A beszédaktus-elmélet alapja a „beszédaktus” (vagy beszédcselekvés). Ez a kifejezés az angol speech act (=beszédaktus) szóból ered. A beszédaktus a beszélő szándékai és a hallgatóra tett hatás alapján megkülönböztetett megnyilatkozás, amely nem információt közvetít, hanem cselekvésértéke van. A beszédaktus-elmélet egy nyelvészeti, nyelvfilozófiai irányzat, mely a strukturalizmus…
Irodalom
A Danaidák története (görög mitológia)
A Danaidák (vagy más néven Danaiszok) a görög mitológiában Danaosz argoszi király lányai voltak, azaz Danaosz ötven lányát nevezzük Danaidáknak. Danaosz eredetileg Líbiában uralkodott, Bélosz egyiptomi király fia volt. Bélosz úgy osztotta ketté fiai között az országát, hogy Danaosz kapta a nyugati felét, Líbiát, Aigüptosz pedig a keletit, Arábiát.
Az Árkádia-per: Kazinczy vitája Debrecennel
Árkádia-per (régiesen: árkádiai pör): meglehetősen éles irodalmi vita, mely Kazinczy Ferenc és a debreceni írók között bontakozott ki Csokonai Vitéz Mihály sírfelirata körül. Cserey Farkas 1806-ban mozgalmat indított Csokonai síremlékének felállítására. Kazinczy azt javasolta, Csokonai sírfelirata a következő legyen: „Et in Arcadia ego”. Azaz Kazinczy a költő nevén…
Az átélt beszéd / szabad függő beszéd az irodalomban
Az átélt beszéd (szabad függő beszéd) egy epikus közlési forma. Az elnevezés a francia style indirect libre (= közvetett szabad stílus) kifejezésből ered. Az átélt beszéd vagy szabad függő beszéd nyelvi formájában jelen idejű, harmadik személyű közlés, tehát írói tudósítás, mégis a szereplő belső világát tárja fel, de úgy, hogy erre csak nyelvi eszközökkel utal.
A rezonőr mint szerepkör a drámai és epikus művekben
A rezonőr (fr. raison = józan ész; raisonneur = okoskodó, mérlegelő, szócső) a XVII. századi francia drámában, a klasszicista vígjátékokban már fellelhető jellegzetes szerepkör. Egy olyan figura a történetben, akin keresztül a szerző mintegy kívülről, a darab cselekményétől szinte függetlenül, s mégis a darabon belül kommentálhatja az eseményeket. Emiatt hasznos dramaturgiai eszközzé vált.
A magyar középkor irodalma (stílus, műfajok) – áttekintés
A magyar irodalom története a 11. században kezdődik a kereszténység felvételével (tehát nem az uráli őshazával). Középkori irodalmunk az egyház és a királyi udvar intézményeihez kötődött és döntően klerikális (egyházi) irodalom volt, melyet a szabad művészetek (grammatika, retorika, zene) alkottak. Nyelve a latin és a népnyelv (vulgáris nyelv). Ebben az időben nem létezett önálló magyar …
A formanyelv / formakincs kifejezés jelentése
A formanyelv / formakincs a művészi formaelemek viszonylag önálló egységet képező rendszere, sajátos kifejezési eszközök összessége. Formanyelve lehet egy művészeti ágnak, műfajnak, korszaknak, irányzatnak, a nemzeti és az egyéni megvalósulásoknak. Az irodalomban lehet formanyelve például a prózának. A formanyelv korszakváltások idején változhat, pl. a 20. század utolsó harmadában…
Az áthajlás / enjambement / sorátlépés mint verstani jelenség
Az áthajlás (vagy: enjambement, francia eredetű angol kifejezés) a vers nyelvi és ritmikai tagolásának ellentétén alapuló verstani jelenség. Soráthajlásnak, sorátlépésnek is nevezik. Az áthajlás az a jelenség, amikor az egyik verssorban kezdődő mondat (vagy szószerkezet vagy szó) a következő sorban (vagy sorokban) folytatódik. Tehát az adott sorvégen…
Kölcsey Ferenc munkássága (pályakép)
Kölcsey Ferencnek fellépésétől kezdve meghatározó szerepe volt a reformkor kulturális és politikai életében. Eszményei, magatartása és költői-közéleti szerepvállalása az 1848 előtti magyar polgárosodás és nemzetté válás szolgálatában állt. A haza sorskérdései foglalkoztatták, tudósított az országgyűlésről, tevékenyen részt vett a közügyekben. Munkássága a magyar irodalom…
Kölcsey Ferenc élete (1790-1838)
Kölcsey Ferenc (munkásságáról ITT) 1790. augusztus 8-án született a partiumi Sződemeteren, Erdély északnyugati részén az akkori Középszolnok vármegyében (ma Romániához tartozik), ahol anyai nagyapjának, a vármegye alispánjának birtoka volt. Ősnemes, előkelő, református vallású földbirtokos család sarja. Apja, Kölcsey Péter a Bihar vármegyei Álmosdon gazdálkodott…