A rapszódia eredetileg egy-egy ének volt Homérosz eposzaiból: az a részlet vagy töredék, amelyet ezeknek az eposzoknak hivatásos előadói, az ún. rapszódoszok (görög szó, jelentése: „vándorénekes”) szavaltak el egy-egy alkalommal. A szó jelentése is „kiszakított darab”, minthogy azt a bizonyos részt, töredéket a teljes műből kiszakítva, önállóan adták elő a rapszódoszok.
Kármán József: Fanni hagyományai (olvasónapló)
Az Uránia szerkesztőjének előszava. Kiderül belőle, hogy egy ismeretlen beküldte a szerkesztőséghez egy fiatal lány naplóját és leveleit. A szerkesztőnek tetszett, ezért úgy döntött, hogy leközli a lapban. Annál is inkább, mert szerinte az egyszerű emberek is megérdemlik, hogy emléket állítsanak nekik, ha olyan szeretetre méltók voltak, mint ennek a történetnek a hősnője.
Kármán József: Fanni hagyományai (elemzés)
A Fanni hagyományai a 18. századi magyar epika legjelentősebb alkotása, amelyet esztétikai szempontból máig értékesnek tartunk. Kármán József saját szépirodalmi folyóiratában, az Urániában jelent meg először 1794-95-ben, az író nevének feltüntetése nélkül, három folytatásban. Kármán rendkívül tehetséges író, kiváló stiliszta és merész gondolkodó volt, a magyar szentimentalizmus jeles képviselője.
Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet (elemzés)
Az Egy gondolat bánt engemet olyan költemény, amelyhez csak nagyon kevés más vers hasonlítható. Belső izzása miatt is páratlan, s az is ritkán tapasztalható, hogy a személyes sors és a közösségi érdek ennyire szétválaszthatatlan legyen egy költő számára. A vers a világszabadság eszméjét hirdeti, azt az eszmét, amely a legfontosabb volt Petőfi számára, amely…
Franz Kafka: Az átváltozás (elemzés)
Az átváltozás Kafka életművének egyik legfontosabb elbeszélése, melyet a szerző 1912-ben írt, és még életében megjelent (1915). Az író e művében leggyakoribb témáját, az elidegenedést dolgozta fel. Az „elidegenedés” lényegében azt jelenti, hogy az emberi kapcsolatok anyagiassá, dologivá válnak, s ezért a társadalom, a világ idegenné és riasztóvá válik az egyén számára, aki teljesen…
A romantika kora, általános jellemzői, irodalma és művészete (ismertető írás)
A romantika kétségtelenül a legnagyobb hatású művelődéstörténeti korszak volt a 19. században, amely nemcsak a művészeti ágakat és az irodalmat érintette, hanem szellemi, politikai mozgalmakat is magába foglalt. Nagyon összetett, sokarcú irányzat volt, teli ellentmondásokkal: minden országban, időpontban és művészeti ágban mást és mást jelentett.
Vajda János: Húsz év múlva (elemzés)
Az 1876-ban írt Húsz év múlva az időn és távolságon diadalmaskodó szerelem lírai vallomása. Vajda János 27 évesen ismerkedett meg budai szállásadójának, Kratochwill fodrászmesternek lányával, Zsuzsannával, akit verseiben Georginának nevezett és Ginának becézett (mert túl köznapinak érezte a Zsuzsanna nevet). Ekkor már sebzett lelkű, kiábrándult férfi volt.
Petőfi Sándor: Európa csendes, újra csendes (elemzés)
Ebben a versben szinte minden kulcsszó benne van, amit Petőfi közéleti költészetéből ismerhetünk: világ, Európa, magyarság, szabadság, forradalom, hon, lánc, kard, vér, könny, fény, sötétség – valljuk be, ezek nem újak: más verseiben költőnk már felhasználta őket. Talán ez az oka, hogy az irodalomtörténészek sokáig mostohán bántak ezzel a verssel: alig-alig elemezték…
Katona József: Bánk bán (tartalom)
A dráma Ottó herceg (a királyné öccse) és Bíbárch, a kóbor lovag beszélgetésével kezdődik. Ottó elmondja Bíberáchnak, hogy el akarja csábítani Melindát, Bánk bán feleségét. Bízik a sikerben, mivel minden asszonyt gyengének tart, szerinte egyik se tud hűséges maradni a férjéhez. Bíberách figyelmezteti gazdáját, hogy vigyázzon, mert Melinda férje akár agyon is üti őt…
Katona József: Bánk bán (elemzés)
Katona Józsefet egykönyves szerzőként tartja számon a magyar irodalomtörténet: igaz, nem a Bánk bán az egyetlen dráma, amelyet alkotott, de messze kiemelkedik a többi műve közül. Történelmi eseményt, egy gyilkosság történetét dolgozza fel: II. András magyar király feleségét, Gertrúdot 1213-ban gyilkolták meg a Pilisben. A dráma témája…