Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány

Életműve műfajok szerinti felosztásban:

Nagyobb elbeszélő költeményei:

  • komoly tárgyú elbeszélő költemények: Toldi (12 ének, megjelent: 1847), Toldi szerelme (12 ének, 1879), Toldi estéje (6 ének, 1854), Buda halála (hun rege, 12 ének, 1864), Rózsa és Ibolya (népmese, 9 rész, 1847), Murány ostroma (4 szakasz, 1847), Szent László füve (népmonda, 3 rész, 1847), Losonczi István (népies krónika, 1848), Katalin (13 rész, 1850), Az első lopás (1853)
  • komikus, szatirikus elbeszélő költemények: Az elveszett alkotmány (vígeposz, 7 ének, megjelent: 1849, Arany egyetlen hexameteres műve), A nagyidai cigányok (4 ének, 1852), A Jóka ördöge (pórrege, 1853)

Kisebb elbeszélő költeményei:

  • komoly tárgyú: A honvéd özvegye (írta: 1850), A gyermek és szivárvány (1851), A hamis tanu (1853), Szent László (1853), Hatvani (1855)
  • vidám: A hegedű (1853), A fülemile (1854), A bajusz (1854), Pázmán lovag (1856)

Tanító költeménye 1851-ből: Vojtina levelei öccséhez (2 levél) – ezekben ironikus hangon gúnyolja Petőfi zajos, de kevés értéket képviselő utánzóit

Vojtina Ars poétikája (1861) – a költői szépet tárgyalja derült kedélyességgel

Balladái:

  • történelmi témájú: Rákócziné (1848), Rozgonyiné (1852), Török Bálint (1853), Az egri leány (1853), Both bajnok özvegye (1856), Szibinyáni Jank (1855), V. László (1853), Mátyás anyja (1854), Zách Klára (1855), Szondi két apródja (1856), Endre királyfi (1879), A walesi bárdok (1856)
  • korfestő: Bor vitéz (1855), Tetemre hívás (1877), Éjféli párbaj (1877)
  • társadalmi: A méh románca (1847), A varróleányok (1847), A képmutogató (1877), Híd-avatás (1877)
  • népies: Szőke Panni (1847), Ágnes asszony (1853), Árva fiú (1855), Tengeri hántás (1877), Vörös Rébék (1877), Az ünneprontók (1877)

Epikai töredékei: Édua, Öldöklő angyal, Az utolsó magyar, Mátyás dalünnepe, Furkó Tamás, A falu bolondja, A betyár, Bolond Istók

Prózai elbeszélései: Egy egyszerű beszélyke (1846), Hermina (1846)

Töredékek: A kétablakú ház, Tóth uram, Látogatás egy barátomnál

Tudományos, kritikai, politikai írásai:

  • cikkei a Nép Barátja c. hírlapban (1848)
  • verstani tanulmányai: Valami az asszonáncról (1850), A magyar nemzeti versidomról (1856)
  • nyelvészeti cikkei Hátrahagyott prózai dolgozatai között jelentek meg 1897-ben
  • irodalmi tárgyú tanulmányai: Naiv eposzok (1860), Zrínyi és Tasso (töredék, 1859-60), Bánk Bán tanulmányok (1858), A magyar népdal az irodalomban (töredék, Hátrahagyott prózai dolgozatai, 1897), Irodalmi hitvallásunk (Hátrahagyott prózai dolgozatai, 1897)
  • írói arcképek (1863-64): Gyöngyösi István, Orczy Lőrinc, Gvadányi József, Szabó Dávid, Ráday Gedeon,
  • irodalomtörténeti műve: Arany János magyar irodalomtörténete (1911)
  • bírálatai (1860-65, szám szerint 37 db) – összegyűjtve Prózai dolgozatai (1879) és Hátrahagyott prózai dolgozatai (1897) között jelentek meg
  • Elegyes cikkei összegyűjtve Hátrahagyott prózai dolgozatai között jelentek meg (1897)
  • levelezése: Arany János levelezése íróbarátaival, I-II. kötet (1889)

A pályaképnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 4. oldalra!

Oldalak: 1 2 3 4