A formalizmus egy művészi alkotóelv. Azoknak az esztétikai és művészeti törekvéseknek az elnevezése, amelyek a tartalommal szemben a formai elemeket tekintik nyomatékosabbnak. Eredhet egyes művészi forma abszolút elfogadásából, a formák kanonizálásából, formai megoldások divatos vállalásából, utánzásból. A művészi forma hangsúlyozása gyakran a tartalom rovására…
Irodalom
Petőfi Sándor: János vitéz (tartalom röviden + műismertető)
A János vitéz Petőfi Sándor elbeszélő költeménye 27 részben, irodalmunk gyöngyszeme. A költő 1844 végén, Vahot Imre Pesti Divatlapjának segédszerkesztőjeként rövid idő alatt írta Pesten, az akkori Hatvani utcában levő lakásán. Nyomtatásban 1845. március 6-án jelent meg. „Tüzessen süt le a nyári nap sugára” a fűben heverésző juhászbojtárra, Kukoricza Jancsira.
Henrik Ibsen: Babaszoba / Babaház / Nóra (olvasónapló)
Karácsonyra készülődik a család, a hordár meghozza a karácsonyfát. Nóra, a feleség bontogatja a csomagokat. Torvald, a férj kijön a szobájából, beszélgetnek. (A férfi állatneveken becézi a feleségét: „az én kis pacsirtám csivitel odakint?”, „az én kis mókuskám”, „drága kis énekes pacsirtám” stb.). Nóra rejtegeti előle a mandulás puszedlit, mert a férje megtiltotta, hogy édességet…
Henrik Ibsen: Babaszoba (elemzés + cselekmény)
A Babaszoba című drámát Ibsen 1879-ben írta Rómában, ahová hazája, Norvégia elhagyása után költözött (27 évig élt külföldön). A Babaszobát modern polgári drámának szokás nevezni, mivel szereplői polgárok, és témája a polgári élet egyik sajátos jelensége, egy magánéleti válság, az ún. élethazugság. Középpontjában egy házasság áll, amelyben mindkét fél szerepet játszik…
Henrik Ibsen: Babaház / Babaszoba / Nóra (elemzés)
Ibsen Babaház c. drámája (más fordításban: Babaszoba, Nóra) 1879-ben keletkezett Rómában. A szerző ekkor már 15 éve élt hazáján, Norvégián kívül családjával együtt. Henrik Ibsen (1828-1906): a legismertebb skandináv (norvég) író. Vannak kritikusok, akik Szophoklész, Shakespeare és Moliére mellett a legkiemelkedőbb drámaírók közé sorolják. 1828-ban született egy norvég kisvárosban, Skienben lecsúszott városi patríciuscsaládba. Apja jómódú …
A középkori egyházi és világi költészet Magyarországon
Tartalom: A magyarországi latin nyelvű egyházi irodalom (liturgikus ének, zsolozsma, breviárium, hóráskönyv, szekvencia, himnusz, verses história vagy officium, planctus, vágánsköltészet) A magyar nyelvű egyházi irodalom (himnuszfordítások, zsolozsmák fordításai, cantiók) A magyar nyelvű deák-irodalom (hősének, propagandasztikus ének) A magyar nyelvű világi költészet (sírvers, sirató, rekordáló ének, szatíra, virágének) A latin nyelvű egyházi irodalom Magyarországon A …
Anton Pavlovics Csehov: Sirály (elemzés)
Csehov Sirály c. drámája 1896-ban keletkezett. A szerző négy remekművének egyike (a másik három: Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert), melyek életművének utolsó szűk évtizedét ölelik fel. Anton Pavlovics Csehov (1860-1904): a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik (Gogol, Tolsztoj és Dosztojevszkij mellett). Az Azovi-tenger partján fekvő Taganrogban született (ez egy vidéki kereskedő-és kikötőváros), ősei …
Anton Pavlovics Csehov: A csinovnyik halála (elemzés)
A csinovnyik halála Csehov korai novelláinak egyike, 1883-ban jelent meg az Oszkolki hasábjain. A szerző álnéven publikálta (Antosa Csehonte). Anton Pavlovics Csehov (1860-1904): a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik (Gogol, Tolsztoj és Dosztojevszkij mellett). Az Azovi-tenger partján fekvő Taganrogban született (ez egy vidéki kereskedő-és kikötőváros), ősei jobbágyok (parasztok) voltak. Apja már vegyeskereskedő, de …
A befogadásesztétika mint irodalomtudományi irányzat
A befogadásesztétika (recepcióesztétika) egy modern irodalomtudományi irányzat, amely a filozófiai hermeneutika (Gadamer) és az irodalomtudományi strukturalizmus eredményeiből indul ki. Programadó írása Hans Robert Jauss Irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja c. 1967-es előadása. Jauss elveti mind a pozitivista, mind a szellemtörténeti jellegű…
A mítosz mint irodalmi műfaj
A mítosz (latin írással: mythos) kifejezés a görög müthosz szóból ered, jelentése: elmondás, elbeszélés, monda, mese, történet. Epikus műfaj. A mítoszok az emberi kultúra olyan ősi szövegei, amelyek mesés történet formájában adnak egy vallási világértelmezést, megmagyarázva a dolgok eredetét, végső okát és értelmét. A mítoszokat a közösség kiemelkedő alkalmain…