Janus Pannonius fiatalkorát Itáliában töltötte, 8 évet Ferrarában, Guarino da Verona híres humanista iskolájában tanult, aztán 4 évet Padovában, Velence egyetemi városában, és már 15-16 éves korában igazi költővé érett. Ferrara a reneszánsz műveltség egyik fellegvára volt, ahol őt idegenként kezelték: ultramontanusnak (hegyen túlinak), azaz…
Janus Pannonius: Búcsú Váradtól (elemzés)
Janus Pannonius volt az első név szerint ismert költőnk, és Petőfiig az egyetlen magyar költő, akit világirodalmi szintűnek ismer el Európa. Költészetét saját korának európai művészei is ismerték és elismerték, idehaza pedig korának egyetlen humanista költője volt. Verseit latinul alkotta, mivel a 15. századi Magyarországon az írásbeliség nyelve a latin volt.
Vörösmarty Mihály: A vén cigány (elemzés)
A vén cigány című versét Vörösmarty egyik ismerősének, Egressy Galambos Sámuelnek szentkirályi pusztáján kezdte írni 1854-ben. A művet elsőként Kemény Zsigmond közölte a Pesti Napló 1855-ös évfolyamában. Azóta ez a költemény az egyik legtöbbet emlegetett magyar vers lett. Kezdő és gyakorlott szavalók is szívesen előadják, mert a sokféle értelmezési lehetőség miatt…
Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés)
Az eszmeileg meghaladhatatlan nagy költemény, a Gondolatok a könyvtárban után Vörösmarty, hogy ne olyan művet alkosson, amely visszalépés lenne, és ne is ismételje önmagát, a gondolatiság logikája helyett az intuíció erejére támaszkodott. A reménység helyett ezúttal a reménytelenség volt a múzsája: reményvesztés és intuíció frigyéből született meg egyik legnagyobb verse…
Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj! (elemzés)
sterházy Péter (1950-2016) nemzetközileg is elismert, sok nyelvre lefordított magyar prózaíró, a posztmodern próza egyik meghatározó alkotója, aki a kortárs próza élvonalába Termelési-regény (kissregény) című művével emelkedett, mely a szocialista-realista termelési regényt parodizálta. Első köteteiben azonban még játékos, ironikus nyelvvel, és a magyar anekdotikus…
Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai (elemzés)
Sir Arthur Canon Doyle tevékenysége és Sherlock Holmes figurája egy új regényfajta kifejlődését segítették elő a századforduló angol irodalmában: ez pedig a detektívregény. A műfaj az amerikai Edgar Allan Poe-tól ered, utána a franciák fejlesztették tovább, igazi hazája mégis Anglia, klasszikusa pedig Canon Doyle. Sherlock Holmes neve gyakorlatilag a mesterdetektív szinonimájává vált…
Gabriel García Marquez: Száz év magány (elemzés)
Gabriel García Marquezt (1928-2014), a Nobel-díjas kolumbiai szerzőt nemcsak a kritikusok méltatták, hanem a nagyközönség részéről is elismerés övezte. Saját bevallása szerint képzelőerejét nagyanyja ébresztette fel, aki tele volt mesés történetekkel. Marquez a szüleit alig ismerte, nagyszülei nevelték fel, és kilencéves koráig élt szülőfalujában, Aracatacában, majd Bogotában tanult…
Az avantgárd irányzatok az európai irodalomban
A 20. században nincsenek egységes korstílusok, hanem egymással párhuzamosan létező irányzatok jellemzőek. A 20. század elejét egyrészt még a 19. században elindult realizmus, szimbolizmus és szecesszió határozzák meg, és olyan nagy alkotók életműve, mint Franz Kafka vagy nálunk Ady Endre. Másrészt viszont megjelennek újfajta irányzatok is, amelyekhez képest…
Irodalomelméleti alapfogalmak: episztémé, diskurzus, paradigma
Az irodalomra hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mintha egy befejezett és állandó dolog lenne, pedig az irodalom egy időnek kitett, változó dolog, amelyhez három fontos fogalom kapcsolódik: episztémé, diskurzus, paradigma. Ebből a három alapfogalomból kettőt Michel Foucault, az 1960-as, 1970-es évek posztmodern időszakának filozófusa alkotott meg, a harmadik pedig…
Az irodalomelmélet mint tudomány keletkezése és mibenléte
Az irodalomelmélet kifejezés az 1940-es években született. Az 50-es évektől kezdve általános irodalomtudomány volt a terület elnevezése. Tudvalevőleg a felvilágosodás korában (XIII-XIX. század) váltak szét a tudományok. Az irodalom irodalomtörténetként vált szisztematikus tudománnyá. Az irodalomtörténet és az…