Az istenhez való viszony mindig is fontos témája volt a magyar költészetnek: számos költőnknek jelentett meghatározó élményt az Istenhez való közeledés vagy a tőle való eltávolodás. Ezt az élményüket természetesen verseikben is kifejezték. Balassi rendületlenül hitt Istenben, istenképe alapján a büntető és segítő, igazságos és irgalmas Istent hitte, aki megbocsát minden bűnt…
Katona József: Bánk bán (elemzés+cselekmény)
Katona Józsefet egyműves szerzőnek tartja az irodalomtörténet, mivel művei közül csak a Bánk bán jelentős. A Bánk bán 1815-ben keletkezett. A Döbrentey Gábor által szerkesztett Erdélyi Múzeum drámapályázatot írt ki, és Katona elküldte művét a pályázatra, de nemcsak hogy nem nyert, még meg sem említették az értékeléskor.
Francesco Petrarca: Ti szerencsés füvek… (elemzés)
Petrarca az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb költője, aki két korszak határán élt, így még a középkori költészet jellegzetességei is megjelennek műveiben, ugyanakkor szerelmi lírája már egészen modern vonásokkal rendelkezik. Ti szerencsés füvek… kezdetű verse Daloskönyv című kötetének 162. darabja. Szerelmi költemény Laurához, amely még az asszony életében született.
Az episztola (költői levél) műfaja
Az episztola kifejezés a görög episztolé (= „küldemény”) szóból ered, és költői levelet jelent. Figyelem, ez a műfaj nem keverendő össze a prózában megírt fiktív levéllel (amilyeneket például Mikes Kelemen, a Törökországi levelek szerzője alkotott). Tehát kizárólag a versbe szedett levelet nevezzük episztolának! Tulajdonképpen egy verses formájú levélről van szó…
Krúdy Gyula: Szindbád (elemzés)
Krúdy Gyula a Szindbád-novellákkal aratta első írói sikereit. Hamarabb jelent meg a magyar irodalomban az ún. „nyugatos” szerzőknél, és nem csatlakozott soha a Nyugat folyóirathoz, de a konzervatív (népnemzeti) és az avantgárd irányzathoz sem. Írásai ugyanakkor minden irodalmi csoportosulás lapjába belefértek, mivel művészete teljesen politikamentes. Akárcsak a kor nagy nyugati művészei (Marcel Proust, James Joyce, …
Honoré de Balzac: Goriot apó (elemzés)
A Goriot apó 1834-ben íródott. Először folytatásokban jelent meg egy folyóiratban még ugyanabban az évben, 1834-ben, majd nem sokkal ezután könyv alakban is napvilágot látott. Balzac ekkor 35 éves volt, és már régóta vágyott az irodalmi sikerre, amely addig nem adatott meg neki. A Goriot apóval végre sikerült elnyernie a közönség szeretetét.
Katona József: Bánk bán (olvasónapló)
Ottó herceg és Bíberách beszélgetéséből megtudjuk, hogy Ottó el akarja csábítani Melindát, Bánk bán feleségét. Szavaiból érezhető, hogy nem tartja sokra a női nemet, és magát Melindát sem. Szerinte minden asszony gyenge, egyik se tud ellenállni a kísértésnek, egyik se hűséges a férjéhez és „Melinda is csak asszony.” Bíberách figyelmezteti gazdáját, hogy Melinda férje…
Honoré de Balzac: Goriot apó (idézetek)
Az alábbiakban Balzac Goriot apó című regényéből vett idézetek olvashatók, kiegészítésül az olvasónaplóhoz és az elemzéshez. Ezek részben az író általános megállapításai, életből vett megfigyelései, részben pedig a regény legjellemzőbb részletei, leírásai vagy párbeszédei. „A nőknek a boldogság a költészetük, ahogy a szép ruha a díszük.”
Honoré de Balzac: Goriot apó (olvasónapló)
A regény egy penzió leírásával kezdődik, amelynek neve Vauquer-ház, és amely Párizs külvárosában található a Neuve-Sainte-Geneviève utcában. Ez a környék a város legocsmányabb és legsivárabb kerülete: sötét, komor, csendes és unalmas. A penzió is mocskos, dohos, penészes és büdös hely, amely kispénzű embereknek kínál szállást olcsón.
Petőfi Sándor Felhők-ciklusa
A Felhők-cíklus 1845 novembere és 1846 márciusa között keletkezett Szalkszentmártonban a szülői háznál és 66 kisebb költeményt tartalmaz. Nyolc vers a ciklusból 1846. március 19-én jelent meg a Pesti Divatlapban, a teljes ciklus pedig 1846. április 23-án látott napvilágot. Megjelenésekor zavarba ejtette a korabeli kritikusokat és olvasókat…