Az Életképek vagy Magyar Életképek az Athenaeum mellett az 1840-es évek legnevezetesebb szépirodalmi folyóirata, melyet Frankenburg Adolf szerkesztett. Hat középnagyságú ívből álló, nyolcrét alakú füzet formájában jelent meg havonta és vegyes témájú verses és prózai szépirodalmi alkotásokat tartalmazott. 1844. január 4-én Életképek címen kéthetente megjelenő…
Irodalom
Henrik Ibsen: A vadkacsa (elemzés)
Ibsen A vadkacsa c. drámája 1884-ben keletkezett. A szerző ekkor Rómában élt, ott kezdte el írni április 20-án és június 14-én már el is készült a mű nyers változata, csak tisztázni kellett a szöveget. Erre a tiroli Gossensassban került sor, ahol Ibsen a meleg nyári hónapokat töltötte. Henrik Ibsen (1828-1906): a legismertebb skandináv (norvég) író. …
A l’art pour l’art művészetfelfogás az irodalomban
A l’art pour l’art (francia kifejezés, jelentése: művészet a művészetért, kiejtés: „lár pur lár”): a művészetnek olyan felfogására utaló jelszó, amely tagadja a művészet mindenféle hasznos és használó, tanító vagy nevelő, társadalomformáló szerepét. Ezt a jelszót az 1850-es években fogalmazták meg a francia irodalomban. A l’art pour l’art nem önálló, újító stílusirányzat, hanem…
A néma királylány (palóc népmese)
Egyszer a király elment vadászni. Amint űzte a vadat, kísérő nem tudta követni. Egy idő múlva azon vette magát észre, hogy ráesteledett, eltévedt. Előkapta a vadászkürtjét, belefújt, de nem jött rá válasz. A homályban egy anyóka jelent meg. A király nagyon megörült, hogy élő lelket lát. Nem tudta, hogy az öregasszony boszorkány. Azt mondta neki…
A formalizmus mint művészi alkotóelv
A formalizmus egy művészi alkotóelv. Azoknak az esztétikai és művészeti törekvéseknek az elnevezése, amelyek a tartalommal szemben a formai elemeket tekintik nyomatékosabbnak. Eredhet egyes művészi forma abszolút elfogadásából, a formák kanonizálásából, formai megoldások divatos vállalásából, utánzásból. A művészi forma hangsúlyozása gyakran a tartalom rovására…
Petőfi Sándor: János vitéz (tartalom röviden + műismertető)
A János vitéz Petőfi Sándor elbeszélő költeménye 27 részben, irodalmunk gyöngyszeme. A költő 1844 végén, Vahot Imre Pesti Divatlapjának segédszerkesztőjeként rövid idő alatt írta Pesten, az akkori Hatvani utcában levő lakásán. Nyomtatásban 1845. március 6-án jelent meg. „Tüzessen süt le a nyári nap sugára” a fűben heverésző juhászbojtárra, Kukoricza Jancsira.
Henrik Ibsen: Babaszoba / Babaház / Nóra (olvasónapló)
Karácsonyra készülődik a család, a hordár meghozza a karácsonyfát. Nóra, a feleség bontogatja a csomagokat. Torvald, a férj kijön a szobájából, beszélgetnek. (A férfi állatneveken becézi a feleségét: „az én kis pacsirtám csivitel odakint?”, „az én kis mókuskám”, „drága kis énekes pacsirtám” stb.). Nóra rejtegeti előle a mandulás puszedlit, mert a férje megtiltotta, hogy édességet…
Henrik Ibsen: Babaszoba (elemzés + cselekmény)
A Babaszoba című drámát Ibsen 1879-ben írta Rómában, ahová hazája, Norvégia elhagyása után költözött (27 évig élt külföldön). A Babaszobát modern polgári drámának szokás nevezni, mivel szereplői polgárok, és témája a polgári élet egyik sajátos jelensége, egy magánéleti válság, az ún. élethazugság. Középpontjában egy házasság áll, amelyben mindkét fél szerepet játszik…
Henrik Ibsen: Babaház / Babaszoba / Nóra (elemzés)
Ibsen Babaház c. drámája (más fordításban: Babaszoba, Nóra) 1879-ben keletkezett Rómában. A szerző ekkor már 15 éve élt hazáján, Norvégián kívül családjával együtt. Henrik Ibsen (1828-1906): a legismertebb skandináv (norvég) író. Vannak kritikusok, akik Szophoklész, Shakespeare és Moliére mellett a legkiemelkedőbb drámaírók közé sorolják. 1828-ban született egy norvég kisvárosban, Skienben lecsúszott városi patríciuscsaládba. Apja jómódú …
A középkori egyházi és világi költészet Magyarországon
Tartalom: A magyarországi latin nyelvű egyházi irodalom (liturgikus ének, zsolozsma, breviárium, hóráskönyv, szekvencia, himnusz, verses história vagy officium, planctus, vágánsköltészet) A magyar nyelvű egyházi irodalom (himnuszfordítások, zsolozsmák fordításai, cantiók) A magyar nyelvű deák-irodalom (hősének, propagandasztikus ének) A magyar nyelvű világi költészet (sírvers, sirató, rekordáló ének, szatíra, virágének) A latin nyelvű egyházi irodalom Magyarországon A …