A Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól című vers a Célia-ciklus egyik legismertebb darabja. Feltűnő, hogy ebből már teljesen hiányoznak az epikus elemek, amelyek leírnák a vershelyzetet (ami a Júlia-versekre még jellemző volt, pl. a véletlen találkozás szituációja). Nincsen se konkrét, se fiktív történés, nincs semmilyen epikus keret. Csak költői képekből és hasonlatokból áll a …
Irodalom
Balassi Bálint: Kiben az kesergő Celiárul ír (elemzés)
Balassi Bálint Kiben az kesergő Celiárul ír… kezdetű verse 1590-91-ben keletkezett Dembno várában. Ihletője Wesselényi Ferenc felesége, Szárkándy Anna volt, akit verseiben Balassi Celiának (Célia) nevezett. Ezt a múzsanevet költői példaképétől, Hieronymus Angerianus nápolyi költőtől kölcsönözte, aki Caelia formában használta, a Balassa-kódexben pedig Coelia alakban szerepel. Maga Balassi Celiának vagy Celijának írta, és valószínűleg kiejteni …
Balassi Bálint: Júliát hasonlítja a szerelemhez (elemzés)
Balassi Bálint a legelső nagy magyar költő volt, és mint ilyen, nagyon magányos is: méltó társai legalább kétszáz évet késnek a magyar irodalomban. Már előtte is voltak magyar földön nagy lírai egyéniségek, de míg Janus Pannonius, az Európa-szerte ismert humanista költő latinul írta verseit, addig Balassi magyarul – ebben rejlik jelentősége…
Balassi Bálint: Júliát hasonlítja a szerelemhez (elemzés)
A Balassa-kódex 50. darabja a költemény, melynek tartalmát vagy a költő, vagy a kódex másolója így foglalta össze: Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezd el. Akárcsak a Júlia-ciklus többi darabját, ezt a művet is Losonczy Anna ihlette, aki megismerkedésük idején még Ungnád Kristóf felesége volt, de amikor a vers keletkezett, már …
Balassi Bálint: Darvaknak szól (elemzés)
A Darvaknak szól Balassi versgyűjteményének 44. darabja, a Júlia-ciklus része (a ciklusról és a Balassa-kódexről a Hogy Júliára talála, így köszöne neki című vers elemzésekor írtam). Igazi udvarló vers, amely nem életrajzi ihletésből fogant, hanem ún. inventio poetica, azaz tudós poézis (Balassi „versszerző találmány”-nak nevezte). Ez a megnevezés szerepel a vers eredeti latin címében (Inventio …
Balassi Bálint: Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról (elemzés)
Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról a vers címe, vagy nem is annyira cím, hanem inkább egy rövid közlemény, hogy miről fog szólni a vers. Szerelmes versről van szó, a Júlia-ciklus egyik darabjáról, de témája miatt különös alkotás. (Losonczy Annáról és a Júlia-ciklusról a „Hogy Júliára talála, így köszöne neki” című vers elemzése kapcsán …
Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki (elemzés)
A Hogy Júliára talála így köszöne neki Balassi szerelmi költészetének egyik legismertebb alkotása. Jól kifejezi a költő reneszánsz értékrendjét, mely szerint a szerelem az élet egyik legfőbb értéke. A reneszánsz lírának Európa-szerte a szerelem volt a legfontosabb témája, és az udvarlóversek különösen divatban voltak akkoriban. A motívumokat a költők a késő-középkori virágénekekből és…
Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki (elemzés)
Balassi Bálint Hogy Júiára talála, így köszöne neki… kezdetű verse 1588-ban keletkezett. Losonczy Annának hívták azt az előkelő asszonyt, akit Balassi verseiben Júliának nevezett. 1578-ban ismerkedtek össze, Anna férjes asszony volt, Ungnád Kristóf felesége. 10 év múlva, 1588-ban megözvegyült, ekkor ostromolta őt Balassi gyönyörű versekkel. Udvarlása nem ért célt, mert Anna tudta róla, hogy kicsapongó, …
Janus Pannonius: Saját lelkéhez (elemzés)
Janus Pannonius Saját lelkéhez című versében súlyos betegségével (tüdőbajával) és lényegében a halállal néz szembe. A mű 1466 tavaszán keletkezett és akár a költő életművének összegzése is lehetne. (Legjobb verseit 1466-68 között írta különben, s köztük is ez az egyik legértékesebb művészileg.) Élete utolsó éveiben járt ekkor…
Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról (elemzés)
Janus Pannonius fiatalkorát Itáliában töltötte, 8 évet Ferrarában, Guarino da Verona híres humanista iskolájában tanult, aztán 4 évet Padovában, Velence egyetemi városában, és már 15-16 éves korában igazi költővé érett. Ferrara a reneszánsz műveltség egyik fellegvára volt, ahol őt idegenként kezelték: ultramontanusnak (hegyen túlinak), azaz…