A Szondi két apródja 1856 júniusában íródott történelmi témájú ballada. A nagykőrösi korszakban alkotott remekmű Arany egyik legtragikusabb, legsűrítettebb, legtömörebb balladája. Egyes vélemények szerint összes balladája közt ez a csúcs. Arany ebben a művében a hősies helytállás nagyszerűségét és a hazához való rendületlen hűséget mutatja fel nemes példa gyanánt.
Stendhal: Vörös és fekete (elemzés)
A Vörös és fekete 1830-ban jelent meg, így ez a dátum a realista regény kezdetét jelzi a világirodalomban. A mű egy alacsony sorból származó, jobb sorsra érdemes fiatalember, Julien Sorel története, aki egy középszerű, kicsinyes, bűnös világban szeretne feltörni, „valaki” lenni. Stendhal nemcsak hőse sorsát, karrierjének alakulását, hanem indítékait, gondolatait, lelki motivációit is elénk tárja…
Petőfi Sándor: A királyokhoz (elemzés)
A királyokhoz című vers 1848. március 27-30. között íródott Pesten. A forradalom kitörésének másnapján, március 16-án Habsburg Ferdinánd fogadta a magyar országgyűlés küldöttségét, és megígérte, hogy teljesíti a követeléseiket, mire március 17-én gróf Batthyány Lajost megbízták kormányalakítással. Március 28-án Ferdinánd az országgyűléshez intézett…
Petőfi Sándor: Nemzeti dal (elemzés)
Ezt a verset mindenki ismeri: ez az a vers, amelyet gyerekkorunk óta minden évben hallunk, ez az a vers, amelyet elszavalnak minden március 15-i ünnepségen, ezért talán túlságosan is megszoktuk, és nem hat ránk többé olyan elemi erővel, mint amilyen erővel keletkezésekor hatott. Mert ez volt az a vers, amely két nappal a születése után úgyszólván pillanatok alatt a forradalom indulója lett…
Petőfi Sándor: A XIX. század költői (elemzés)
A XIX. század költői nem előzmények nélkül született meg Petőfi tollán: már korábban is vallott és hirdetett művészetfelfogásának legjobb megfogalmazása ez a vers. 1847 körül több magyar költő is kinyilatkoztatta, hogy szerinte mi az irodalom hivatása és a költő feladata (pl. Eötvös József az Én is szeretném című költeményében). Petőfi is több verset írt erről a témáról.
Petőfi Sándor: A puszta télen (elemzés)
A költészet mindig az emberről szól, és a költő mindig önmagáról beszél. Ez akkor is így van, ha történetesen tájverset ír, sőt, azt lehet mondani, a tájvers amolyan lélektani teszt: sokszor árulkodik az alkotó öntudatlanul kimondott belső titkairól. Petőfi alföld-szeretete részint politikai indíttatású (erről Az alföld kapcsán már írtam, amely programversnek is tekinthető), részint…
Kazinczy Ferenc levelezése (ismertető írás)
A 18. század a „levél százada” volt egész Európában, az emberek számára szinte életszükségletté vált a levelezés. Ennek oka az volt, hogy ebben az időben, a 18. század utolsó harmadában Magyarországon még nem léteztek (vagy csak rövid ideig) a nyilvánosságnak olyan intézményes formái – kávéházak, klubok, irodalmi szalonok –, ahol az emberek találkozhattak volna, ahol…
Petőfi Sándor: Magyar vagyok (elemzés)
A Magyar vagyok című vers 1847 februárjában íródott, s júniusban jelent meg a győri Hazánk című lapban. (Petőfi saját folyóiratalapítási kudarca után ezt a sajtóorgánumot szemelte ki a fiatal írók demokratikus szervezkedése számára: sok forradalmi verse jelent meg itt). 1847 olyan év volt, melyben a hazai társadalmi ellentmondások kiéleződtek.
Az epigramma fogalma és műfaji jellemzői
Az epigramma bölcs gondolatot, fontos igazságot, szellemességet, gúnyt tartalmazó, gyakran csattanóval végződő, viszonylag rövid vers. Legfőbb műfaji jellegzetessége a tömörség, amely a kezdetektől fogva követelmény volt és az is maradt, viszont ma már nem muszáj, hogy disztichonban íródjon. Egykor ugyanis az elégiához hasonlóan disztichonos költemény volt.
Petőfi Sándor: A Tisza (elemzés)
A Tisza azok közé a versek közé tartozik, amelyeket minden magyar kisgyerek ismer, legtöbbünknek kívülről is meg kellett tanulni, mindenki ezerszer hallotta, megszokta, így nehéz róla úgy beszélni, hogy újonnan fedezhessük fel nagyszerűségét, ahelyett, hogy unalom és közöny övezné. Pedig a vers megérdemli, hogy foglalkozzunk vele, mert A Tisza nemcsak közismert…