Madách Imre Az ember tragédiája c. műve 1860-ban keletkezett, nyomtatásban először 1862-ben jelent meg (1861-es évszámmal). A szerző egykönyves író: bár élete során sok művet írt (tragédia, szatirikus vígjáték), csak ez az egy kiemelkedő alkotása van. Többi művét az irodalomtudomány csak eszköznek tekinti a nagy remekmű magyarázatához. Keletkezés: remekművét Madách rövid idő alatt alkotta meg, …
Irodalom
Alexandr Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin (elemzés)
Puskin Anyegin című verses regénye 1823 és 1830 között keletkezett. A szerző részletekben adta ki. 1825-ben kis kötetben került az olvasó elé az első rész, 1828-ban az addig írt hat ének hagyta el a nyomdát. A teljes mű 1833-ban jelent meg először. Keletkezés: Puskin dél-oroszországi száműzetése idején, Kisinyovban kezdte el írni 1823. május 9-én és …
F. M. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (elemzés)
Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés c. regénye 1865-66 folyamán íródott Szentpéterváron. Először folytatásokban jelent meg 1867-ben Mihail Nyikiforovics Katkov Russzkij Vesztnyik c. folyóiratában. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821-1881): nehéz sorsú orosz író, akinek rengeteg szenvedés jutott osztályrészül. Moszkvában született egy városi szegénykórház orvosának gyermekeként. Apja despotikus hajalmú, fukar és gonosz ember volt, aki megkeserítette családja életét. Volt …
Honoré de Balzac: Goriot apó (elemzés)
A regény olvasónaplója ITT, részletes elemzése ITT található. Honoré de Balzac (1799-1850) Goriot apó című regénye 1834-ben keletkezett. A szerző alkotás közben döntötte el, hogy regényeit összefüggő ciklusba rendezi. A ciklus az Emberi színjáték címet kapta, s mintegy 90 önmagában is önálló művet tartalmaz, melyekben az író több mint kétezer szereplőt mozgat. A Goriot apó az …
Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála (elemzés)
Tolsztoj Ivan Iljics halála című műve 1886-ban készült el. A szerző egyik legkiválóbb kisregénye. Történelmi-társadalmi háttér: Az orosz társadalom ugyanúgy megrekedt a feudális viszonyok közt, mint a magyar, ezért nem volt erős, művelt polgári réteg. Így a nemességből került ki a cári önkényuralom megdöntését és a polgári reformokat követelő értelmiség. A nemesi fiatalság 1825-ös felkelése …
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A köpönyeg (elemzés)
Gogol A köpönyeg című elbeszélése 1834 és 1842 között keletkezett. Az író egyik legismertebb alkotása, melyen sokáig dolgozott. Első változata 1835-ben jelent meg, végleges változata 1842-ben látott napvilágot a Pétervári elbeszélések című kötetben. Történelmi-társadalmi háttér: Oroszországban hasonlóan elmaradott volt a társadalmi fejlődés, mint Magyarországon, és nem volt még erős, művelt polgári osztály. Ezért a polgári …
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (elemzés)
Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regénye könyv alakban 1908-ban jelent meg. Mikszáth 1906 őszén fogott hozzá a regény írásához, melyet először a Vasárnapi Újság közölt folytatásokban 1906 októberétől 1907 decemberéig (a mű 63 részben látott napvilágot). Jókai mellett Mikszáth (1847-1910) volt a 19. század legolvasottabb írója, irodalmunk fejlődésében korszakos érdemei vannak. …
Franz Kafka: Az átváltozás (elemzés)
Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélése 1912-ben keletkezett. Franz Kafka (1883-1924): Csehországban élő, német ajkú zsidó szerző. Prágában született német anyanyelvű zsidó kereskedőcsaládban. Három lánytestvére volt. Apja, Hermann Kafka jól menő divatüzletet vezetett, ezzel megteremtette a családnak a polgári jólétet. Alulról küzdötte fel magát, erős akaratú, nagy erejű ember volt, míg fia gyönge testalkatú és …
Balassi Bálint: Széllel tündökleni (elemzés)
A mű a Balassa-kódex 12. verse. Címe azonos a vers első sorával (Széllel tündökleni nem ládd-é ez földet). Mintája pedig Michael Tarchaniota Marullus 15. századi itáliai humanista költő Non vides verno című költeménye, amelyet Balassi – miként az utolsó versszakban jelzi is – latinból fordított le („Marullus poéta azt deákul írta”).
Balassi Bálint: Borivóknak való (elemzés)
A vers elejétől végéig egy reneszánsz ihletésű tavasz-himnusz, Balassi leghíresebb tavasz-éneke, amely őszinte élmények hatására született és a vágánsköltészet hagyományait folytatja. Mintái között ott lehetnek a középkori természethimnuszok is. Balassi az évszakok közül a tavaszhoz vonzódott a legjobban, amit jól mutat a tavasz-motívum gyakorisága egész költészetében.