A csárda romjai című vers 1845 októberében íródott Szalkszentmártonban. A költő hazalátogatott szüleihez, de az otthon remélt békesség helyett fájdalom várta, ugyanis azt kellett látnia, hogy szülei minden eddiginél nagyobb nyomorban élnek. A költő, akinek a Pesti Divatlapnál betöltött segédszerkesztői állás biztos megélhetést nyújtott…
Petőfi Sándor: Az alföld (elemzés)
Ma már furcsának tűnhet, de Petőfi előtt az alföldi táj nem volt költői téma, minthogy a romantika korában vagyunk, és a síkság nem számított romantikus helyszínnek. A romantika a vadregényes, zord tájakat, a hegyes-völgyes vidékeket kedvelte. Igaz, volt egy-két költő, aki leírta az alföld szépségeit, de nem azzal a szeretettel és líraisággal, mint Petőfi.
Petőfi Sándor: István öcsémhez (elemzés)
Az István öcsémhez egy nagy vallomás a családról és a család iránti szeretetről. Hogy mit jelentett Petőfinek a család, arról így vallott Arany Jánosnak írt második levelében (1847. február 23-án): „Igaz, hogy ismernünk kell annak jellemét, kit barátunknak választunk; de hiszen, gondoltam, te az enyémet már ismerheted munkáimból, valamint én kiismerhetem a tiedet Toldidból…
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A köpönyeg (olvasónapló)
A mű elején az író bemutatja kicsit a főszereplőt. Megtudjuk, hogy Akakij Akakijevics egy ügyosztályon dolgozik (hogy konkrétan milyen ügyosztályon, azt Gogol nem közli velünk). Kiderül az is, hogy hősünk éppenséggel nem egy kiváló hivatalnok, ráadásul előnytelen megjelenésű ember: alacsony, kissé ragyás, kissé rőt, kissé vaksi, feje kopasz, arca barázdás.
Petőfi Sándor: Füstbement terv (elemzés)
A Füstbement terv Petőfi családlírájának egyik legszebb darabja. A korban nagyon újszerűnek számított, hogy a költő a legbensőségesebb családi kapcsolatairól is fesztelen hangon, közvetlen stílusban tudott beszélni. Petőfi előtt a családi élet intimitása nem tartozott a bevett költői témák felé: családi lírájával új témakört vezetett be irodalmunkba.
Petőfi Sándor: A négyökrös szekér (elemzés)
Ha Petőfire gondolunk, elsőként a forradalmár jut eszünkbe, a márciusi fiatal, pedig ennek a harsány, lelkes, tetterős és türelmetlen harcosnak csendesebb, nyugalmasabb pillanatai is voltak. Sok olyan tájverse, életképe, idillje született, amelyek mintha arra kellettek volna, hogy felajzottságából, örökös lázából kikapcsoljon, megpihenjen, indulatait lecsendesítse.
Franz Kafka: Az átváltozás (olvasónapló)
A történetnek egy helyszíne van: Samsáék lakása, amely egy városi lakás a Charlotte utcában (az nem derül ki, hogy melyik városban). Az időpont nincs meghatározva, feltehetőleg a jelenben vagyunk, mármint a szerző, Kafka jelenében, amely a 20. század eleje. A történet főhőse Gregor Samsa, aki, mint a legelső mondatból értesülünk, egy reggel nyugtalan álmából felébredt, és…
Kufstein hatása Batsányi életére és költészetére
Az irodalomtörténészek hellyel-közzel egyetértenek abban, hogy Batsányi János volt a legjobb magyar lírikus azon költők közül, akik Balassi Bálint halála és Csokonai Vitéz Mihály feltűnése között éltek. Nagyságára ékes bizonyíték az, hogy olyan témákat dolgozott fel, illetve olyan kérdésekre keresett választ, amelyeket később legnagyobb költőink legjobb alkotásaikban is boncolgattak.
Batsányi János: A rab és a madár (elemzés)
Batsányi a felvilágosodás másodvonalába tartozó költő, aki matuzsálemi kort ért meg. Mint tudjuk, izgága fiatalember volt, és királyellenessége miatt nemcsak Kazinczyval került összetűzésbe, hanem a hatóságokkal is. A Martinovics-összeesküvés felszámolásakor védőbeszédet írt Martinovicsék mellett, aminek az lett az eredménye, hogy egy évre lecsukták: Kufstein várában raboskodott.
Batsányi János: A látó (verselemzés)
A látó Batsányi János utolsó jelentős verse, melyet még letartóztatása és kufsteini raboskodása előtt írt. Tehát első költői korszakának – amelyben főleg radikális epigrammákat írt – egyik utolsó darabjáról van szó. Második költői korszaka már a börtönben írt elégiák korszaka. A látó hosszabb, mint A franciaországi változásokra, de tartalma, eszmei mondanivalója…