Az olasz reneszánsz három óriása: Dante, Petrarca és Boccaccio. Petrarca a 14. századi itáliai reneszánsz, az ún. trecento kiemelkedő költője. Míg Boccaccio inkább a földi, addig Petrarca inkább az égi szerelemben volt otthonos („Távol van mindentől, a szerelemtől is, mely halhatatlanná tette” – írta róla Szerb Antal). Francesco Petrarca (1304-1374), akinek eredeti neve…
Mikes Kelemen: Törökországi levelek (elemzés)
Mikes Kelemen (1690-1761) neve egybefonódott a Törökországi levelek című munkájával. Mást nem is írt soha. Ezeknek a leveleknek megszólítottja: „Édes néném!”, „Kedves Néném!”, de Mikes soha nem küldte el őket, hanem inkább olyan napló jelleggel írta meg (törökországi tapasztalatairól, személyes élményeiről, gondolatairól és a bujdosók sorsáról számol be bennük).
Batsányi János: A franciaországi változásokra (elemzés)
Batsányit az első magyar forradalmi vers költőjeként tartja számon a magyar irodalomtörténet, és ezt a rangot többek között A franciaországi változásokra című művének köszönheti. (Bár vannak, akik vitatják, hogy ez lenne irodalmunk első forradalmi verse, mivel nem buzdítja az olvasót az uralkodó osztály hatalmának megdöntésére. Vannak, akik csak forradalmi hevületű versnek tartják.)
Balassi Bálint: Adj már csendességet (elemzés)
Az Adj már csendességet a 17. század óta a templomi énekek közt is szerepel, hiszen Balassi egyik legszebb istenes verséről van szó, amely a mai ember számára is megrendítő érzéseket ad át. Emlékeztet rá, hogy az ember milyen esendő, és mennyire szüksége van mások segítségére, támaszára. Az élet nehéz pillanatai rákényszeríthetnek minket, hogy másokhoz forduljunk…
Balassi Bálint: Egy katonaének (elemzés)
Balassi költeményeit 3 csoportra szokás osztani: szerelmes versek, vitézi versek és istenes versek. Persze, ez a három nagy téma a költő számos versében keveredik egymással, pl. a vitézi élet eseményei megjelennek több vallási és szerelmes versben is. Mivel Balassi csak egyetlen egy verset szentelt teljes egészében katonai élményeinek, méghozzá az Egy katonaéneket, a vitézi versek súlya…
Balassi Bálint: Széllel tündökleni (elemzés)
A mű a Balassa-kódex 12. verse. Címe azonos a vers első sorával (Széllel tündökleni nem ládd-é ez földet). Mintája pedig Michael Tarchaniota Marullus 15. századi itáliai humanista költő Non vides verno című költeménye, amelyet Balassi – miként az utolsó versszakban jelzi is – latinból fordított le („Marullus poéta azt deákul írta”).
Balassi Bálint: Borivóknak való (elemzés)
A vers elejétől végéig egy reneszánsz ihletésű tavasz-himnusz, Balassi leghíresebb tavasz-éneke, amely őszinte élmények hatására született és a vágánsköltészet hagyományait folytatja. Mintái között ott lehetnek a középkori természethimnuszok is. Balassi az évszakok közül a tavaszhoz vonzódott a legjobban, amit jól mutat a tavasz-motívum gyakorisága egész költészetében.
Balassi Bálint: Júliát hasonlítja a szerelemhez (elemzés)
Balassi Bálint a legelső nagy magyar költő volt, és mint ilyen, nagyon magányos is: méltó társai legalább kétszáz évet késnek a magyar irodalomban. Már előtte is voltak magyar földön nagy lírai egyéniségek, de míg Janus Pannonius, az Európa-szerte ismert humanista költő latinul írta verseit, addig Balassi magyarul – ebben rejlik jelentősége…
Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki (elemzés)
A Hogy Júliára talála így köszöne neki Balassi szerelmi költészetének egyik legismertebb alkotása. Jól kifejezi a költő reneszánsz értékrendjét, mely szerint a szerelem az élet egyik legfőbb értéke. A reneszánsz lírának Európa-szerte a szerelem volt a legfontosabb témája, és az udvarlóversek különösen divatban voltak akkoriban. A motívumokat a költők a késő-középkori virágénekekből és…
Janus Pannonius: Saját lelkéhez (elemzés)
Janus Pannonius Saját lelkéhez című versében súlyos betegségével (tüdőbajával) és lényegében a halállal néz szembe. A mű 1466 tavaszán keletkezett és akár a költő életművének összegzése is lehetne. (Legjobb verseit 1466-68 között írta különben, s köztük is ez az egyik legértékesebb művészileg.) Élete utolsó éveiben járt ekkor…