Mikes Kelemen: Törökországi levelek (elemzés)

Mikes Kelemen Törökországi levelek című levélgyűjteménye 1717 és 1758 között keletkezett, a szerző törökországi emigrációjának éveiben. A mű 207 db levélből áll és 41 évet ölel fel II. Rákóczi Ferenc rodostói udvarának életéből. A 207 levél közül az első 1717. október 10-én, az utolsó 1758. december 20-án íródott a törökországi Rodostóban.

Mikes valódi keltezéssel látta el mindet, a levelek keletkezési ideje megegyezik datálásuk időpontjával. A szerző halála után a kézirat először Bécsbe, majd Magyarországra került. 1794-ben adták ki Szombathelyen.

Mikes Kelemen (1690-1761): a régi magyar irodalom egyik legkiválóbb prózaírója. Az erdélyi Zágonban született református köznemesi családban. Apját, Mikes Pált, a Thökölyhez hű nemest a császáriak elfogták és halálra kínozták. Anyja újra férjhez ment és katolikus hitre tért, így Mikes a kolozsvári jezsuita kollégiumban tanult.

17 éves korától II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejdelem szolgálatában állt (előbb belső inas, aztán kamarás). A fejedelmet önzetlen hűséggel szolgálta, a kuruc szabadságharc bukása után a száműzetésbe is elkísérte.

Rákóczi és udvartartása előbb Lengyelországban, majd Franciaországban, végül Törökországban élt emigrációban. 1717 őszétől kerültek Törökországba, először Gallipoliba, majd Rodostóba.

Mikes túlélte a fejedelmet (aki 1735-ben halt meg) és bujdosótársait is, ő volt az „utolsó básbug” (a magyar emigráció rangidős vezetője).

Soha nem térhetett haza. Idős korára nagyon magányos lett, ezért 1741-ben kérvényezte Mária Teréziától, hogy hazajöhessen, de a királynő elutasította a kérést. Egyetlen sornyi latin idézettel válaszolt, amely szállóigévé vált: „A Fekete-tengertől nincs visszatérés.” (Ezzel Ovidiusra utalt.)

Viszont Mikes 1758-ban engedélyt kapott a konstantinápolyi osztrák követtől, hogy levelezzen erdélyi rokonaival. Amikor erre sor került, abbahagyta a fiktív levelek írását (ami veszteség a magyar irodalomnak.)

Bujdosóként halt meg száműzetése színhelyén, Rodostóban (pestisjárvány áldozata lett).

Munkássága: Törökországi levelek című emlékiratáról ismeri az utókor, de jelentős fordítói munkát is végzett. Több kötetnyi könyvet fordított franciából magyarra.

Érdekesség, hogy ő írta le először azt a magyar szót: „kávéház”.

Törökországi levelek. A sokat emlegetett Leveleskönyv régi magyar szépprózánk egyik legkiválóbb alkotása. Megírásához a legfőbb bátorságot az a tudat, esetleg csak fikció adta a szerzőnek, hogy voltaképpen nem közönségnek ír, nem akar megjelenni a nyilvánosság előtt.

Mikesnek a fiktív levelek írogatása lehetett legfőbb szórakozása és vigasza a száműzetésben. Írásukat akkor hagyta abba, amikor engedélyt kapott, hogy valódi leveleket írjon Erdélybe a rokonainak (csak élete utolsó pár évében részesülhetett ebben a kiváltságban).

II. Rákóczi Ferenc fejedelem a Leveleskönyv túlnyomó részében csak közvetve van jelen, nem is az az elsődleges célja Mikesnek, hogy róla írjon. Feltűnő, hogy sok fontos dologról egy szóval sem emlékezik meg, és nincs szó a fejedelmi udvar diplomáciai törekvéseiről sem.

Cím: nem Mikestől származik. A „Törökországi levelek” címet Kulcsár István író, lapszerkesztő adta, aki 1794-ben megjelentette nyomtatásban Mikes leveleit Szombathelyen. Mikes eredetileg csak azt írta a kéziratra: „Constantinapolyban Groff P…E… írott leveli M… K…”

Téma: „II. Rákóczi Ferentz Fejedelemmel Bújdosó Magyarok Történetei”. A szerző törökországi tapasztalatait, megfigyeléseit, élményeit, gondolatait, érzéseit fogalmazta meg, a bujdosók sorsáról írt.

Kirajzolódnak Mikes életfeltételei, körülményei (az elszigeteltség, a reménytelen várakozás, az udvar fikciója és a fejedelem aszketizmusa).

Források, minták: a Törökországi levelek létrejöttét idegen irodalmi ösztönzések is támogatták. Mikes Franciaországban megismerte Montesquieu Perzsa levelek című munkáját és Madame de Sevigné leveleit.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!