Az elemzés vázlata:
- Bevezetés
- Mikes Kelemen és műve, avagy a levelek életrajzi háttere
- A Törökországi levelek stílusa, témája, hangulata
- A 37. levél elemzése
- A 112. levél elemzése
- További fontosabb levelek
- Néhány tisztázatlan kérdés
- Befejezés
Másik elemzés ITT olvasható.
Mikes Kelemen (1690-1761) neve egybefonódott a Törökországi levelek című munkájával. Mást nem is írt soha.
Ezeknek a leveleknek megszólítottja: „Édes néném!”, „Kedves Néném!”, de Mikes soha nem küldte el őket, hanem inkább olyan napló jelleggel írta meg (törökországi tapasztalatairól, személyes élményeiről, gondolatairól és a bujdosók sorsáról számol be bennük). Összesen 207 levelet írt, és mindegyiket valódi keltezéssel látta el.
A Törökországi levelek tehát valójában emlékirat, nem levélgyűjtemény. Mikes nem Magyarországon, hanem emigrációban, a törökországi Rodostóban írta 1717 októberétől 1758 decemberéig. Az lehetett Mikes legfőbb vigasza és kedvtelése a száműzetés magányában, hogy évtizedeken át ezeket a leveleket írogatta.
Régi irodalmunknak egyik legkiválóbb prózaírója volt Mikes Kelemen, leveleskönyve pedig a 18. század közepének legkiválóbb műve, és még ma is élvezetes olvasmány.
Mikes Kelemen és műve, avagy a levelek életrajzi háttere
Mikes Erdélyben született és a törökországi Rodostóban halt meg, Az erdélyi Zágonban látta meg a napvilágot köznemesi családban. Apját, aki Thököly embere volt, a császáriak elfogták és halálra kínozták, így Mikes korán árvaságra jutott.
17 éves korában lett II. Rákóczi Ferenc fejedelem apródja, s szolgálta a fejedelmet önzetlen hűséggel, először mint belső inas, aztán mint kamarás (ami afféle titkár, aki a fejedelem levelezését, öltözködését intézte).
1711-ben bukott meg a Rákóczi-szabadságharc, és ekkor kezdődött Mikes Kelemen emigrációja, mivel követte a fejedelmet a száműzetésbe. Először Lengyelországba mentek, aztán Franciaországba (ez az ország nagy hatással volt Mikesre, hiszen megismert egy fejlett európai kultúrát), végül 1717 őszétől a törökországi Gallipoliba, majd Rodostóba.
1720-ban a török Porta Rodostót jelölte ki, ahol a száműzöttek letelepedhetnek, így Rákóczi és hívei itt találtak menedéket, itt telepedett le a kis magyar közösség. Rodostóban amúgy sem csak törökök éltek, hanem más népek is, pl. örmények.
Itt, a törökországi száműzetésben írta Mikes leveleit egy elképzelt erdélyi hölgyhöz, aki Konstantinápolyban él és az ő nagynénje, gróf P… E… . A hangvétele ennek megfelelően kedves, családias, de egyes levelekben még intimebb hang is van. A levelek elképzelt címzettje bár magyar, Konstantinápolyban él, tehát nem Magyarországra levelez Mikes még fiktív leveleiben sem.
A Törökországi levelek elsősorban a fejedelemről, az emigráció életéről szól, és sok anekdota van benne. Ezek a levelek fiktív (el nem küldött, képzelt, irodalmi) levelek. (A fiktív levél ellentéte a misszilis levél, amely valódi levél, azaz el is küldik, fel is adják a címzettnek.)
A mű francia hatásra íródott a levél műfajban. Mikes ugyanis a levél műfajával Franciaországban ismerkedett meg, ahol divat volt a választékos, elegáns stílusú magánlevelek írása, ez a társasági élet egyik kelléke volt. A levélgyűjteményeket szórakoztató céllal gyakran közre is adták. Franciaországban Mikes megismerte Montesquieu Perzsa levelek című alkotását és Madame de Sevigné leveleit.
A levél műfaj a kor francia irodalmának kedvelt műfaja volt, nincsenek merev szabályai és tartalom szempontjából is igen rugalmas, bármiről szólhat.
Persze már az írásbeliség kezdete óta létezik a levél műfaja, de valóságos személyhez szóló, valódi levélként, amelyet el is küldenek a címzettnek, ez az ún. misszilis levél. Az ilyen levél a személyes beszélgetést helyettesítő írásbeli műfaj volt.
Ennek egyik változata az ún. fiktív levél, amelyet az írója nem azzal a szándékkal ír, hogy elküldje valakinek. A címzett kitalált személy, és a levél írója sem feltétlenül a saját nevében írja a levelet.
A Törökországi levelek címet nem Mikes adta leveleskönyvének, hanem Kulcsár István író-lapszerkesztő, aki 1794-ben Szombathelyen nyomtatásban megjelentette Mikes leveleit.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!
