.e. 496-406) nemcsak a görög tragédiaköltészet csúcsteljesítményét nyújtotta, de rendkívül sikeres szerző is volt. Egy Kolónosz nevű attikai községben született …
Irodalomelméleti alapfogalmak: episztémé, diskurzus, paradigma
Az irodalomra hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mintha egy befejezett és állandó dolog lenne, pedig az irodalom egy időnek kitett, változó dolog, amelyhez három fontos fogalom kapcsolódik: episztémé, diskurzus, paradigma. Ebből a három alapfogalomból kettőt Michel Foucault, az 1960-as, 1970-es évek posztmodern időszakának filozófusa alkotott meg, a harmadik pedig…
Az irodalomelmélet mint tudomány keletkezése és mibenléte
Az irodalomelmélet kifejezés az 1940-es években született. Az 50-es évektől kezdve általános irodalomtudomány volt a terület elnevezése. Tudvalevőleg a felvilágosodás korában (XIII-XIX. század) váltak szét a tudományok. Az irodalom irodalomtörténetként vált szisztematikus tudománnyá. Az irodalomtörténet és az…
A magyar ősköltészet jellemzői, műfajai és kutatói
Az ősköltészet a népek civilizáció előtti korszakának költészete, művelője az ősköltő. Keletkezése egybefonódik a népek etnogenezisével, nyelvük kialakulásával, mely még az ősközösségi társadalmi forma korában történt. Az íratlan költészet több ezer éves történetre tekint vissza, amelynek mi csak utolsó századait ismerjük a régészeti leletekből és az élő néphagyományból.
A magyar epika legősibb típusai
Az egyes népek civilizáció előtti korszakának műveltsége egybefonódik a népek etnogenezisével, nyelvük kialakulásával, mely még az ősközösségi társadalmi forma korában zajlott le. Ennek a hosszú korszaknak csak végső szakaszáról vannak ismereteink (régészeti leletek, élő néphagyomány, írott források). Az ősközösség felbomlása több módon történt.
A középkori magyar irodalom (Árpád-és Anjou-kor)
A XV. században, a reneszánsz idején tudatosodott az emberekben először, hogy egy új korszak kezdődött, ekkor alakult ki a középkor (media aetas) fogalma. A magyar középkort kb. 1000-től kb. 1530-ig számítjuk. Ebben az időszakban a feudális társadalmi rendet ideológiailag a keresztény egyház igazolta. A középkori kultúrát a bencés rend alapozta meg, központjai a kolostorok voltak.