Janus Pannonius volt az első név szerint ismert költőnk, és Petőfiig az egyetlen magyar költő, akit világirodalmi szintűnek ismer el Európa. Költészetét saját korának európai művészei is ismerték és elismerték, idehaza pedig korának egyetlen humanista költője volt. Verseit latinul alkotta, mivel a 15. századi Magyarországon az írásbeliség nyelve a latin volt.
Irodalom
Janus Pannonius: Búcsú Váradtól (elemzés)
Janus Pannonius Búcsú Váradtól című verse valószínűleg 1458/1459 telén született. Keletkezéséről sokféle nézet alakult ki, mert biztos időpontot nem tudhatunk (a régebbi nézet szerint a költő 1451 elején jött haza Ferrarából vakációra Nagyváradra, de nagybátyja Budára hívta). Annyi biztos, hogy a versben megjelenő személyes hang csak 1458 után jellemző Janus költészetére, ezért az irodalomtudósok ma …
Vörösmarty Mihály: A vén cigány (elemzés)
A vén cigány című versét Vörösmarty egyik ismerősének, Egressy Galambos Sámuelnek szentkirályi pusztáján kezdte írni 1854-ben. A művet elsőként Kemény Zsigmond közölte a Pesti Napló 1855-ös évfolyamában. Azóta ez a költemény az egyik legtöbbet emlegetett magyar vers lett. Kezdő és gyakorlott szavalók is szívesen előadják, mert a sokféle értelmezési lehetőség miatt…
Vörösmarty Mihály: A vén cigány (elemzés)
Vörösmarty Mihály A vén cigány című verse 1854 nyarán keletkezett. Az öreg költő utolsó befejezett költeménye, hosszú hallgatás után született. Vörösmarty „hattyúdalaként” tartják számon. Történelmi háttér: az 1848-as szabadságharc elvesztése az a történelmi élmény, amely ihlette a verset, és amelyet nemzeti katasztrófaként élt meg Vörösmarty. A korabeli aktualitások megjelennek a műben, a rengeteg szenvedés, amit …
Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés)
Az eszmeileg meghaladhatatlan nagy költemény, a Gondolatok a könyvtárban után Vörösmarty, hogy ne olyan művet alkosson, amely visszalépés lenne, és ne is ismételje önmagát, a gondolatiság logikája helyett az intuíció erejére támaszkodott. A reménység helyett ezúttal a reménytelenség volt a múzsája: reményvesztés és intuíció frigyéből született meg egyik legnagyobb verse…
Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj! (elemzés)
sterházy Péter (1950-2016) nemzetközileg is elismert, sok nyelvre lefordított magyar prózaíró, a posztmodern próza egyik meghatározó alkotója, aki a kortárs próza élvonalába Termelési-regény (kissregény) című művével emelkedett, mely a szocialista-realista termelési regényt parodizálta. Első köteteiben azonban még játékos, ironikus nyelvvel, és a magyar anekdotikus…
Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai (elemzés)
Sir Arthur Canon Doyle tevékenysége és Sherlock Holmes figurája egy új regényfajta kifejlődését segítették elő a századforduló angol irodalmában: ez pedig a detektívregény. A műfaj az amerikai Edgar Allan Poe-tól ered, utána a franciák fejlesztették tovább, igazi hazája mégis Anglia, klasszikusa pedig Canon Doyle. Sherlock Holmes neve gyakorlatilag a mesterdetektív szinonimájává vált…
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (elemzés)
Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzát 1645-1646 telén kezdte írni és feltehetőleg 1648 tavaszáig dolgozott rajta. A mű az Adriai Tengernek Syrenaia, groff Zrini Miklós című verses gyűjteményben jelent meg számos más költeménnyel együtt 1651-ben Bécsben. Nyomtatott kiadásában latinul szerepel az eposz címe: Obsidio Szigetiana. A kötetcím (az Adriai-tenger szirénje) jelentheti magát a költőt, és …
Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés)
Vörösmarty Mihály Előszó című verse 1850-1851 telén Baracskán keletkezett, legalábbis az irodalomtörténészek egy része szerint. A vers első három szava („Midőn ezt írtam”) és címe (Előszó) szó szerint utal arra, hogy Vörösmarty a költeményt egy másik, korábban keletkezett műve elé szánta bevezetőnek. Ám abban nincs egyetértés a kutatók között, hogy melyik volt ez a mű. …
Vörösmarty Mihály: Emlékkönyvbe (elemzés)
Az Emlékkönyvbe című vers megírásával egy hölgy akkoriban szokásos kérésének tett eleget Vörösmarty. Akkoriban a hölgyek ugyanis az emlékkönyvükbe írattak jeles emberekkel. Egy kis emlékversről van tehát szó, azonban úgy sikeredik, hogy a célnak nem felel meg. A témája miatt ugyanis nem emlékkönyve való. Ezt maga a költő is észreveszi, de annyira el van keseredve, …