A szentimentalizmus a 18-19. század fordulóján keletkező irodalmi stílus, mely esztétikailag átmenetet képezett a klasszicizmus és a romantika között (ezek egymással szemben álló irányzatok voltak, és a szentimentalizmus a kettő között helyezkedett el). A „szentimentalizmus” szó eredete: latin sentio = érez, sensus = érzés, érzelem, vagy francia sentiment = érzelem.
Kármán József munkássága (pályakép)
Kármán József legfontosabb munkája a Fanni hagyományai c. levélregény, amely az Uránia 2. és 3. számában jelent meg először. Tartalmát Fanninak, egy vidéki nemesház leányának napi feljegyzései és báró L.-néhez írott levelei adják. Története röviden: Fanni mogorva apja, rideg szívű mostohája és elkényeztetett mostohatestvérei között teljesen elhagyatottnak érzi magát…
Kármán József élete (1769-1795)
Kármán József 1769. március 14-én született Losoncon (Nógrád megyében). Elemi és középiskolai tanulmányait is itt végezte. 1785-ben Pestre ment jogi egyetemre, és jeleskedett tanulmányaiban. Fogékony lelke hamar telítődött a felvilágosodás eszméivel, melyek József császár rendszerével együtt jöttek be az országba. Az elnyomott nemzeti érzés is erős volt benne.
A Hét folyóirat története
A Hét egy szépirodalmi hetilap, mely 1890-től 1924-ig működött. Kiss József alapította 1890-ben az ún. modern írói törekvések támogatására. Kiss József halála után Rózsa Miklós, Kázmér Ernő, Boros János és Fehér Árpád szerkesztette. A lapnak 1889 decemberében mutatványszáma jelent meg. 1894-ig társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny volt, 1894-től politikai és irodalmi szemle.
A históriás ének mint irodalmi műfaj
A históriás ének zenei kísérettel előadott verses, történeti tárgyú epikai műfaj. A magyar irodalomban a 16. században terjedt el. Témája valamilyen fontos, a jelenben vagy a közelmúltban történt, az ország sorsát érintő esemény (vár eleste, csata stb.), amelyről az énekmondó adott hírt hallgatóságának. A históriás ének a feldolgozott témát mindig határozott…
Az énforma mint előadásmód az epikus művekben
Az énforma első személyű előadásmód az epikus művekben. Az énformában írt regény vagy elbeszélés narrátora E/1. személyben szólal meg és a teremtett fiktív világot személyesen átélt történetként adja elő. Ezzel hitelesebbé, valószerűvé teszi, azaz nem kitalált történetté változtatja. Ez a szándék a regény műfajának kialakulásánál szembeötlő leginkább…
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (elemzés)
Zrínyi Miklós a magyar barokk legjelentősebb képviselője, főműve, a Szigeti veszedelem pedig irodalmunk első eposza. A barokk stílus a főúri kastélyokban, udvarházakban alakult ki, ahol a katolikus nemesség és a Habsburg udvar támogatta. Nálunk is az ellenreformáció idején erősödött meg a barokk. A hitvitázók, a prédikátorok személyéhez is fűződik…
William Shakespeare: Rómeó és Júlia (elemzés)
William Shakespeare-től származik a híres mondás: „Színház az egész világ”. És drámái is azt az érzést keltik bennünk, hogy ez így van. Minden szereplője a saját játszmáját játssza, olykor másképp adják elő ugyanazt a szerepet, máskor hasonlóan játszanak el egészen különböző szerepeket. De minden szereplőjének megvan a maga szerepe és a maga sajátos viszonya ehhez a szerephez.
Giovanni Boccaccio: Dekameron (ismertető + 2 novella elemzése)
Az olasz „reneszánsz triász” legfiatalabb tagja Giovanni Boccaccio (1313-1375), aki Dantét tartotta mesterének. Ennek a triásznak ugyebár Dante és Petrarca a másik két tagja. A 14. századi itáliai humanista irodalom a „firenzei hármas korona” névvel illette ezt a három szerzőt, akinek később az egész európai kultúrára óriási hatása volt.
Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (elemzés)
Vörösmarty Szép Ilonkája a legérzelemtelibb, „leghamvasabb” magyar versek egyike. Az ihletet Bajza József és Kisfaludy Károly hasonló témájú művei adták a költőnek. A hősnő alakjában a szentimentalizmus nőideálját fogalmazta meg, így a vers egyfajta lírai búcsú a szentimentalizmustól, melynek témáit, hangvételét épp ekkortájt kezdte száműzni költői világából.