Az 1840-es évek elején Vörösmarty hazafias költészete a tetőpontjára ért. Ennek hátterében a Habsburg-önkényuralom enyhülése és az általános reménykedés légköre áll. Az 1839-40-es országgyűlés eredményei, Kossuth Lajos börtönből való kiszabadulása, fellépése, harckezdése ugyanis lelkes politikai atmoszférát hozott létre.