Janus Pannonius Búcsú Váradtól című verse valószínűleg 1458/1459 telén született. Keletkezéséről sokféle nézet alakult ki, mert biztos időpontot nem tudhatunk (a régebbi nézet szerint a költő 1451 elején jött haza Ferrarából vakációra Nagyváradra, de nagybátyja Budára hívta). Annyi biztos, hogy a versben megjelenő személyes hang csak 1458 után jellemző Janus költészetére, ezért az irodalomtudósok ma …
Irodalom
Vörösmarty Mihály: A vén cigány (elemzés)
A vén cigány című versét Vörösmarty egyik ismerősének, Egressy Galambos Sámuelnek szentkirályi pusztáján kezdte írni 1854-ben. A művet elsőként Kemény Zsigmond közölte a Pesti Napló 1855-ös évfolyamában. Azóta ez a költemény az egyik legtöbbet emlegetett magyar vers lett. Kezdő és gyakorlott szavalók is szívesen előadják, mert a sokféle értelmezési lehetőség miatt…
Vörösmarty Mihály: A vén cigány (elemzés)
Vörösmarty Mihály A vén cigány című verse 1854 nyarán keletkezett. Az öreg költő utolsó befejezett költeménye, hosszú hallgatás után született. Vörösmarty „hattyúdalaként” tartják számon. Történelmi háttér: az 1848-as szabadságharc elvesztése az a történelmi élmény, amely ihlette a verset, és amelyet nemzeti katasztrófaként élt meg Vörösmarty. A korabeli aktualitások megjelennek a műben, a rengeteg szenvedés, amit …
Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés)
Az eszmeileg meghaladhatatlan nagy költemény, a Gondolatok a könyvtárban után Vörösmarty, hogy ne olyan művet alkosson, amely visszalépés lenne, és ne is ismételje önmagát, a gondolatiság logikája helyett az intuíció erejére támaszkodott. A reménység helyett ezúttal a reménytelenség volt a múzsája: reményvesztés és intuíció frigyéből született meg egyik legnagyobb verse…
Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj! (elemzés)
sterházy Péter (1950-2016) nemzetközileg is elismert, sok nyelvre lefordított magyar prózaíró, a posztmodern próza egyik meghatározó alkotója, aki a kortárs próza élvonalába Termelési-regény (kissregény) című művével emelkedett, mely a szocialista-realista termelési regényt parodizálta. Első köteteiben azonban még játékos, ironikus nyelvvel, és a magyar anekdotikus…
Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai (elemzés)
Sir Arthur Canon Doyle tevékenysége és Sherlock Holmes figurája egy új regényfajta kifejlődését segítették elő a századforduló angol irodalmában: ez pedig a detektívregény. A műfaj az amerikai Edgar Allan Poe-tól ered, utána a franciák fejlesztették tovább, igazi hazája mégis Anglia, klasszikusa pedig Canon Doyle. Sherlock Holmes neve gyakorlatilag a mesterdetektív szinonimájává vált…
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (elemzés)
Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzát 1645-1646 telén kezdte írni és feltehetőleg 1648 tavaszáig dolgozott rajta. A mű az Adriai Tengernek Syrenaia, groff Zrini Miklós című verses gyűjteményben jelent meg számos más költeménnyel együtt 1651-ben Bécsben. Nyomtatott kiadásában latinul szerepel az eposz címe: Obsidio Szigetiana. A kötetcím (az Adriai-tenger szirénje) jelentheti magát a költőt, és …
Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés)
Vörösmarty Mihály Előszó című verse 1850-1851 telén Baracskán keletkezett, legalábbis az irodalomtörténészek egy része szerint. A vers első három szava („Midőn ezt írtam”) és címe (Előszó) szó szerint utal arra, hogy Vörösmarty a költeményt egy másik, korábban keletkezett műve elé szánta bevezetőnek. Ám abban nincs egyetértés a kutatók között, hogy melyik volt ez a mű. …
Vörösmarty Mihály: Emlékkönyvbe (elemzés)
Az Emlékkönyvbe című vers megírásával egy hölgy akkoriban szokásos kérésének tett eleget Vörösmarty. Akkoriban a hölgyek ugyanis az emlékkönyvükbe írattak jeles emberekkel. Egy kis emlékversről van tehát szó, azonban úgy sikeredik, hogy a célnak nem felel meg. A témája miatt ugyanis nem emlékkönyve való. Ezt maga a költő is észreveszi, de annyira el van keseredve, …
Vörösmarty Mihály: Országháza (elemzés)
Az Országháza című vers 1846-ban íródott, Vörösmarty a Nemzeti Kör vagy Ellenzéki Kör egyik ülésén olvasta fel. A mű elsőként a Pesti Hírlapban jelent meg, amelyet Kossuth indított 1841-ben. Vörösmarty akkor írta ezt a verset, amikor az országgyűlést Pozsonyból Pestre helyezték, de nem volt pénz az országház megépítésére. A nemességből senki nem akart erre – …