Balassi Bálint Hogy Júiára talála, így köszöne neki… kezdetű verse 1588-ban keletkezett. Losonczy Annának hívták azt az előkelő asszonyt, akit Balassi verseiben Júliának nevezett. 1578-ban ismerkedtek össze, Anna férjes asszony volt, Ungnád Kristóf felesége. 10 év múlva, 1588-ban megözvegyült, ekkor ostromolta őt Balassi gyönyörű versekkel. Udvarlása nem ért célt, mert Anna tudta róla, hogy kicsapongó, …
Irodalom
Janus Pannonius: Saját lelkéhez (elemzés)
Janus Pannonius Saját lelkéhez című versében súlyos betegségével (tüdőbajával) és lényegében a halállal néz szembe. A mű 1466 tavaszán keletkezett és akár a költő életművének összegzése is lehetne. (Legjobb verseit 1466-68 között írta különben, s köztük is ez az egyik legértékesebb művészileg.) Élete utolsó éveiben járt ekkor…
Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról (elemzés)
Janus Pannonius fiatalkorát Itáliában töltötte, 8 évet Ferrarában, Guarino da Verona híres humanista iskolájában tanult, aztán 4 évet Padovában, Velence egyetemi városában, és már 15-16 éves korában igazi költővé érett. Ferrara a reneszánsz műveltség egyik fellegvára volt, ahol őt idegenként kezelték: ultramontanusnak (hegyen túlinak), azaz…
Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról (elemzés)
Janus Pannonius Egy dunántúli mandulafáról című verse 1466 márciusában született Pécsen, a költő püspökségének székhelyén. Ez az egyik legismertebb vers Janus magyarországi korszakából (költészetét két korszakra szokás bontani, az itáliai és a magyarországi korszakra). EGY DUNÁNTÚLI MANDULAFÁRÓL Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe’ se látott, Hősi Ulysses sem Alcinous szigetén. Még boldog szigetek bő rétjein is …
Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról (elemzés)
Janus Pannonius Egy dunántúli mandulafáról című verse 1466 márciusában keletkezett Pécs városában. Egy szokatlan természeti jelenség ihlette, egy különleges látvány: télen virágba borult egy mandulafa. A vers a költő második, magyarországi pályaszakaszának egyik legismertebb alkotása. Ez a szakasz az itáliai tanulóévek után következett. Ekkor írt verseiben Janus Pannonius főleg saját költői helyzetét, saját életének problémáit, …
Janus Pannonius: A narni-i Galeottóhoz (elemzés)
Janus Pannoniusnak A narni-i Galeottóhoz írt verse arról szól, hogy a megfelelő szellemi közeg hiánya mennyire akadályozza egy költő kibontakozását. A vers megértéséhez azt is értenünk kell, hogy milyen szálak fűzték Janust Itáliához (a korabeli olasz területet hívták így, amely akkor még nem volt egységes Olaszország, hanem városállamokból állt), és az itáliai típusú, azaz a …
Janus Pannonius: Mars istenhez békességért (elemzés)
Janus Pannonius Mars istenhez békességért című verse 1469 és 1471 között íródhatott, a költő második (magyarországi) pályaszakaszának termése. Janus Pannonius ekkorra már megundorodott mindennemű háborúskodástól. 1464-ben, a Mikor a táborban megbetegedett írása idején még hadba vonult Mátyás királlyal Zvornik ostroma céljából, és már akkor rájött, hogy a katonáskodás nem neki való. De a háborúról való …
Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (elemzés)
Janus Pannonius Pannónia dicsérete című verse 1464 és 1465 között keletkezett. Ez a költő legismertebb alkotása, második, magyarországi pályaszakaszának termése. Itáliai tanulóévei után Janus Pannonius hazatért Magyarországra, ahol fényes pálya várt rá. Nagybátyja a király kancellárja volt, ő maga pécsi püspök lett, és szép reményekkel nézhetett a jövőbe. A humanista műveltséget, reneszánsz kultúrát is magával …
Janus Pannonius: Mikor a táborban megbetegedett (elemzés)
Janus Pannonius Mikor a táborban megbetegedett című verse 1464-ben keletkezett. A költő második pályaszakaszának termése, vagyis Magyarországon keletkezett. Janus Pannonius részt vett Mátyás király egyik hadjáratában, melynek során a magyar sereg Zvornik várát vette ostrom alá. Janus tábori papként tevékenykedett a katonák között, de megbetegedett. A költeményt valószínűleg 1464. október-november végén írta, ihletője a betegsége …
Janus Pannonius: Búcsú Váradtól (elemzés)
Janus Pannonius volt az első név szerint ismert költőnk, és Petőfiig az egyetlen magyar költő, akit világirodalmi szintűnek ismer el Európa. Költészetét saját korának európai művészei is ismerték és elismerték, idehaza pedig korának egyetlen humanista költője volt. Verseit latinul alkotta, mivel a 15. századi Magyarországon az írásbeliség nyelve a latin volt.